Egyéb
Ha napelemet telepítene, mutatjuk mire figyeljen
A rezsiszabályok átírása miatt rengetegen akarják kiiktatni a gázfogyasztást, a hőszivattyúk és napelemek beszerzése viszont nem egyszerű.
Az Index Kiss Ernővel, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnökével készített interjút a jelenlegi napelemes piaci helyzetről. A rezsimódosítás bejelentését követően azonnal nőtt az érdeklődés itthon a napelemek iránt, de a roham már jóval korábban, az otthonfelújítási program, illetve a napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázat hatására kialakult. Előbbi keretében a gyermeket nevelő szülők a kiválasztott beruházás, például a napelem-telepítés után akár 50 százalékos visszatérítést is kaphatnak, utóbbi esetében pedig 100 százalékos támogatást kínálnak az alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak. Kiss Ernő szerint folyamatosak a megkeresések, a trendben nincsen csökkenés. Mint elmondta, mindenki igyekszik megszabadulni a gázfűtéstől, a többség a napelemek és a hőszivattyúk iránt érdeklődik. Mivel a társasházak esetében általában kisebbek a fogyasztások, a szakértő arra számít, hogy a rezsiszabályok átalakítása miatt elsősorban nem itt jelentkeznek majd problémák, gondok inkább az elavult társasházaknál adódhatnak.
Kiss Ernő szerint egy hőszivattyúnál a nehézséget technikai értelemben az épület régi, elavult hálózatai okozhatják, míg egy napelem esetében a hazai villamosenergia-hálózat hibái jelentenek kihívást. A fejlesztés az utóbbi évtizedben elmaradt, ez teszi nehézzé, hogy más legyen a villamos energia iránya, illetve hogy más legyen a hálózati teljesítmény. „Ha túl sok napelem akar visszatölteni egy adott vezetékszakaszon, akkor ez azt okozza, hogy eltérhet a szabványos feszültségtől. Ez egyszerű hálózatfejlesztéssel javítható lehet” – nyilatkozta. A szakértő a további problémák között megemlítette, hogy a Mavir már előírja az 500 kilowatt feletti napelemes rendszerekre az energiatárolási kötelezettséget is. Ennek költsége a beruházóra hárul, és 60 százalékos drágulást eredményez.
Kiss Ernő a lakossági támogatások között a már említett otthonfelújítási programot, illetve a napelemes pályázatot emelte ki, utóbbi esetében az újabb igénylési lehetőség régiótól függően idén novemberben vagy decemberben nyílik meg. A program első ütemében több mint 43 ezer pályázatot nyújtottak be, a komoly érdeklődést nemcsak az elbírálást lassítja, hanem a hazai cégeket is leterheli.
A szakértő szerint jelenleg sok az adminisztratív és a műszaki probléma a napelemes rendszerek létesítésénél, és egyre nehezebb az áramszolgáltatóknál megszerezni a csatlakozási lehetőséget. „A háztartások esetében előírtak egy új szabályt, ami szinte egyedülálló: 2,5 kilowatt felett három fázissal kell csatlakoztatni a napelemes rendszert, Ausztriában ugyanez a határ 8 kilowatt – a 2,5 kilowatt a hajszárítók értékeivel vetekszik” – tette hozzá. Mint hozzátette, a vállalkozások is nagyon sűrűn kapnak elutasítást a szolgáltatóktól a kapacitáshiányra hivatkozva.
Egyéb
Milyen lehetőség vannak jelenleg az agrárfinanszírozásra Magyarországon?
A magyar agrárfinanszírozás az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül, a kormány és a pénzügyi intézmények is lépéseket tettek az ágazat támogatása érdekében. Az agrárhitelprogramok és a kedvező kamatozású kölcsönök lehetőséget biztosítanak az agrárvállalkozásoknak az új beruházások megvalósítására, az eszközpark fejlesztésére és a termelékenység növelésére. Ezeket a megoldásokat foglalja össze dr. Szalóki Gergely ügyvéd, a Schönherr finanszírozási csoportjának vezetője.
Az agrárfinanszírozás terén még mindig számos kihívás áll a vállalkozások előtt, például a hiteligénylési folyamatok bonyolultsága és a biztosítékok előírásai. A vállalkozásoknak nem mindig van könnyű dolguk abban, hogy megtalálják a legmegfelelőbb finanszírozási lehetőségeket. Ebben a cikkben áttekintjük a magyar agrárfinanszírozás jelenlegi helyzetét, bemutatjuk a legfontosabb finanszírozási lehetőségeket és előnyeiket, valamint a vállalkozások számára fontos szempontokat.
Előfinanszírozás
Az előfinanszírozás kritikus fontosságú a magyarországi mezőgazdasági projektek számára, hiszen segít előteremteni a szükséges finanszírozást a beruházásokhoz és a termelési folyamatokhoz. Az előfinanszírozás megszerzése azonban hosszadalmas és összetett folyamat lehet, amely számos kihívással járhat.
Az előfinanszírozás forrásai között kiemelkedő szerepet játszik az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP), amely a magyar mezőgazdaság számára jelentős forrást biztosít. Emellett a kereskedelmi bankok és pénzintézetek is jelentős szerepet játszanak az előfinanszírozásban, azonban a kis- és középméretű gazdálkodóknak nehézségeik lehetnek a kereskedelmi banki finanszírozáshoz való hozzáférésben.
Az előfinanszírozás elnyeréséhez, egy átfogó üzleti terv kidolgozása létfontosságú a projektgazdák számára, mivel ez alapvető eszközként szolgál a projekt átjárhatóságának és potenciális sikerének bemutatására a potenciális finanszírozó intézmények számára. Az üzleti terv felvázolja a projekt hatókörét és célkitűzéseit, valamint a várható költségeket és bevételeket. A terv alapján dönthető el, hogy a projekt „ready-to-build” azaz kezdeti stádiumában finanszírozásra méltó-e.
Mezőgazdasági hitelek
A mezőgazdasági hitelek olyan pénzügyi eszközök, amelyeket a gazdálkodók, mezőgazdasági termelők használnak a termeléshez, az üzemeltetéshez, a bővítéshez vagy az ágazati kihívások megoldásához. Ezek a hitelek lehetnek hosszú és rövid távúak, kamatozóak vagy kamatmentesek, és különféle feltételekkel és követelményekkel járhatnak.
A mezőgazdasági hiteleknek többféle jellemzője lehet. Általában hosszú távúak, amelyeket általában 5 és 30 év közötti időtartamra bocsátanak ki. A hosszú futamidő lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy hosszú távú terveket készítsenek, és az általuk felvett hiteleket hosszú távon törlesszék. A mezőgazdasági hitelek általában jelentős összegről szólnak, amelyet a gazdálkodók felhasználhatnak a termeléshez, a gépekhez, az állatokhoz és az egyéb berendezésekhez. Az összeg nagysága azonban eltérő lehet, és az igénybe vevőnek az adott céljához igazodik.
Az agrárhitelek kamatozása és a kamatmentes időszak szintén eltérő lehet. Az általános gyakorlat az, hogy a hosszú távú mezőgazdasági hitelek általában alacsonyabb kamatozásúak, mivel a gazdálkodók rendszeresen fizetnek kamatot a hosszabb futamidő alatt. Ezen hitelfajtáknál is létezik kamatmentes időszak, amely lehetőséget biztosít a gazdálkodóknak arra, hogy a hitel felvételét követően egy bizonyos időszak alatt felfuttassa a befektetését.
Termények előzetes lekövetése, mint különleges hitelbiztosíték:
A termények előzetes lekötése biztosítékként azt jelenti, hogy a gazdálkodók a jövőbeni termés egy részét lekötik egy meghatározott áron. Ez azt jelenti, hogy a termés eladási ára előre megállapított, és a gazdálkodók előre tudják, hogy mekkora bevételre számíthatnak.
Ez egy hasznos megoldás a mezőgazdasági termelőknek, akik nem rendelkeznek más fizikai eszközökkel a hitelük biztosítására. Különösen előnyös akkor, amikor a hitelhez való hozzáférés korlátozott vagy nehézkes. A gazdálkodók ugyanakkor általában csak egy bizonyos mennyiségű termést ajánlhatnak fel biztosítékként, és ez korlátozza a felvehető hitel összegét is.
„Természetesen fontos megjegyezni, hogy a termények előzetes lekötése biztosítékként kockázatot is jelenthet a gazdálkodók számára” – emlékeztet Szalóki Gergely ügyvéd. A termelők nem tudhatják előre, hogy a termés mennyire lesz bőséges, és ha kevesebb termést tudnak termelni, akkor a lekötött ár lehet, hogy nem lesz versenyképes a piaci árakkal szemben. Emellett a piaci feltételek változása is kockázatot jelenthet, ha például a termény ára nő, akkor a gazdálkodók kevesebb bevételt kapnak a lekötött árképzés miatt.
Állami támogatások, mint hitelhelyettesítő/hitelkiegészítő eszközök
Magyarország az agrárszektor fenntarthatóságának előmozdítása, az ágazat fejlődésének és versenyképességének támogatása, valamint az élelmezésbiztonság garantálása érdekében jelentős állami támogatást biztosít. A költségvetés legnagyobb részét a direkt kifizetések teszik ki, amelyek jövedelemtámogatást nyújtanak a mezőgazdasági termelőknek, és segítenek nekik megbirkózni a piaci ingadozásokkal és a termelési kockázatokkal. Az újabb beruházástámogatási programok arra ösztönzik a gazdákat, hogy korszerűsítsék gazdaságaikat, növeljék termelékenységüket, és javítsák termékeik minőségét. A vidékfejlesztési programok célja pedig a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés előmozdítása az ágazatban.
dr. Szalóki Gergely
Magyarország hagyományosan mezőgazdasági országként számos hitelprogramot hajt végre a gazdák támogatására. A Vidékfejlesztési Program (VP) az egyik legjelentősebb, amely pénzügyi támogatást nyújt hitelek és támogatások formájában a magyar gazdáknak, és hangsúlyt fektet a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok támogatására. Célja a mezőgazdasági beruházások és működési fejlesztések elősegítése, ami végső soron a vidéki gazdaság növekedéséhez és munkahelyteremtéshez vezet. Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) is fontos mezőgazdasági garancianyújtó Magyarországon, amelyet a kormány finanszíroz. Az AVHGA olyan gazdáknak nyújt megoldást, akik akadályokba ütköznek a kereskedelmi bankokon keresztül történő finanszírozás megszerzésében. Az AVHGA akár 80%-os állami hitelösszeg-garanciát ad, ezzel növelve a gazdák képességét.
Konklúzió helyett
Az agrárium jövője azon múlik, hogy a magyar agrárfinanszírozás hogyan lesz képes alkalmazkodni ezekhez a világ új körülményeihez és mennyire tud innovatív megoldásokat találni a fenntartható mezőgazdasági termelés érdekében. Az olyan új megoldások, mint például a kockázatalapú finanszírozás és a zöld hitelprogramok minták arra, miként lehet finanszírozási forrásokat szerezni a hosszú távú fejlődés érdekében.
„A magyar agrárium hosszú távú stabilitása és versenyképessége szempontjából tehát a fent nagyon tömören leírt finanszírozási fajták kulcsfontosságú szereplői a jövőnknek” – zárja a Schönherr szakértője.
