Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Hatalmasat csökkenhet a rezsiszámla, ha split klímát használunk?

Létrehozva:

|

Valóban olcsóbb split klímával fűteni?

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter augusztus 23-án jelentette be: azon dolgoznak, hogy legyenek alternatív módszerek, amelyekkel a gázfogyasztás csökkenthető, és amelyekkel akár az áram terhére bizonyos szolgáltatások kezelhetővé válnak. „A split klíma alapú fűtés olcsóbb és hatékonyabb, mint a gázzal való fűtés. Persze mi is tudjuk, hogy ezt még be kell szerelni” – tette hozzá. A Portfolio szerint a felvetés a lakosság jelentős részét érinti: a hazai lakásállomány közel háromnegyede fogyaszt vezetékes gázt, és a légkondicionálók száma is gyorsan nő. A lap cikke alapján split klímával fűteni valóban olcsóbb és hatékonyabb, mint gázzal.  Mint írják, a hőszivattyús megoldás sajátossága, hogy 1 kilowattóra villamosáramból 1 kilowattóra hőenergiát ad, a külső környezetből pedig még hozzátesz 3-4 kilowattóra hőenergiát. Így 70-ről 17 forintra csökkenhet a kilowattóránkénti energiaköltség. Amennyiben a berendezés hatásfoka lehetővé teszi a H tarifa használatát, az ár még alacsonyabb lehet.

A Daikin Hungary mintaszámítása alapján egy 80 négyzetméteres, három gázkonvektorral fűtött, évi 2200 köbméter gázfogyasztású lakásnál a fűtési számla évi több mint 530 ezer forint lesz. Egy három beltéri és egy kültéri egységből álló levegős hőszivattyú készülék ára megközelítőleg 1 millió forint, a telepítése közel 400 ezer forint, a H tarifa kiépítése pedig szintén legalább 300-400 ezer forint. A 1,7 millió forintos beruházás évi mintegy 75 000 forint mellett üzemeltethető, ami évente mintegy 400 ezres megtakarítást jelent.

Advertisement

A váltást fontolgatóknak elsősorban azt kell mérlegelniük, hogy pontosan mennyi a ház gázhasználata, illetve hogy belefér-e a kedvezményes átlagfogyasztás alatti díjszabásba az otthon. Az ingatlan energiahasználatát nagyban befolyásolja az energetikai állapota, így a szigeteltsége és a külső nyílászárók állapota. Split klíma esetében a hőszivattyúk számára létrehozott kedvezményes H tarifa akkor érhető el, ha szezonális fűtési jósági foka, az úgynevezett SCOP értéke eléri a minimális 3,4 értéket. Ezt ma már a legtöbb típus teljesíti. Az egyedi díjszabást a területileg illetékes villamos energia elosztói engedélyesnél lehet igényelni. Elmondható, hogy a levegő-levegő (split klímák) és a levegő-víz hőszivattyúk iránt is egyre nő a kereslet. Ez leterheltséget okoz a magyarországi cégeknél, ami hosszabb várakozási időt eredményezhet.

Advertisement

Zöld Energia

Ingyenes beállítás menthetné meg a leálló napelemes rendszereket

A szakártő szerint a háztartási napelemek feszültség miatti leállásai a legtöbb inverterben már meglévő, szinte ingyenes meddőteljesítmény-szabályozással jelentősen csökkenthetők lennének, ezért az elosztóknak ösztönözniük kellene az aktiválását, amíg a drága hálózatfejlesztés el nem készül.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Költséges hálózatfejlesztés nélkül is jelentősen csökkenthetők lennének a háztartási napelemek leállásai  Divényi Dániel, a Deep Dive Solutions ügyvezetője szerint– írja az alternativenergia.hu. A megoldás egy már ma is elérhető, a legtöbb inverterben megtalálható funkció, amelyet Magyarországon mégsem használnak. Az augusztusi hőkupola idején látványosan kiderült, mennyit számít a hazai napenergia. A paksi atomerőmű hét turbináját az alacsony vízállás miatt ideiglenesen le kellett állítani, a napközbeni csúcsidőszakban mégis alig volt szükség importra. A Mavir adatai szerint az ipari naperőművek közel 4000 megawattal járultak hozzá az ellátáshoz, a mintegy 3000 megawattnyi háztartási napelem pedig a rendszerterhelés csökkenéseként jelent meg. Július végén az országban összesen 8760 megawatt napelemes kapacitás működött. A kihasználtság azonban egyenetlen. Sok háztartási napelem délelőtt leáll, és csak késő délután indul újra. Az ok, hogy a környék rendszerei egyszerre táplálnak be, ezért megemelkedik a feszültség, 253 volt fölött pedig az inverter a hálózatüzemeltető előírása szerint automatikusan lekapcsol. A termelés így akár a felére is visszaeshet, egy 8–10 kilowattos, szaldóelszámolású rendszernél a villanyszámla pár ezer forintról akár havi ötvenezerre nőhet. A hálózatüzemeltető havi ötezer forintos kötbére ehhez képest csekély kárpótlás. A hibát a felhasználók gyakran a telepítőn kérik számon, aki viszont nem felel a hálózati anomáliákért.

Divényi szerint a gondok a 2010-es évek telepítési hullámára vezethetők vissza, amelyre a hálózat nem volt felkészülve, a fejlesztések pedig a rezsicsökkentés időszakában elmaradtak. A helyzet helyfüggő is: a transzformátortól távol, az utca végén élők járnak a legrosszabbul. Divényi négy megoldást említ: a transzformátorok megcsapolásának állítását, a drágább fokozatváltós transzformátort, az energiatárolást és a feszültségfüggő meddőteljesítmény-szabályozást. Az utóbbi költsége minimális, csak ott lép működésbe, ahol a feszültség valóban magas, és a termelést legfeljebb elenyésző mértékben csökkenti. Bizonyítottan mérsékli a feszültségemelkedést, és kitolja azt a pontot, ahol már nem csatlakoztathatók újabb rendszerek. Németországban kötelező, Ausztriában ajánlott, nálunk viszont nem terjedt el.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák