Zöld Energia
Hatalmasat csökkenhet a rezsiszámla, ha split klímát használunk?
Valóban olcsóbb split klímával fűteni?
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter augusztus 23-án jelentette be: azon dolgoznak, hogy legyenek alternatív módszerek, amelyekkel a gázfogyasztás csökkenthető, és amelyekkel akár az áram terhére bizonyos szolgáltatások kezelhetővé válnak. „A split klíma alapú fűtés olcsóbb és hatékonyabb, mint a gázzal való fűtés. Persze mi is tudjuk, hogy ezt még be kell szerelni” – tette hozzá. A Portfolio szerint a felvetés a lakosság jelentős részét érinti: a hazai lakásállomány közel háromnegyede fogyaszt vezetékes gázt, és a légkondicionálók száma is gyorsan nő. A lap cikke alapján split klímával fűteni valóban olcsóbb és hatékonyabb, mint gázzal. Mint írják, a hőszivattyús megoldás sajátossága, hogy 1 kilowattóra villamosáramból 1 kilowattóra hőenergiát ad, a külső környezetből pedig még hozzátesz 3-4 kilowattóra hőenergiát. Így 70-ről 17 forintra csökkenhet a kilowattóránkénti energiaköltség. Amennyiben a berendezés hatásfoka lehetővé teszi a H tarifa használatát, az ár még alacsonyabb lehet.
A Daikin Hungary mintaszámítása alapján egy 80 négyzetméteres, három gázkonvektorral fűtött, évi 2200 köbméter gázfogyasztású lakásnál a fűtési számla évi több mint 530 ezer forint lesz. Egy három beltéri és egy kültéri egységből álló levegős hőszivattyú készülék ára megközelítőleg 1 millió forint, a telepítése közel 400 ezer forint, a H tarifa kiépítése pedig szintén legalább 300-400 ezer forint. A 1,7 millió forintos beruházás évi mintegy 75 000 forint mellett üzemeltethető, ami évente mintegy 400 ezres megtakarítást jelent.
A váltást fontolgatóknak elsősorban azt kell mérlegelniük, hogy pontosan mennyi a ház gázhasználata, illetve hogy belefér-e a kedvezményes átlagfogyasztás alatti díjszabásba az otthon. Az ingatlan energiahasználatát nagyban befolyásolja az energetikai állapota, így a szigeteltsége és a külső nyílászárók állapota. Split klíma esetében a hőszivattyúk számára létrehozott kedvezményes H tarifa akkor érhető el, ha szezonális fűtési jósági foka, az úgynevezett SCOP értéke eléri a minimális 3,4 értéket. Ezt ma már a legtöbb típus teljesíti. Az egyedi díjszabást a területileg illetékes villamos energia elosztói engedélyesnél lehet igényelni. Elmondható, hogy a levegő-levegő (split klímák) és a levegő-víz hőszivattyúk iránt is egyre nő a kereslet. Ez leterheltséget okoz a magyarországi cégeknél, ami hosszabb várakozási időt eredményezhet.
Zöld Energia
15 év helyett 6-8 év? Gyorsabb napelemes megtérülést hozhat az új pályázat
Mikor térül meg a lakossági energiatároló? Konkrét számok és saját tapasztalatok.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A kormány február elején elindította a lakossági energiatároló programot, amelyben kétféle pályázati konstrukció közül lehet választani – írja az alternativenergia.hu. Az egyik lehetőség egy meglévő napelemes rendszerhez energiatároló telepítése, a másik pedig inverterre és energiatárolóra vonatkozó pályázat, ebben az esetben azonban vállalni kell a napelemes rendszer kiépítését is. A pályázati űrlap beadása mondhatni pofonegyszerű, de mielőtt az ember rákattint a „beküldés” gombra, érdemes végiggondolni: valóban megéri-e a telepítéssel járó macera. Ha a magam tapasztalatait veszem alapul, akkor egy napelemes rendszer energiatárolóval, saját forrásból finanszírozva, korábban nem érte volna meg számunkra. A megtérülési idő akár 15 év is lehetett volna, ami magában hordozza annak kockázatát, hogy addigra az inverter vagy az akkumulátor cserére szorul.
A házunk 2023-ban épült, BB energetikai besorolású, télen h-tarifáról működő hőszivattyús fűtéssel, ősszel és tavasszal pedig két klímával oldjuk meg a temperálást. Az átlagos havi villanyszámlánk körülbelül 15 ezer forint, amiben minden benne van. Emiatt az elmúlt években mindig elvetettük a napelemes rendszer gondolatát – még akkor is, amikor elérhetők voltak különféle támogatások, amelyek rövidíthették volna a megtérülési időt.
Mi változott most, és miért döntöttünk mégis a pályázat beadása mellett?
Az egyik legerősebb érv a rendszertől való függetlenedés volt. Emellett egyre gyakrabban felmerül az elektromos autó vásárlásának gondolata is: városi közlekedésre hosszú távon jóval költséghatékonyabb lenne, ha a saját háznál megtermelt energiát tudnánk erre a célra felhasználni.
Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ahogy bővül a családunk, egyre több fogyasztó kerül a háztartásba. Tervezünk további klímák felszerelését is, ami biztosan megemeli majd az eddig kifejezetten kedvező villanyszámlákat.
Nézzük konkrét számokkal ezt a kérdést!
Vegyünk alapul egy 5 kilowattos napelemes rendszert. Piaci áron, inverterrel együtt, akkumulátor nélkül ez nagyjából 2,5–3 millió forintba kerül. Havi 15–20 ezer forintos villanyszámla mellett az éves költség 180–240 ezer forint, vagyis ennyit lehetne ideális esetben megtakarítani. Ezzel számolva a megtérülés körülbelül 12–15 év, de ennyi idő alatt előfordulhat, hogy alkatrész cserére lesz szükség a rendszerben.
Ha ugyanezt a rendszert energiatárolóval egészítjük ki, a beruházás költsége még tovább nő. Egy 5 kilowattos napelemes rendszer akkumulátorral együtt akár 4,5–5 millió forintba is kerülhet támogatás nélkül, de itt is csak a csillagos ég szabhat határt, hiszen vannak olcsóbb és drágább panelek és inverterek is. Ugyan az energiatárolóval több megtermelt energiát tudunk saját magunk felhasználni, pusztán piaci alapon nézve a megtérülési idő ebben az esetben akár 15 évnél is hosszabb lehet.
A most elérhető lakossági energiatároló pályázat azonban egy teljesen új szintre helyezi a megtérülési időt. A támogatás révén akár 2,5 millió forintos összegig a program fedezi az akkumulátor és az inverter költségeit, és elszámolható továbbá a terveztetés, engedélyeztetés, illetve a mérőhely szabványosítása is. Ennek köszönhetően egy korábban említett 5 kilowattos rendszer megtérülése 6–8 évre csökken, ami már gazdaságilag vállalhatóbb, és kisebb műszaki kockázatot jelent.
Összességében még alacsony villanyszámla mellett sem fekete-fehér kérdés, a számok mellett végig kell gondolni azt is, hogy mik a jövőre nézve a tervek. A támogatás nemcsak a megtérülési időt rövidíti le jelentősen, hanem csökkenti a hosszú távú műszaki kockázatokat is, miközben nagyobb energiafüggetlenséget kínál. A végső döntésnél ezért nemcsak a jelenlegi villanyszámlát érdemes figyelembe venni, hanem a háztartás jövőbeli energiaigényét és azokat az élethelyzeteket is, amelyek néhány éven belül teljesen átírhatják a fogyasztási szokásokat.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás óta29 vonalon járnak az új maximidi buszok a fővárosban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Velencei-tó jövője a tét: sürgetik a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációját
