Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Hatalmasat csökkenhet a rezsiszámla, ha split klímát használunk?

Létrehozva:

|

Valóban olcsóbb split klímával fűteni?

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter augusztus 23-án jelentette be: azon dolgoznak, hogy legyenek alternatív módszerek, amelyekkel a gázfogyasztás csökkenthető, és amelyekkel akár az áram terhére bizonyos szolgáltatások kezelhetővé válnak. „A split klíma alapú fűtés olcsóbb és hatékonyabb, mint a gázzal való fűtés. Persze mi is tudjuk, hogy ezt még be kell szerelni” – tette hozzá. A Portfolio szerint a felvetés a lakosság jelentős részét érinti: a hazai lakásállomány közel háromnegyede fogyaszt vezetékes gázt, és a légkondicionálók száma is gyorsan nő. A lap cikke alapján split klímával fűteni valóban olcsóbb és hatékonyabb, mint gázzal.  Mint írják, a hőszivattyús megoldás sajátossága, hogy 1 kilowattóra villamosáramból 1 kilowattóra hőenergiát ad, a külső környezetből pedig még hozzátesz 3-4 kilowattóra hőenergiát. Így 70-ről 17 forintra csökkenhet a kilowattóránkénti energiaköltség. Amennyiben a berendezés hatásfoka lehetővé teszi a H tarifa használatát, az ár még alacsonyabb lehet.

A Daikin Hungary mintaszámítása alapján egy 80 négyzetméteres, három gázkonvektorral fűtött, évi 2200 köbméter gázfogyasztású lakásnál a fűtési számla évi több mint 530 ezer forint lesz. Egy három beltéri és egy kültéri egységből álló levegős hőszivattyú készülék ára megközelítőleg 1 millió forint, a telepítése közel 400 ezer forint, a H tarifa kiépítése pedig szintén legalább 300-400 ezer forint. A 1,7 millió forintos beruházás évi mintegy 75 000 forint mellett üzemeltethető, ami évente mintegy 400 ezres megtakarítást jelent.

Advertisement

A váltást fontolgatóknak elsősorban azt kell mérlegelniük, hogy pontosan mennyi a ház gázhasználata, illetve hogy belefér-e a kedvezményes átlagfogyasztás alatti díjszabásba az otthon. Az ingatlan energiahasználatát nagyban befolyásolja az energetikai állapota, így a szigeteltsége és a külső nyílászárók állapota. Split klíma esetében a hőszivattyúk számára létrehozott kedvezményes H tarifa akkor érhető el, ha szezonális fűtési jósági foka, az úgynevezett SCOP értéke eléri a minimális 3,4 értéket. Ezt ma már a legtöbb típus teljesíti. Az egyedi díjszabást a területileg illetékes villamos energia elosztói engedélyesnél lehet igényelni. Elmondható, hogy a levegő-levegő (split klímák) és a levegő-víz hőszivattyúk iránt is egyre nő a kereslet. Ez leterheltséget okoz a magyarországi cégeknél, ami hosszabb várakozási időt eredményezhet.

Advertisement

Zöld Energia

Nem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat

A karintiai áramszolgáltató a Siemens digitális ikertechnológiájával tenné hatékonyabbá az elektromos hálózat működését, előre jelezve a túlterheléseket és csökkentve a költséges hálózatfejlesztések szükségességét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra. Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei. A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.

Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.

A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép forrása: Siemens

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák