Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Híd épülhet a Balaton fölé, kezdődik az építkezés!

2025 májusában megkezdődik egy 1500 méteres híd építése a Balatonon Tihany és Szántód között, amely 2026 nyarára készül el, kerékpárúttal, járdával és felnyitható szerkezettel.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelemes rendszer kalkulációnkat itt! (x)

A Balatoni Hídépítők Egyesületének (BHE) kezdeményezésére született egy új kormányhatározat, amely szerint 2025. év májusában el kell kezdeni az 1500 méteres híd építését a Balaton fölé. 2026-es nyári szezon elejéig elkészül a Balatonra tervezett híd, a Tihany és Szántód között közlekedő komp helyére. A Balatoni Hídépítők Egyesületének (BHE) kezdeményezésére született egy új kormányhatározat, amely szerint 2025. év májusában el kell kezdeni az 1500 méteres hid építését a Balaton fölé. A híd két oldalán kerékpárút és járda is fog épülni kilátókkal, illetve a híd közepe felnyitható lesz mint a londoni Tower Bridge. „Nagy öröm számunkra, hogy megvalósulhat ez az óriás beruházás a Balatonon, ezzel is segítve a térségben élők munkába járásának feltételeit. Reményeim szerint a híd elkészülte után, Fonyód és Badacsony között is megvalósulhat egy hasonló híd. ” – nyilatkozta a CsodalatosBalaton.hu megkeresésére Kenesei Zánka, a BHE elnöke. Az érintett területek lakóit és a közvéleményt 2025. április 1-én értesítette az illetékes hatóság az építési munkálatok megkezdésének szükségességéről.

( a hír természetesen áprilisi tréfa)

 

Advertisement

 

Advertisement

Zöldinfó

A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről

A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.

A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.

Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák