Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

2026 áprilisa volt az első hónap a történelemben, amikor a szél és a nap energiájából előállított villamos energia világszinten meghaladta a gáz égetésével előállított villamos energia mennyiségét — írja Szilva Attila fizikus. A szerző szerint ez nemcsak klímavédelmi fordulópont, hanem gazdasági és geopolitikai változás is: a megújulók és az energiatárolás együtt egyre inkább képesek leválasztani az áramárakat a drága fosszilis energiahordozókról – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az ausztráliai Queensland példája azt mutatja, hogy az akkumulátoros energiatárolás néhány év alatt képes kiváltani a csúcsidei gázerőművek jelentős részét. A folyamat Európában is gyorsíthatná az energiaárak csökkenését — Magyarországon pedig az energiatárolás és a regionális együttműködés mérsékelhetné az importfüggőséget és az áramárakat. 2026 áprilisa volt az első hónap a történelemben, amikor a szél és nap több villamos energiát termelt világszinten, mint a gáz. Ez azért fontos, mivel a gáz sok helyen az áramtermelés legdrágább módja, miközben a szél- és napenergia világszerte épp a legolcsóbb áramtermelési formává válik.

Nem mellesleg a megújulók sokkal kedvezőbbek a klíma szempontjából is, de ezt ezen a felületen talán említeni sem kell. A harmadik aspektus, hogy a tömegével importált fosszilisek kiszolgáltatottá tesznek minket más országoknak, sok esetben olyan diktatúráknak, mint az orosz. És ez még akkor is így van, ha a jövőben figyelnünk kell arra, hogy tényleg mi kontrolláljuk az elektromos hálózatot, akkumulátorokat és infrastruktúrát kezelő digitális rendszereket, a napelemek által termelt egyenáramot váltóárammá alakító invertereket. Európának a gázfüggőség miatti kiszolgáltatottság elég nyilvánvaló lett már Ukrajana 2022-es lerohanása előtt is, hiszen Putyin már 2021-ben elkezdte fegyverként használni a gázt Európa ellen, kihasználva függőségünket. Az árak drasztikus emelkedése már akkor elkezdődött, miközben az ázsiai országok hasonló gázársokkot élnek át jelenleg az iráni helyzet eszkalációjával. Éppen ezért örülhetünk annak, hogy az áramtermelésben világszerte visszaszorul a gáz szerepe.

Az akkumulátorok olyan gyorsan alakítják át az energiapiacot, mint ahogy az AI berobbant

Mindez különösen látványos Queenslandben, Ausztráliában, ahol korábban nyílt ciklusú gázturbinákat (OCGT) használtak az esti órákban, amikor a nap már lement, a napelemek leálltak, de az áramigény továbbra is magas maradt. Ugyanakkor mindössze két év alatt ennek az OCGT-termelésnek jelentős részét akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS) váltották ki.

Sokat beszélünk arról, hogyan változtatja meg a mesterséges intelligencia az életünket, de ez az energetikai átmenet hasonlóan rövid időskálán zajlott le. A fenti átmenet 2024-ben kezdődött, később, mint ahogyan mondjuk a ChatGPT használata széles körben berobbant. Ennek ellenére alig veszünk erről tudomást, sokkal kevésbé válik ez a közbeszéd részévé még a tech-buborékokban is, miközben az energiatárolás lett a leggyorsabban fejlődő energiatechnológia. Ha sikerül gyengíteni a gázárak és az áramárak közötti kapcsolatot, akkor az áramárak zuhanni kezdenek. Még nagyobb BESS-kapacitás nélkül is csökkennek, amennyiben a napenergia mellett jelentős szélenergia is jelen van a rendszerben, ahogyan Spanyolország esetében. A spanyol energiaárak zuhanása, ezáltal a versenyképességük növekedése kezd egyre inkább téma lenni az általános közéleti témájú megszólalásokban is, ami végre felülírja azt a káros mítoszt, hogy a versenyképességet a zöld átmenet rontja.

Épp az ellenkezőjéről van szó. A gázfüggőség csökkenésével és a megújulók növekedésével az energia egyre olcsóbb lesz Németországtól Nagy-Britanniáig. Az átmenet akkor lesz persze igazán látványos, ha a gáz részaránya egy kritikus szint (kb. 20%) alá csökken, és nem a magas gázár, hanem az alacsony megújulóár határozza meg az áram árát az idő egyre nagyobb részében. A változás gyorsasága különösen érthető az OCGT-k esetében, mivel ezek a gyorsan szabályozható gázturbinák rendkívül rossz hatásfokúak: az elégetett gáz energiájának nagy része hő formájában elvész. Tegyük hozzá, hogy az Európában elterjedtebb kombinált ciklusú gázerőművek (CCGT) sokkal hatékonyabbak, mivel a hulladékhőt is felhasználják villamosenergia-termelésre (és a jövőben akár hidrogénnel is működhetnek).

A villamosított fűtés csak közös európai elektromos hálózattal működhet igazán jól

Egyes rendszerekben ezt a hőt távfűtésre is használják, ami Európában továbbra is különösen fontos. Hosszabb távon azonban azt is végig kell gondolnunk, hogyan akarjuk fűteni az otthonainkat. Az elektromos hőszivattyú ugyanis sokkal hatékonyabb, mint a fosszilis alternatívái. Ennek oka, hogy a hőt nem termelik, hanem mozgatják. A lakás fűtik, miközben a környezetet hűtik. És itt nem néhány százalékos javulásról van szó, hanem három-négyszeres hatékonyságnövekedésről.

De mi van, ha nagyon hideg az idő? A hőszivattyú széles körben elterjedt az északi országokban, ahol a telek hidegebbek és hosszabbak. Közép-Európában is terjedhetnének ezek gyorsabban, még azzal együtt is, hogy jelentősen megnövelik a villamosenergia-igényt télen, amikor a napsütéses órák száma korlátozott. Skandinávia tele van víztározós erőművel, de máshol honnan lesz ehhez elég áram? Az első dolog, hogy Európát integrált rendszerként kellene kezelni ahelyett, hogy az egyes országok külön próbálnák megoldani a hálózati problémáikat.

A földrajzi különbségek alapvetően meghatározzák a szivattyús energiatározás lehetőségeit, ezért kifinomultabb árazási zónákra lenne szükség. Németország például több árzónára is osztható lenne, Svédországhoz vagy Dániához hasonlóan. Ellenkező esetben nehéz motiválni az északi országokat arra, hogy tovább bővítsék a hálózati összeköttetéseket, még akkor is, ha ez hosszú távon észszerű lenne. Ha Észak-Németországban más lenne az árazás, az enyhítené a jelenlegi konfliktusokat Svédországgal.

A hazai áramárakat az energiatárolás és a regionális együttműködés csökkenthetné

Magyarország szintén növelhetné hozzáférését a szomszédos országok szivattyús energiatározóihoz, miközben jelentősen bővíthetné saját BESS-kapacitásait is. Ez utóbbi csökkentené a rendkívül költséges hálózatfejlesztési beruházások szükségességét, valamint az áramimportot, amely jelenleg a teljes magyarországi fogyasztás körülbelül egyötödét-egynegyedét teszi ki. Az import különösen nagy lehet nemcsak téli estéken, hanem egyre inkább nyári estéken is, amikor a légkondicionálók használata naplemente után is magasan tartja a fogyasztást.

Ez a magas importarány hozzájárul a magas magyarországi áramárakhoz annak ellenére, hogy az ország a világ legmagasabb napenergia-részarányával rendelkezik az árammixben. Ez az arány konkrétan 27 százalék volt a tavalyi évben Magyarországon, ami bőven a 9 százalékos globális átlag felett van. De ez a 27 százalék júniusban 90 százalékot jelentett. Ennek egy nagy részét nyilvánvalóan el kell tudni majd tárolni az esti órákra.

Mindeközben a szélenergia továbbra is nagyrészt hiányzik a rendszerből, ami sokszor épp akkor segítene, amikor nem süt a nap. De remélhetőleg ez hamarosan változni fog. Potenciális áttörést jelenthetne az is, ha a nagyon ritka, kedvezőtlen téli napokon — amikor sem a nap-, sem a szélenergia nem áll rendelkezésre — lehetővé válna az akkumulátorok közvetlen töltése gázturbinákról, ahogyan ezt tavaly a G7-en kifejtettem.

Összefoglalva elmondható, hogy az ipari mértékben telepített akkumulátorparkok, a BESS-fejlesztések nem csak az elektromos hálózat fizikai stabilitásában (frekvencia, feszültség) segíthetnének, hanem mára képesek az áramár jelentős csökkentésére is ott, ahol kiváltják a drága gázturbinákat. Magyarország esetén jelentősen csökkentenék a nyáresti importot, valamint télen is érdemben mérsékelhetnék az áramárakat. Ez lenne a valódi rezsicsökkentés, ami ráadásul a klímát is védené. Tárolásra fel!