Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Hollandia házainak felére települhetne napelem

Hollandiában az utóbbi időszakban látványosan terjedtek a napelemek.

Létrehozva:

|

A holland kormány egy új, nyílt hozzáférésű fotovoltaikus adatbázis segítségével fedezte fel, hogy a helyi háztetők körülbelül 50 százaléka potenciálisan alkalmas lenne napelemes rendszerek elhelyezésére – számol be a PV Magazine. A problémát az jelenti, hogy csak 8 százalékuk tudna azonnal, akadálymentesen fotovoltaikus rendszereket elhelyezni.

A Rijksdienst voor Ondernemend Nederland (RVO), egy holland állami ügynökség, amely 2023 decemberében egy nyílt hozzáférésű adatbázist tett közzé az ország összes olyan háztetőjéről és parkolóterületéről, amely napelemes telepítésre alkalmas lehet. Néhány hónappal az indulás után az RVO közölte, hogy az új eszköz máris segített azonosítani mintegy 725 négyzetkilométernyi olyan tetőfelületet, amely megfelelne a napelemes rendszerek kiépítésére. Ez az ország tetőinek mintegy felét jelenti.

„Ennek a területnek azonban csak 8 százaléka alkalmas közvetlenül napelemek telepítésére” – olvasható az ügynökség közleményében. A többi esetben először az akadályokat kell elhárítani, az RVO szerint a lehetséges problémák közé tartoznak a tetőablakok, a szegmentált tetőformák, a gyenge tetőszerkezetek vagy az azbeszt jelenléte.

Advertisement

Az adatbázis minden olyan település és régió információit bemutatja, ahol van szabad hely. Emellett tartalmaz egy adatböngészőt is, amely kiemeli az akadályokat, valamint a hálózati torlódási kockázatokat, a csatlakozási problémákat és a meglévő fotovoltaikus rendszereket.

Hollandia annak ellenére, hogy nem tartozik a világ leginkább napsütötte országai közé, meglehetősen jó úton halad a fotovoltaikus fejlesztésekben. Egy, a közelmúltban megjelent, a Dutch New Energy (DNE) Research tanácsadó cég által készített, a tavalyi év eredményeit összefoglaló jelentés alapján a holland napenergia-piac 2023-ban 4,82 gigawatt új napelemes kapacitással bővült. A tavalyi új kapacitásból mintegy 2,5 gigawatt lakossági telepítésekből származott, szemben az előző évi 2,2 gigawattal. A fennmaradó 2,4 gigawatt a kereskedelmi, ipari és nagyüzemi szegmenshez köthető.

Advertisement

Zöld Energia

Megújuló energiával és energiatárolással fejlesztenék Medgyesegyházát

A medgyesegyházi térség a megújuló energiára fókuszál a Szent István Vidékfejlesztési Programban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A megújuló energiatermelésre- és tárolásra fókuszálna a Szent István Vidékfejlesztési Program egyik mintatérsége, a Békés megye déli részén fekvő Medgyesegyháza – nyilatkozta a település polgármestere az MTI-nek. Ruck Márton (független) kifejtette, a térség eddig főként a mezőgazdaságáról volt híres, dinnyét, paprikát és kertészeti növényeket termesztettek, ám mostanra az agrárium nem tud elegendő jövedelmet biztosítani, nem maradnak helyben a fiatalok – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Épp ezért ő korábban kidolgozott egy nyolcoldalas fejlesztési koncepciót, amelyet eljuttatott a térségi országgyűlési képviselőnek, Gurzó Máriának (Tisza), véleménye szerint ennek köszönhetően kerülhetett a tíz mintatérség közé Medgyesegyháza. Ruck Márton elmondta, 14 önkormányzattal – amelyek köre részben azonos a most megnevezett térségi településekkel – körülbelül egy éve létrehoztak egy energiaközösséget, öt magyarországi és öt romániai várossal pedig egy európai területi társulást (ETT) alakítottak, mindkettő révén közvetlen európai uniós fejlesztési forrásokra tudnak majd pályázni. Az energiaközösség a jövőben romániai és felvidéki önkormányzattal is bővülni fog.

Hozzátette, tizennégy településen végeztek felméréseket, ezek alapján 1200-1300 méteren vélhetően van olyan termálvíz, amelyet használni lehetne energiatermelésre. Jelenleg is vannak működő geokutak, amelyekkel üvegházakat fűtenek – jegyezte meg. A politikus szerint elsősorban nem intézmények fűtésére kellene használni a geotermikus energiát, hanem villamosenergia-termelésre, a hulladékhőből pedig lehetne fűteni is. Mivel a mezőgazdasági termesztés során sok műanyag hulladék keletkezik, készítettek egy koncepciót egy hulladékfeldolgozó és -újrahasznosító üzemre is, ám az is nagyon energiaigényes – közölte.

Ruck Márton szerint a Szent István Vidékfejlesztési Program egymilliárd forintjából ki lehetne dolgozni olyan konkrét energetikai terveket, amelyekkel aztán akár nagyobb, uniós támogatásokra is lehetne pályázni. A megvalósításba később érdemes befektetőket és helyi vállalkozókat is bevonni az önkormányzatok mellé – jelentette ki. A Szent István Vidékfejlesztési Program indulását kedden jelentették be. Célja, hogy a hátrányosabb helyzetű vidéki térségekben új lehetőségeket teremtsen, erősítse a helyi közösségeket és hozzájáruljon a települések hosszú távú fejlődéséhez.

Advertisement

A program tíz mintatérségben indul el, ezekben az egy főre jutó átlagos jövedelem 36,7 százalékkal marad el az országos átlagtól. A tíz mintatérség Bács, Gönc, Gyöngyös, Harkány, Igal, Medgyesegyháza, Nyírbátor, Pásztó, Tiszaújváros és Zalakaros mikrotérsége. A medgyesegyházi térséghez tartozik Almáskamarás, Dombiratos, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Nagykamarás és Pusztaottlaka. A KSH legutóbbi népszámlálása szerint Medgyesegyházán mintegy 3200-an élnek; a térség összlakosságszáma csaknem 12 900 ember. A tíz mikrotérség összesen 100 települést és 97 288 állandó lakost foglal magában.

Az egymilliárd forintos támogatási keretből a többi között utak, rendelők, bölcsődék, óvodák és közösségi terek fejlesztésére, vízmegtartó rendszerek kialakítására, a közvilágítás korszerűsítésére, buszmegállók létesítésére, felújítására, a közösségi közlekedés fejlesztésére, közlekedésbiztonsági beruházásokra, megújulóenergia-termelési projektekre, valamint új munkahelyek létrehozására nyílhat lehetőség.

Advertisement

A térség kiválasztásánál több szempontot is figyelembe vettek: a települések fejlettségi mutatóit, a rendelkezésre álló energiapotenciált, valamint az egy lakosra jutó bruttó, SZJA-köteles jövedelmeket – írta közösségi oldalán a térség tiszás országgyűlési képviselője, Gurzó Mária. A jövő év augusztus 20-tól szeretnék a fejlesztési modellt országosan kiterjeszteni. Szerda reggel Ráki Zsolt (Tisza) országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán azt osztotta meg, hogy a Szent István Vidékfejlesztési Program a körzetében az alábbi településeket érinti: Bélmegyer, Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Körösújfalu, Kötegyán, Mezőgyán, Okány, Tarhos, Újszalonta, Zsadány. A politikus az MTI megkeresésére reagálva elmondta: ezek a települések a következő körben, várhatóan a jövő év augusztusában jutnak fejlesztési forrásokhoz, most egyelőre “felkészülnek”. A program a teljeskörű szakaszában mintegy 2174 települést és 1 millió 850 ezer embert érinthet.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák