Zöld Energia

Holnapig ha bejelenti igényét, jól jár a napelemes rendszer telepítéssel

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-30

Szerző:

Hell

Október 31-ig ha bejelenti igényét akkor a jövőben is betáplálhatja a megtermelt napenergiát a rendszerbe.

Az október végéig igényt bejelentők még betáplálhatják a megtermelt napenergiát a villamosenergia-hálózatba, az azután igényt bejelentők saját használatra fordíthatják azt, amíg a hálózatfejlesztés tart. Jóval egyszerűbb lesz a lakossági napelemek beszerelésének engedélyeztetése, a családi kiserőmű kérelmek elbírálása 3 nap alatt megtörténhet – jelentette be Steiner Attila energetikáért felelős államtitkár annak kapcsán, hogy megjelent a Magyar Közlönyben a napelemek hálózatba történő betáplálását szabályozó kormányrendelet. A Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) szerda esti közleményében jelezték: a kormány a szankciós energiaválság miatt ugrásszerűen megnövekedett napenergia igények kiszolgálására elrendelte a villamosenergia-hálózat fejlesztését.

Mivel a fejlesztés megvalósításáig tehermentesíteni és stabilizálni kell a hálózatot, az ellátásbiztonság fenntartása érdekében a kormány ideiglenesen felfüggesztette a betáplálási lehetőséget az újonnan csatlakozó lakossági napelemes rendszereknél, ezzel együtt egyszerűbbé teszi a napelemes rendszerek telepítését.

A napenergia betáplálás ideiglenes felfüggesztése nem érinti azokat a háztartásokat, akik már most élnek a betáplálás lehetőségével és akik 2022. október 31-ig benyújtják a igényüket. Az ezt követően megtett igénybejelentések alapján telepített háztartási méretű kiserőművek a megtermelt energiát közvetlenül használhatják majd fel, anélkül, hogy a hálózatra betáplálnák a helyben fel nem használt villamosenergia felesleget. A megtermelt energia helyben történő hasznosítását többek között elektromos fűtés-hűtés, vízmelegítés vagy a napelemes rendszer mellé telepített akkumulátor használata biztosíthatja, így az akkor is rendelkezésre állhat, amikor az időjárás nem teszi lehetővé a napelemek működését.

Az akkumulátorok telepítését a kormány is ösztönözni fogja, amint az európai uniós források elérhetővé válnak, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal pedig rendszeresen ellenőrzi hálózat állapotát és javaslatot tesz a betáplálás felfüggesztésének megszüntetésére – tette hozzá az államtitkár a közlemény szerint.

A betáplálás felfüggesztésével egyidejűleg egyszerűsödik a napelemek beszerelésének engedélyeztetése, gyorsabbá válik az igénybejelentés folyamata és csökken az ezzel járó adminisztráció is. A 10,8 kVA csatlakozási teljesítményű háztartási méretű kiserőművek esetén az erre kijelölt elektronikus felületen benyújtott kérelmek esetén már 3 munkanap alatt megtörténhet a műszaki terv elbírálása. Így a lakossági napelemek kapacitása tovább növekedhet, a hálózat az eddiginél lényegesen több zöld energiát tud befogadni, ami a jelenlegi energiaválság alatt és hosszútávon is a magyar háztartások energiával való biztonságos ellátását szolgálja – közölte a TIM.

Zöld Energia

Meglepő eredmény: valamiben az összes uniós országot megelőztük

Az uniós országok közül Magyarországon támogatják a legtöbben a közös energetikai beruházásokat, miközben a napenergia a legnépszerűbb megújuló energiaforrás a lakosság körében.

Létrehozva:

10 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-11

Szerző:

Vanessza

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Az Európai Unióban a magyarok támogatják legnagyobb arányban, hogy a tagállamok közösen biztosítsanak forrásokat az energetikai átállás finanszírozására – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az Európai Beruházási Bank (EBB) 2026-os éghajlati felmérése szerint a magyar válaszadók 74 százaléka támogatja az erőforrások egyesítését, miközben az uniós átlag mindössze 59 százalék. A kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok elsősorban a napenergiában látják a tiszta energiára történő átállás egyik legfontosabb eszközét.

A 27 uniós tagállamban, összesen 23 ezer ember megkérdezésével készült felmérés szerint a magyarok 81 százaléka úgy gondolja, hogy hazája számára sürgető kérdés az energetikai átállás. Ez hat százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. A válaszadók leginkább az importált fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkenését várják a folyamat eredményeként: 88 százalék említette ezt az előnyt. Emellett 87 százalék az éghajlatváltozás lassulását, 86 százalék pedig az energiaárak stabilizálódását vagy csökkenését reméli.

A megújuló energiaforrások közül a napenergia élvezi a legnagyobb támogatást Magyarországon. A megkérdezettek 61 százaléka sorolta a prioritások közé, ami kilenc százalékponttal magasabb az 52 százalékos uniós átlagnál. A szélenergiát 41 százalék, a geotermikus energiát pedig 19 százalék említette. Utóbbi különösen figyelemre méltó, hiszen a geotermikus energia támogatottsága egyetlen más uniós tagállamban sem volt ilyen magas.

A felmérés szerint a magyarok a tiszta technológiák európai fejlesztését is előnyben részesítenék. A válaszadók 54 százaléka inkább egy versenyképes, tiszta technológiákra épülő európai ipar kiépítését támogatná, még akkor is, ha ez több időt vesz igénybe. Ezzel szemben 33 százalék a gyorsabb átállást választaná, akár importált berendezések felhasználásával.

A közös európai fellépés iránti igény szintén erős. A magyarok 76 százaléka szeretné, ha Magyarország szorosabban együttműködne más uniós országokkal az energetikai átállásban, míg mindössze 16 százalék támaszkodna elsősorban saját nemzeti erőforrásokra. A közös finanszírozás támogatottsága 74 százalék, ami a legmagasabb érték a tagállamok között.

Az energiaárak emelkedése ugyanakkor továbbra is jelentős terhet ró a háztartásokra. A magyarok 35 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt 12 hónapban a gáz, az üzemanyag és a villamos energia drágulása jelentősen csökkentette a vásárlóerejét. A válaszadók 41 százaléka az élelmiszerre vagy az egészségügyi kiadásokra fordított összeget is kénytelen volt mérsékelni, 26 százalékuk pedig alacsonyabbra állította otthon a fűtést. További 15 százalék hitelfelvétellel, pénzügyi támogatás igénylésével vagy az energiaszámlák befizetésének késleltetésével próbált alkalmazkodni a magasabb költségekhez.

A közlekedésben is érezhető a drágulás hatása: a magyarok 45 százaléka változtatott autóhasználati szokásain. Közülük többen korlátozták az utazásaikat, lemondtak egyes hétvégi programokról, vagy más közlekedési módot választottak.

Az EBB felmérése alapján a magyarok számára az energetikai átállás egyszerre jelent klímavédelmi, gazdasági és energiabiztonsági kérdést. A válaszadók 86 százaléka szerint, ha az Európai Unió túl lassan haladna a folyamatban, hosszabb távon tovább emelkedhetnek az energiaárak és a megélhetési költségek.

Forrás: Európai Beruházási Bank, 2026. évi éghajlati felmérés. A magyarországi kutatásban 1000, legalább 16 éves válaszadó vett részt, 2026. augusztus 3. és 25. között.

Tovább olvasom