Zöldinfó
Idén is meghirdeti filmpályázatát az OHÜ
Idén ismét meghirdeti filmpályázatát az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ), másodszor várják a fiatal filmkészítőket, hogy segítségükkel közelebb vigyék az emberekhez a hulladékkal kapcsolatos környezetvédelmi és társadalmi problémákat.
Az OHÜ két kategóriában várja az alkotásokat az idei pályázatra. A LOL – Sírva nevettess! kategóriában vicces, míg az OMG – Ezdedurva! kategóriában megdöbbentő filmekkel jelentkezhet bárki, aki fiatalnak érzi magát – közölte az MTI-hez eljuttatott tájékoztatásában a hulladékgazdálkodási ügynökség. Bármilyen, hulladékkal kapcsolatos téma feldolgozható az illegális lerakástól kezdve a szemetelésen át a hulladék keletkezésének megelőzéséig, valamint az újrafelhasználásáig. A legfontosabb szempont a készítők számára, hogy alkotásuk újszerű és lendületes legyen. A filmek segítsenek, hogy Magyarországon minél többen felismerjék szerepüket a környezet megóvásában, és tegyenek is ennek érdekében – hangsúlyozta az OHÜ.
A beérkező pályamunkákat neves szakemberekből álló zsűri értékeli majd. A legfeljebb 2 perc hosszúságú alkotásokat december 1-jéig lehet beküldeni a filmpalyazat@ohukft.hu e-mail címre. A zsűri mindkét kategóriában a három legjobb filmet jutalmazza, az első helyezett 500 ezer, a második 250 ezer, a harmadik pedig 100 ezer forint értékű díjat kap, illetve egy 50 ezer forint értékű különdíjat is odaítélnek majd.
Zöldinfó
A sugárzásmérésben erős a magyar űrkutatás
Magyarországnak érdemes befektetnie az űripari kutatótevékenységbe.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Magyarországnak érdemes befektetnie az űripari kutatótevékenységbe, mivel az ilyen befektetések hozama nemcsak számok formájában jelentkezik az ország életében – írja az alternativenergia.hu. Európa legrangosabb űrtechnológiai szakkiállításán önálló standdal volt jelen a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, a HUNOR-programot pedig Kapu Tibor és Cserényi Gyula kutatóűrhajósok képviselték. Kapu Tibor a rendezvényen az MTI-nek nyilatkozva elmondta: nyilvánvaló, hogy Magyarország nem mérhető olyan űrtechnológiai nagyhatalmakhoz, mint az Egyesült Államok és Kína, ennek ellenére azonban vannak olyan szakterületek, amelyekhez Magyarország is rengeteget tud hozzáadni, sőt kisebb kiterjedésű szakmai területeken vezető szerepet is be tud tölteni.
A magyar kutatóűrhajós ezek között említette a sugárzásmérést, amely szavai szerint “magyar sajátossággá vált”, és Magyarország ezen a szakterületen az elmúlt évtizedekben erősebbé vált, mint több nagy űrkutatási hatalom.
Kapu Tibor szerint kiemelhető ugyanígy számos orvosbiológiai és gyógyszerkutatási terület is. Elmondta: az ő űrutazásának idején a Nemzetközi Űrállomáson zajlott 60 kísérletből 25 magyar program volt, és ezek zöme a hosszú távú űrutazások problémáinak megoldását célozta. Ennek fontossága Kapu Tibor szerint abban rejlik, hogy jóllehet az emberi űrutazások 65 évvel ezelőtt kezdődtek, ezeknek az űrutazásoknak a nagy része azonban nem hagyta el az alacsony földkörüli pályát.
“Eljutottunk a Holdra, de nem voltunk ott túl sokat, a holdutazások csak három évig tartottak, és az Apollo-programok résztvevői átlagosan 50 órát töltöttek a Hold felszínén” – hangsúlyozta Kapu Tibor. Elmondta: a most készülő Artemis-program célja is az, hogy az ember visszamenjen a Holdra, viszont immár hónapokat fog ott tölteni. “Aztán egyszer, remélhetőleg még az én életemben, el fogunk jutni a Marsra is” – tette hozzá a magyar űrhajós. Elmondta: a sugárzásmérés és a sugárzásvédelem fejlesztését célzó kutatások azért is fontosak, mert egy-egy Mars-utazás 2,5-3 év, és ennyi időt még senki nem töltött a világűrben. A leghosszabb idő egy év volt, de ezt is alacsony földkörüli pályán töltötték az űrhajósok, a Föld mágneses mezeje által védve a sugárzástól. Kapu Tibor a londoni Space-Comm Expo Europe rendezvényen előadást is tartott a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén a HUNOR-program keretein belül végzett kísérletekről, emellett Tim Peake brit űrhajós, az Axiom Space stratégiai tanácsadója társaságában panelbeszélgetésen is részt vett az emberes űrrepülés tapasztalatainak innovációs és gazdasági hatásairól.
Szalay Zsolt, a HUN-REN műszaki és természettudományi területekért felelős tudományos alelnöke a rendezvényen az MTI-nek elmondta: az űripar az 1980-ban végrehajtott első magyar űrrepülés óta jelen van Magyarországon. Hangsúlyozta: az, hogy a két magyar űrutazás között több mint négy évtized telt el, nem jelenti azt, hogy az ilyen jellegű kutatások Magyarországon megszűntek volna. Ennek bizonyítékaként említette, hogy a Nemzetközi Űrállomáson most is van magyar fejlesztésű sugárzásmérő.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöldinfó18 óra telt el a létrehozás ótaPostán érkeznek a rezsistop-nyilatkozatok az áramfogyasztóknak
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés