Zöldinfó

Így mérsékelhető a rezsi

A H tarifa a fűtési időszakban olcsó áramot biztosít a hőszivattyúk számára.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-03-21

Szerző:

Vanessza

Egy háztartásban a legtöbb energiát az otthon felfűtése igényli, éppen ezért ha egy család mérsékelni akarja a rezsit, érdemes korszerűsítésben gondolkoznia. A megoldást a hőszivattyú jelenheti, amely kevesebbet fogyaszt, mint egy elektromos kazán, ráadásul működéséhez igénybe vehető a kedvezményes H tarifa.

Néhány éve a gázfűtés még egyértelműen olcsóbb volt az elektromosnál, mára viszont ez nem feltétlenül igaz. Amennyiben a mostani energiaárakat és az elérhető technológiákat vesszük alapul, a hőszivattyú használata kifizetődőbb, főleg a H tarifával együtt. A rendszer használata mellett szól, hogy környezetbarát megoldásnak számít.

A szolgáltatóknál az áram esetében több díjszabás érhető el, a leggyakoribb az általános, A1 tarifa, amely 35,2 forint per kilowattóra a kormány által meghatározott átlagfogyasztási küszöbig (évi 2523 kilowattóra), e fölött pedig 70,1 forint. Elektromos fűtés esetén a háztartás áramhasználata értelemszerűen jóval magasabb, ezen probléma orvoslására, a hőszivattyúkhoz és a megújuló energiaforrásokhoz kiépített rendszerek számára találták ki a H tarifát. A díjszabás a fűtési szezonban vehető igénybe, tehát október 15-től április 15-ig. A díja az A1-hez képest jóval kedvezőbb: 23,5 forint per kilowattóra.

A díjszabás minden szolgáltatónál, az ország egész területén elérhető, kérelmezni az illetékes szolgáltatónál kell. Az igénylőlapon többek között azt is fel kell tüntetni, hogy milyen berendezéseket szeretne a háztartás H tarifával működtetni. A díjszabás előnye az is, hogy a B típusú, éjszakai, vezérelt árammal is kombinálható.

Ha a kérelmet jóváhagyják, a bekötést csak regisztrált szerelő végezheti el, a munkálat során a szakértő egy külön mérőt is felszerel. A regisztrált szerelők listája megtalálható az áramszolgáltatók honlapján.

A H tarifa a hőszivattyúk működtetéséhez biztosít áramot, a napelemes rendszert azonban az általános, A1 díjszabású villanyórára szükséges kötni. Amennyiben tehát a kedvezményes tarifát akarjuk használni, akkor a hőszivattyút a napelemes rendszertől függetlenül tudjuk csak üzemeltetni.

Zöldinfó

Egy csaknem kétszáz éves platánt választottak a tudomány jelképének

Egy 203 éves platán lett a Tudomány Fája a Margitszigeten.

Létrehozva:

15 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-13

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az 1825-ben gróf Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiával nagyjából egykorú az az ősplatán, amely Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös kezdeményezésére mától „a Tudomány Fája” címet viseli. A budapesti Margitszigeten, a Szabadtéri Színpad és az MTA egykori elnöke, a zeneszerző és zenetudós Kodály Zoltán szobrához közeli fát az Akadémia 2025 őszén meghirdetett Tudománybarát Település Mozgalmának keretében jelölték meg – írja az alternativenergia.hu. A mozgalomhoz csatlakozó településeken immár hagyománnyá vált, hogy csatlakozásuk emlékére fát ültetnek. Budapest Főváros Önkormányzata és a Magyar Tudományos Akadémia közös döntése értelmében a fővárosban nem egy facsemetét ültettek, hanem a Margitsziget egy impozáns ősplatánját jelölték ki, hogy szimbolizálja a város és az MTA együttműködését.

Az ünnepi eseményen Freund Tamás, az MTA közelmúltban leköszönt elnöke a mostantól „a Tudomány Fája” címet viselő ősplatánt olyan emlékjelnek nevezte, amely a múlt, a korábbi generációk eredményei mellett a jövőt is szimbolizálja. A reményt, hogy a tehetséges fiataloknak és a szabad gondolatoknak semmi sem szab határt. Az ennek eredményeképp létrejövő új közös tudás pedig minél több emberé lehet majd.

Pósfai Mihály, az Akadémia június 1-jén hivatalba lépett elnöke pedig arról beszélt, hogy az MTA-nak meg kell őriznie azt, ami kétszáz év alatt értékké vált: a tudomány szabadságát, a hitelességet, a teljesítmény tiszteletét, a magyar nyelv és kultúra szolgálatát. De közben meg is kell újulnia. Figyelnie kell azokra a kutatói nemzedékekre, amelyek ma más eszközökkel más nemzetközi térben dolgoznak, mint elődeik. Be kell vonnia a fiatalokat, a pályájuk elején és közepén járó kutatókat, és nyitottnak kell lennie azokra a kérdésekre, amelyeket a 21. század tesz fel a tudománynak.

Karácsony Gergely főpolgármester szerint a sokat megélt fa a távlatokat is jelképezi. A tudományban és a politikában is szükség van ezekre, mint ahogyan a tudomány és a politika együttműködésére is.

A fa előtt elhelyezett táblán az alábbi szöveg olvasható magyarul, illetve angolul:

„A Tudomány Fája

Amikor 1825 körül kis csemeteként gyökerezni és sarjadni kezdett ez a platán, gróf Széchenyi István felajánlása nyomán megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a haza és haladás ügyét szolgálva.

A fácska hatalmas koronájú faóriássá terebélyesedett, az Akadémia pedig a magyarországi tudományos élet legfőbb intézményévé vált. Szellemi központja a tudomány művelőinek, ápolója a magyar nyelvnek. Immár több mint 200 éve arra törekszik, hogy alapítója, gróf Széchenyi István gondolatához híven a „tudományos emberfő mennyiségének” gyarapításával járuljon hozzá a nemzet erejének növeléséhez.

Állította a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata 2026-ban.”

Tovább olvasom