Zöldinfó
Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója
A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.
A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.
Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.
A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.
Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.
Zöld Energia
Több család kaphat pénzt akkumulátorra: mit kell tudni az új bejelentésről?
Módosították a lakossági energiatároló programot, így 57 ezer család juthat támogatáshoz akkumulátorok beszerzésére, elősegítve a napelemes rendszerek által megtermelt energia hatékonyabb felhasználását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A korábban tervezettnél harmadával több, összesen 57 ezer háztartás juthat vissza nem térítendő támogatáshoz a lakossági energiatároló programban, írja az alternativenergia.hu hírportál. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter bejelentése szerint a pályázat módosításával legalább 285 megawatt új tárolói kapacitás létesülhet Magyarországon. A program célja, hogy a napelemes rendszerek tulajdonosai hatékonyabban használhassák fel a megtermelt villamos energiát, és kevésbé függjenek a hálózati áram vételezésétől. A lakossági energiatároló programot eredetileg az előző kormány hirdette meg, a mostani kabinet azonban módosította a pályázat feltételeit. Kapitány István a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében arról számolt be, hogy az eredetileg tervezettnél mintegy egyharmaddal több család részesülhet a fejlesztésekhez nyújtott forrásból. A módosítás eredményeként a támogatásban részesülő háztartások végleges tervezett száma 57 ezerre emelkedik. A miniszter közlése szerint a bővítés révén legalább 285 megawatt új energiatárolói kapacitás jöhet létre. Ez a becslés arra az esetre vonatkozik, ha minden nyertes pályázó a támogatásból beszerezhető legkisebb kapacitású energiatároló berendezést választja. A ténylegesen kiépülő kapacitás ennél magasabb is lehet, amennyiben a háztartások nagyobb akkumulátoros rendszerek telepítése mellett döntenek.
A program költségeinek jelentős részét a kormány a következő évi költségvetésből biztosítja. A bejelentés egyúttal a kivitelezési folyamat ütemezését is érinti: a kivitelezői szerződések megkötésének határidejét jövő februárra tolták ki. Ez a változtatás a projektek előkészítésére és a megvalósítás megszervezésére rendelkezésre álló időt is befolyásolja.
Miért fontosak az akkumulátorok a napelemes rendszerek mellett?
A lakossági energiatárolók támogatását a magyar villamosenergia-rendszer egyik alapvető problémája indokolja: a napelemes termelés és a háztartások fogyasztása nem feltétlenül ugyanabban az időszakban éri el a csúcsát. A Klímapolitikai Intézet már az eredeti pályázat meghirdetésekor felhívta a figyelmet erre az eltérésre. A háztartási napelemes rendszerek jellemzően a déli órák környékén, illetve kora délután termelik a legtöbb villamos energiát, miközben a lakossági fogyasztás gyakran a kora esti órákban a legmagasabb. Ilyenkor a napelemek termelése már csökken, miközben a háztartásokban elindulhat a főzés, a világítás és számos más elektromos berendezés használata.
A különbség mérséklésében jelentős szerepet kaphatnak az akkumulátoros energiatárolók. A napközben megtermelt, azonnal fel nem használt villamos energia egy része eltárolható, majd később, például este felhasználható. Ezzel növelhető a helyben megtermelt energia saját célú felhasználásának aránya, és csökkenthető a hálózatból vásárolt villamos energia mennyisége.
Az energiatárolás emellett a hálózati terhelés kiegyensúlyozásához is hozzájárulhat. Ha a napelemes háztartások a termelési csúcs idején nem táplálják be a teljes többletenergiát a hálózatba, hanem annak egy részét eltárolják, majd a későbbi fogyasztásuk fedezésére használják fel, az mérsékelheti a termelés és a fogyasztás időbeli eltéréséből fakadó problémákat.
Az elszámolástól is függhet a megtérülés
Az akkumulátorok alkalmazása a háztartások számára az elszámolási rendszertől való függést is mérsékelheti. A tároló lehetővé teszi, hogy a napelemes rendszer tulajdonosa ne kizárólag a termelés pillanatában tudja felhasználni a megtermelt energiát. Ez különösen azokban az időszakokban lehet előnyös, amikor a hálózatba betáplált és a később vételezett villamos energia pénzügyi elszámolása eltérő feltételek szerint történik. A beruházás gazdaságossága ugyanakkor függ a háztartás fogyasztási szokásaitól, a napelemes rendszer méretétől, az akkumulátor kapacitásától, valamint a vonatkozó elszámolási szabályoktól is.
A támogatási program 57 ezer háztartásra történő kiterjesztése ezért nemcsak a lakossági beruházások finanszírozása szempontjából jelent változást, hanem a hazai energiatárolási kapacitások bővítéséhez is hozzájárulhat. A tényleges eredményeket az határozza majd meg, hogy hány nyertes valósítja meg a beruházást, mekkora tárolókat telepítenek, és az új rendszerek milyen mértékben segítik a napközbeni napelemes termelés későbbi felhasználását.
A borítókép illusztráció.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKatasztrófa sújtotta övezetté nyilvánítják az áradásokkal érintett spanyol településeket
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaVisszaszorul a benzin és a dízel, előretörnek az elektromos autók Európában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKormány bejelntése: 15 millió is járhat napelem telepítésre
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaNem sütött tisztán a nap a napelemes pályázatok felett
