Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tartós szárazság és a nagy meleg ellenére is képesek túlélni és szaporodni a szúnyogok, az inváziós fajok pedig különösen sikeresek a városi környezetben, ahol az öntözés miatt a csapadékszegény időszakokban is találnak a szaporodásukhoz szükséges vizet – mondta az MTI-nek Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója, a Szúnyogmonitor program szakmai vezetője. A kutató szerint a jelenlegi aszályos időszakban sem szabad abból kiindulni, hogy a kevés csapadék automatikusan kevés szúnyogot jelent – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A természetes vízfelületek kiszáradása egyes fajokat valóban visszaszoríthat, a városokban azonban a lakókörnyezetben kialakuló pangó vizek továbbra is megfelelő tenyészőhelyet biztosíthatnak az inváziós fajoknak. A kertekben az öntözés, illetve a különböző víztároló edények akkor is biztosíthatnak tenyészőhelyet, amikor természetes csapadék alig hullik.

Garamszegi László Zsolt elmondta, hogy a szúnyogok egy része a száraz időszakot tojás formájában vészeli át. Ha a nőstény a tojásokat olyan vízfelületre rakta, amely később kiszárad, a tojások ezt is átvészelik: akkor kelnek ki, amikor ismét víz kerül a szaporodóhelyre. Más fajok nagyobb, tartós vízfelületekbe, például kisebb-nagyobb tavakba rakják tojásaikat, így szaporodásuk kevésbé függ az aktuális csapadékmennyiségtől. A szúnyogfajok között jelentős különbségek vannak abban a tekintetben is, hogy milyen gazdaállatok vérével táplálkoznak. Az emberi egészségügyi kockázat megítéléséhez egy adott területen nem elegendő a szúnyogok számát ismerni, azt is tudni kell, hogy milyen fajok vannak jelen és milyen gazdapreferenciával rendelkeznek.

A dalos szúnyog (Culex pipiens) járványügyi szempontból jelentős vektorszervezet, mert a nyugat-nílusi láz vírusának terjesztésében is szerepet játszhat, de mivel elsősorban madarakon táplálkozik, emberre nem feltétlenül jelent veszélyt. Az inváziós csípőszúnyogok, amelyek Magyarországon elsősorban lakott területeken terjednek, az emberi vér iránti preferenciájuk miatt tartoznak az emberi szempontból különösen fontos fajok közé. Tartani azonban egyelőre nem kell tőlük, mert humán kórokozót még nem sikerült a hazánkban fogott példányokból kimutatni.

A kutató kitért arra, hogy Magyarországon a csípőszúnyogok között jelenleg 50 őshonos és három idegenhonos, inváziós faj van. Az utóbbiak az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus), a japán bozótszúnyog (Aedes japonicus) és a koreai szúnyog (Aedes koreicus). A program vezetője szerint az inváziós fajok terjedését az éghajlat melegedése is segíti. Ázsiai eredetű fajokról van szó, amelyek eredetileg nem a kontinentális európai éghajlathoz alkalmazkodtak, de az enyhébb telek segítik terjedésüket. A kutatók már télen – decemberben és januárban – is kapnak lakossági bejelentéseket kifejlett példányokról, ami arra utal, hogy egyes inváziós szúnyogok felnőtt formában is képesek áttelelni.

Garamszegi László Zsolt szerint további, Európában terjedő inváziós fajok megjelenésére is számítani lehet. Különösen figyelni kell az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) terjedését, amely több, emberre veszélyes kórokozó, köztük a dengue-láz vírusának vektora lehet. A kutató kitért arra, hogy a szúnyogok terjedését Magyarországon a Szúnyogmonitor program segítségével követik. A lakosság fényképeket küldhet a megtalált példányokról, de már hangfelvételek, a szúnyogok zümmögése alapján is gyűjtenek adatokat a mosquiTUNE applikáción keresztül. Ezekből a megfigyelésekből országos elterjedési térképek készíthetők, és több év adatai alapján az is követhető, hogyan változik az egyes fajok elterjedtsége.

A program célja kifejezetten az inváziós szúnyogok térbeli és időbeli terjedésének monitorozása. Hozzátette, hogy a lakossági megfigyeléseket kiegészítik fizikai csapdázások is. A speciális szúnyogcsapdákkal befogott nagyobb számú példányok alapján meghatározható, hogy egy adott területen milyen fajok és milyen egyedszámban vannak jelen. A befogott szúnyogokból PCR-alapú vizsgálatokkal azt is meg lehet állapítani, hogy hordoznak-e bizonyos kórokozókat. A kutató szerint a kétféle monitoring egymást kiegészíti: a lakossági bejelentések elsősorban az országos terjedési mintázatok feltérképezésére alkalmasak, míg a csapdázás egy-egy terület aktuális szúnyogállományának és az esetleges kórokozók jelenlétének pontosabb vizsgálatát teszi lehetővé.