Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Javítják a naperőművek a talaj minőségét?

Egy kínai kutatás szerint a Qinghai tartományban található 1 GW-os naperőmű kedvezően befolyásolta a mikroklímát és a talaj állapotát, míg a környező területek rosszabb minősítést kaptak.

Létrehozva:

|

A vizsgálatot egy 1 GW-os naperőműben végezték Kína északkeleti Qinghai tartományában, a Talatan sivatagos területén található Qinghai Gonghe fotovoltaikus parkban, írja a pv-magazine.com. A Xi’an Műszaki Egyetem kutatói az európai környezetvédelmi ügynökség (EEA) által ajánlott DPSIR modell alapján elemezték a napelempark környezeti és ökológiai hatásait. A modell öt fő tényezőt vizsgál: a környezeti változások kiváltó okait, a rájuk gyakorolt nyomást, az aktuális állapotot, az emberi egészségre és biodiverzitásra gyakorolt hatásokat, valamint a válaszokat a problémák kezelésére. Az elemzés során 57 mutatót vizsgáltak, és a kutatók megállapították, hogy a napelempark mikroklímára, talajra, valamint a növény- és mikrobiális közösségek sokféleségére gyakorolt hatásai jellemzően pozitívak voltak. Az eredmények szerint a fotovoltaikus park által érintett terület környezeti állapota „általános” minősítést kapott, míg a környező területek „gyenge” minősítést értek el. A kutatás eredményeit a Scientific Reports folyóiratban publikálták. A tanulmányban a Qinghai Fotovoltaikus Ipari Innovációs Központ kutatói is részt vettek.

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák