Zöldinfó

Kevesebb nyírás, több élet: így lehetnek fenntarthatóbbak a városi parkok

Felhívást tett közzé az MME a természetbarát fűnyírás érdekében.

Létrehozva:

4 hónap telt el a létrehozás óta

2026-04-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Felhívással fordult a lakossághoz és kiemelten az önkormányzatokhoz a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a települési parkok és zöldfelületek fenntarthatóbb kezelése érdekében – közölte az alternativenergia.hu. A közlemény szerint továbbra is gyakori gyakorlat, hogy a nyári aszály idején is lenyírják a már kiégett, kiszáradt gyepeket, ami nemcsak felesleges, hanem káros is a zöldfelületek állapotára nézve. A csapadékhiány és a tartós hőség ugyanis a fákat és bokrokat mellett a füves területeket is jelentősen megviseli, ezért különösen fontos a fenntarthatóbb kezelési módszerek alkalmazása. Az egyesület szerint az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb megoldás a úgynevezett meghagyó fűnyírás, amelynek lényege, hogy a füvet nem vágják le mindenhol egyszerre. A módszer során a terület adottságaihoz igazodva nyíratlan, egybefüggő foltokat hagynak meg, amelyek mérete akár az 1–2 négyzetmétertől az 50–100 négyzetméterig is terjedhet. Ezeket a részeket egy vagy akár több kaszálási ciklusból is kihagyhatják.

A közleményben hangsúlyozták, hogy a gyakorlat számos előnnyel jár: a meghagyott növényzet csökkenti a talaj párolgását és növeli a vízmegtartó képességet, lehetővé teszi a virágos növények számára a magérlelést, valamint táplálékot és élőhelyet biztosít a rovaroknak és madaraknak. A párásabb mikroklíma kedvezőbb feltételeket teremt többek között a sünöknek, gyíkoknak és kétéltűeknek is, míg a magasabb aljnövényzet búvóhelyet nyújt a fiatal madaraknak. Az MME szerint a megfelelő ütemezés a helyi adottságoktól, a növényzettől és az időjárási viszonyoktól, valamint a rendelkezésre álló gépparktól is függ, ezért a települések szintjén a szakmai döntést a főkertész tudja megadni. Az egyesület kiemelte: a természetbarát fűnyírás nemcsak ökológiai szempontból előnyös, hanem kevesebb munkával is jár.

Kapcsolódó tartalom:fű fűnyírás park természet természetvédelem

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom