Zöldinfó
Klímaváltozás és medermélyülés: súlyosbodhat a magyar folyók vízhiánya
Az MTA szakértői szerint gyakoribbá válhatnak a rekordkisvizek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá válhatnak az extrém hidrológiai események, köztük a kisvizek, amelyek következményeit a hazai folyók jelentős részén évtizedek óta tartó medermélyülés is súlyosbítja – derül ki az alternativenergia.hu cikkéből. A kutatás szerint a 2026 nyarán kialakult rekordközeli dunai kisvíz jól mutatja, hogy a vízhiány egyre nagyobb kihívást jelent a magyar vízgazdálkodás számára. Mint a szakértők rámutatnak, az alacsony vízállások kialakulásában egyszerre játszik szerepet a felmelegedő éghajlat, a növekvő párolgás, a hosszabb száraz időszakok és a folyók medermélyülése is. Felhívják a figyelmet arra, hogy a Duna magyarországi szakaszán az elmúlt hat évtizedben átlagosan közel két méterrel süllyedt a meder, míg a Tiszán és a Dráván az elmúlt évszázadban mintegy másfél méteres szintsüllyedés következett be.
A szerzők szerint a jövőben nem minden év lesz ilyen szélsőséges, ugyanakkor a most még rendkívülinek számító kisvizes helyzetek gyakorisága várhatóan növekedni fog, ezért ezzel stratégiai és tervezési szinten is számolni kell. Rámutatnak arra, hogy az extrém kisvizek veszélyeztethetik az ivóvízbázisok biztonságát, ronthatják a felszín alatti vízkészletek utánpótlását, fokozhatják a mezőgazdasági vízhiányt, nehezíthetik a hajózást és az ipari vízhasználatot, valamint kedvezőtlen hatással lehetnek a folyók ökológiai állapotára. Szélsőséges esetben az energetikai infrastruktúrák működését is befolyásolhatják.
Az MTA szerint nincs minden helyzetre alkalmazható egységes megoldás. A kutatások alapján a folyók természetes működésének helyreállítása, a vízvisszatartás növelése, a természetalapú beavatkozások, a hordalékgazdálkodás fejlesztése, valamint a meglévő és új vízügyi létesítmények összehangolt alkalmazása egyaránt hozzájárulhat a klímaváltozáshoz alkalmazkodó vízgazdálkodáshoz.
Hangsúlyozzák azt is, hogy a vízlépcsők önmagukban nem képesek többletvizet létrehozni, ezért a vízgazdálkodási döntéseket mindig az adott térség hidrológiai, ökológiai és társadalmi sajátosságainak figyelembevételével kell meghozni. Az elemzést Józsa János akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora, Baranya Sándor, a BME tanszékvezető egyetemi docense és Timár Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára készítette Pósfai Mihály, az MTA elnökének felkérésére.
Zöldinfó
A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál
A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.
A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.
A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.
Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTovábbra is Magyarország az orosz vezetékes földgáz legnagyobb uniós importőre
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA szennyezés már nem érheti meg: emelkednek a környezetvédelmi bírságok
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaAkár 1,6 millió forint támogatás jár az otthoni akkumulátorokra Lengyelországban
