Zöldinfó
Környezetszennyezésből üzlet: új magyar eljárással hasznosítják a kibocsátott szén-dioxidot
A légkörre káros szén-dioxidból vegyipari alapanyagként hasznosítható szén-monoxid ipari méretű előállítására alkalmas technológián dolgoznak.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az eChemicles úttörő szabadalmazott eljárásának lényege, hogy a szén-dioxidból alacsony hőmérsékleten, elektrolízissel szén-monoxid készül – írja az alternativenergia.hu. A BorsodChem számára ez azért is nagy lehetőség, mert egyik gyártási folyamatában nagy mennyiségű, koncentrált szén-dioxid keletkezik, amit gazdaságosan leválaszthat, a keletkező szén-monoxidot pedig értékes alapanyagként fel tudja használni a műanyaggyártásban. A két cég az eljárás ipari méretű technológiává bővítésén dolgozik, ha ez sikerül, a BorsodChem lehet az első hazai helyszín, ahol ez a magyar innováció valós környezetben is működni fog. A közlemény idézte Kruppa Lászlót, a BorsodChem vezérigazgatóját, aki szerint a megoldás új szintet jelentene a körforgásos gazdálkodásban. Janáky Csaba, a fejlesztő cég alapító-társtulajdonosa a közleményben megjegyezte, a szén-dioxid-tárolási és -hasznosítási technológiák fejlesztése és elterjedése szempontjából az ipari cégek szerepe kulcsfontosságú.
A fejlesztés jelentőségét mutatja, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése kulcskérdés a klímaváltozás megfékezésében. A levegőbe kerülő szénvegyületeket megkötő és hasznosító eljárások képesek megfogni és hasznosítani a kibocsátott szén-dioxidot, ezért ipari alkalmazásuknak komoly szerepe lehet a jövőben a légkör karbonterhelésének megfékezésében. Szakértői becslések szerint 2050-re az EU-ban az ilyen megoldások akár az összes, technológiai alapú kibocsátáscsökkentés 21 százalékát adhatják. A Wanhua Chemical Group részét képező BorsodChem Zrt. Európa egyik piacvezető műanyag-alapanyag és szervetlen vegyianyag gyártója. A tavaly 75 éves vállalat termékei olyan iparágak nélkülözhetetlen alapanyagai, mint például az építőipar, az autóipar, a háztartási gépek szegmense vagy a fa- és bútoripar. A világszinten is jelentékeny társaság termékeinek nagy részét Európában értékesíti, de jelen van az észak- és dél-amerikai, az afrikai, valamint a közel- és távol-keleti piacokon is.
A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a BorsodChem Zrt. nettó árbevétele tavaly 2,52 milliárd euró volt, míg egy évvel korábban 2,54 milliárd eurót tett ki. A társaság 2024-ben 107,08 millió eurós veszteséggel zárt, 2023-ban viszont 86,55 millió euró nyereséget ért el. Az eChemicles a feltörekvő szén-dioxid-leválasztási és -hasznosítási iparág szereplője. A társaság arra összpontosít, hogy úttörő elektrolizáló technológiákat fejlesszen ki és hozzon forgalomba, amelyek lehetővé teszik a vegyipar számára, hogy nyereségesen csökkentse környezeti hatását.
Zöldinfó
Egyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
A termelési módok és ágak megváltoztatására is szükség lehet a klímaváltozás miatt.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A klímaváltozás és az aszályhelyzet miatt el kell kezdeni megváltoztatni a termelési módokat és -ágakat, sok esetben a termesztett növényeket is; termékpálya-szemléletre és élelmiszer önrendelkezésre kell átállni – összegezte előadásában az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter a Békés megyei Orosházán, gazdafórumon. Bóna Szabolcs úgy fogalmazott: “az így szoktuk mentalitásnak örökre vége” – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető az orosházi művelődési központban tartott, csaknem teltházas rendezvényen elmondta, az aszály nemcsak időjárási anomália, hanem a hazai vízmegtartó infrastruktúra strukturális hiányosságának tünete, amelyről 2012 óta tudtak, mégsem történt semmi. Pénzzel nem lehet ezt a helyzetet megoldani, még az EU-ban sincs elegendő pénz – jegyezte meg. Bóna Szabolcs szerint 10-20 év kell ahhoz, hogy Magyarország területének 10 százalékát öntözhetővé tegyék, “és az zseniálisan jó munka lesz”. Kifejtette, 83 ezer hektár öntözésére van forrás, de ebből új mindössze 19 ezer hektár lehet, a maradékon az öntözés biztonságát tudják növelni.
Aláhúzta, elsősorban a vízmegtartást kell ösztönözni; az Alföldön és a Kisalföldön lehet potenciálisan kisvizes élőhelyeket kialakítani, és úgy látják, ehhez szándék is van a gazdák részéről. Kifejtette, 2028-2030-ban mintegy 30 ezer hektár mezőgazdasági területen lehet ökológiai vízmegtartást elindítani, amihez forrást is biztosítanak, az első kiírásokat decemberben szeretnék közzétenni. “Az önkéntesség támogatással fokozható” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a csatornákat is át kell állítani, hogy a vízelvezetés helyett a víztartásra és -visszavezetésre legyenek alkalmasak. Elmondta ugyanakkor, hogy 2027-2029 között évente körülbelül 3500 folyókilométer csatornát lehet felújítani; de szeretnék, ha ebben a gazdálkodók is részt vennének.
“Tudomásul kell venni, hogy vízben szegények vagyunk” – közölte, hangsúlyozva, hogy a tisztított szennyvizet is a tájban kell tartani, ahogy más országok is teszik. Összességében 2029-2030-ra 400 ezer hektár vízbiztonságán lehetne segíteni – jelentette ki. A kutakról szólva elmondta, tudni kell, hány mezőgazdasági kút van és azokból mennyi vizet vesznek ki. A probléma a rétegvízzel van, amely a “jövő ivóvize”, ezért itt egy 10 éves átmenettel valódi szabályozást szeretnének elindítani. “Az unokájára gondoljon, aki azért lobbizik, hogy öntözni szeretne” – jelentette ki.
Bóna Szabolcs szerint alkalmazkodni kell a megváltozott feltételekhez; “fájdalmas dolog lesz, de sok szántó nem szántásra alkalmas, és lesznek területek, amelyeket vissza kell adni a gyepnek”. Szerinte fontos, hogy tanulni kell, “az így szoktuk mentalitásnak örökre vége”. Megjegyezte azt is, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál “egészen jó szakmai háttérmunka” zajlott, ám mégis politikai szerepet adtak neki, miközben nem vették figyelembe a szakmai ajánlásaikat. Ezen változtatni szeretnének, ahogyan a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatalt (Nébih), a laborkapacitásokat is tervezik megerősíteni.
A miniszter előadásában hangsúlyozta, sokszor vádolják őket semmittevéssel, de elsőként a jogi szabályozást kell kialakítani, és “megfeszített munka mellett zajlik a törvényalkotás”. A kifizetési lehetőségek törvényi beterjesztése megtörtént, csütörtökön megkezdődött a vita az Országgyűlésben. A műtrágya-kompenzációt február helyett még idén szeretnék kifizetni; és sikerült elérni, hogy úgynevezett szuperelőleget tudjanak fizetni, év végéig ez várhatóan 400 milliárd forint lesz. Viszont a de minimis kereteket a legtöbb szereplő kihasználta, új támogatásokat pedig nemzeti keretből nem lehet kiírni. Elárulta, kérték az EU-tól a de minimis keretek bővítését, de május előtt ebben nem várható döntés. “Amit csak lehet, még idén szeretnénk belepumpálni az agráriumba” – fogalmazott.
Hozzátette, jövőre szeretnék végigvinni a kármegelőzés jogszabályi részét és a földtörvény módosítását is 2027-ben tervezik. Kérdésre válaszolva Bóna Szabolcs elmondta, nincs azzal baj, hogy az alkotmányban a GMO-mentesség rögzítve van, ahhoz nem kell hozzányúlni; de a modern, molekuláris technológiákat nem utasítják el teljesen. A sertés- és tejválsággal kapcsolatban azt mondta, piacgazdaság és szabadkereskedelem van, az állam a felvásárlási árakba nem tud belenyúlni, “támogatások tekintetében pedig itt is elmentünk a falig”.
A JÉGER jégkármérséklő rendszerről azt mondta, a kutatások szerint a hatékonysága 10 százalék körül volt; az elpárologtatott ezüst-jodidnak jelenleg nem látszik hatása a környezetre, ezért nemzetközi perektől nem tartanak, de a “rendszer sorsa megpecsételődött”. A zöldségáfa csökkentésével kapcsolatos korábbi Tisza-ígéretre reagálva a tárcavezető azt mondta: a jelenlegi költségvetési terv alapján nem fér bele, de “ez nem azt jelenti, hogy nem lesz”. Bóna Szabolcs türelmet kért az emberektől.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMi történik, ha kiesik a hazai olajfinomítás közel fele? A Mol most visszaállította a teljes kapacitást
