Zöld Közlekedés
Közös kutatóközpont az akkumulátoripar fenntartható jövőjéért
Koreai-magyar akkumulátoripari kutatóközpont jön létre Magyarországon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyar Akkumulátor Szövetség vezetésével koreai-magyar akkumulátoripari kutatóközpont jön létre Magyarországon a 2022-ben elindított Economic Innovation Partnership Program (EIPP) részeként a dél-koreai Korea Development Institute (KDI) és a magyar Nemzetgazdaság Minisztériummal közreműködésben; a kompetenciaközpont 2026-ban startolhat – közölte az akkumulátor szövetség az MTI-vel. Az alternativenergia.hu közleményében ismertette, hogy a 2022-2025 évre szóló EIPP részeként indult el a korai-magyar együttműködés az elektromobilitás, a logisztika és az akkumulátoripar területén. Az együttműködésben magyar oldalon több minisztérium – a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Energiaügyi Minisztérium, a Kulturális és Innovációs Minisztérium – valamint kiemelt intézmények – a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft., a Magyar Akkumulátor Szövetség, a HUMDA, a Magyar Közút, a Közlekedéstudományi Intézet, az Innovatív Képzésfejlesztési Központ, továbbá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – vesznek részt.
A program első évében a résztvevők átfogó elemzést végeztek az EU és Magyarország akkumulátor-életciklus kezelési gyakorlatáról, felépítették a magyar és koreai partnerekből álló szakmai hálózatot. A második évben a központ működési modellje, a Battery Passport-kompatibilis adatarchitektúra és az RRR (reuse-repurpose-recycle) folyamatok fejlesztése került a középpontba, a harmadik év célja a kormányzási és pénzügyi modell véglegesítése volt. A program záró szakaszában előkészítették a koreai-magyar akkumulátoripari központ létrehozásához szükséges terveket – írták a közleményben. A tájékoztatás szerint az együttműködést formálisan záró 2025. november 5-i konferencián központi téma volt a Korea-Hungary Battery Cooperation Research Center (KHBCC) megvalósítási és működési terve. A központ platformot teremt tudásmegosztásra, kutatás-fejlesztésre és iparági együttműködésre Magyarország és Dél-Korea között.
A közleményben hangsúlyozták, a KHBCC a jövőben fontos szerepet játszhat abban, hogy a vállalatok megfeleljenek az Európai Unió akkumulátorokra vonatkozó szabályozási előírásoknak, különösen az adatátviteli és életciklus-követési rendszerek fejlesztésében, valamint az újrahasznosítási és újrafelhasználási folyamatok támogatásában. Az érintetett felek megerősítették elkötelezettségüket a központ 2026-os elindítása mellett, amely hozzájárul a magyar akkumulátor-ökoszisztéma nemzetközi versenyképességének erősítéséhez. Az akkumulátor szövetség közleményében rámutatott arra, hogy az EIPP keretében zajló közös munka hosszú távon hozzájárul a magyar-koreai tudásmegosztás, ipari innováció és fenntartható fejlődés megerősítéséhez az akkumulátoriparban, valamint a KHBCC 2026-os elindításának szakmai megalapozásához. A Magyar Akkumulátor Szövetség 2021. július 1-jén, az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával alakult. A szervezet több mint 100 vállalatot fog össze, köztük magyar és nemzetközi gyártókat, energiatermelőket, kivitelezőket és rendszerüzemeltető cégeket. Céljuk, hogy elősegítsék az iparági szereplők és a kormányzati szervek közötti együttműködést, képviseljék a tagok érdekeit, biztosítva ezzel a szektor versenyképességét mind hazai, mind nemzetközi szinten.
Zöld Közlekedés
A debreceni BMW iX3 az elektromos autók élvonalába került
A vártnál sokkal erősebb a kereslet a Debrecenben gyártott iX3 modell iránt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 50 ezer megrendelés érkezett eddig a BMW Group debreceni gyárában készülő iX3 modellre, és a kereslet várhatóan 2026 után is erős marad – mondta Glenn Schmidt, a BMW Group globális fenntarthatóságért felelős alelnöke egy budapesti sajtóbeszélgetésen. Elmondása szerint a modell a vártnál sokkal jobban teljesít, ezért a második műszakot már februárban, az eredetileg tervezettnél korábban elindították a debreceni üzemben, ami a foglalkoztatásra is kedvező hatással lesz, de részleteket nem árult el – írja az alternativenergia.hu. Kiemelte: a debreceni gyár sikere a közép- és kelet-európai régióban is pozitív hatást gyakorolhat a beruházásokra és a beszállítói hálózat fejlődésére. A magyarországi gyártás bizonyítja, hogy Európában is lehet nemzetközileg versenyképes elektromos járművet előállítani – fogalmazott.
Emlékeztetett: a Debrecenben gyártott BMW iX3 (a Neue Klasse modellcsalád első tagja) több rangos autóipari díjat is elnyert, így az Év Magyar Autója 2026 díjat, valamint a globális Világ Év Autója és a Világ Év Elektromos Autója elismerést. A társaság az európai piacok közelsége, a kiépült beszállítói háttér, valamint a rendelkezésre álló, magasan képzett munkaerő miatt döntött Debrecen mellett – erősítette meg az alelnök, hozzátéve: a beruházási döntésben a magyar autóipar több évtizedes gyártási tapasztalata is fontos szerepet játszott. Hangsúlyozta, hogy a BMW-csoport nem támogatja a kínai versenytársakkal szembeni vámok vagy egyéb kereskedelmi korlátozások alkalmazását, ugyanakkor fontosnak tartja a kiegyensúlyozott versenyfeltételek megteremtését. A kínai piacot rendkívül erős verseny és innováció jellemzi, ami véleménye szerint hozzájárul a technológiai fejlődéshez és a globális versenyképesség fenntartásához.
Glenn Schmidt kiemelte: a technológiai semlegesség továbbra is alapvető jelentőségű a BWM számára. A vállalat célja, hogy valamennyi ügyféligényt lefedjen, ezért a benzin- és dízelüzemű, plug-in hibrid, elektromos és hidrogén meghajtású modellek egyaránt szerepelnek kínálatában. Ez a technológiai nyitottság és a rugalmasság stabilitást és folytonosságot biztosít a vállalat számára a változékony piaci és szabályozási környezetben, figyelembe véve a fogyasztói igények és az egyes piacok eltérő szabályozásának különbségeit is – mutatott rá. Az autóiparban hosszú távon kiszámítható stratégiai irányokra van szükség – húzta alá az európai szabályozási környezet változásaira utalva. A BMW stratégiájának egyik alapelve, hogy a főbb piacokat lehetőség szerint helyi gyártással szolgálják ki, miközben az iparágat alapvetően globális működés jellemzi – fejtette ki. A Kínában értékesített járműveik több mint 85 százalékát helyben gyártják. Az Egyesült Államokban harminc éve hozták létre a dél-karolinai üzemet, amely ma a vállalat legnagyobb gyára, és az amerikai piacon értékesített autók mintegy felét állítja elő.
Az MTI kérdésére az autóiparban várható konszolidációs folyamatokról szólva elmondta: az iparág sajátossága, hogy egy adott régió vezető autógyártója hosszabb távon jellemzően egy helyi gyártó. Példaként említette, hogy az Egyesült Államokban a Ford és a General Motors tölti be ezt a szerepet. Kínában viszont, ahol erős konszolidáció várható a közeljövőben, szintén egy kínai gyártónak lehet majd a legnagyobb piaci részesedése, és Európában is helyi gyártó maradhat az élen. A sajtóbeszélgetést megelőző, a Transport Research Arena 2026 konferencia keretében tartott előadásában Glenn Schmidt kiemelte: a fenntarthatóság és a versenyképesség egymást erősítő tényezők.
Hangsúlyozta, hogy a BMW Group továbbra is elkötelezett amellett, hogy legkésőbb 2050-re elérje a nettó zéró kibocsátást teljes értékláncában, összhangban a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel. Hozzátette: a világos és átfogó fenntarthatósági célok hosszú távon versenyelőnyt jelenthetnek a vállalatok számára.
Ismertetése szerint egy jármű értékének mintegy 70 százaléka a beszállítóktól származik. A BMW világszerte mintegy 2700 első körös beszállítóval működik együtt, miközben több tízezer második és harmadik körös partner kapcsolódik az ellátási lánchoz. A vállalat ösztönzi partnereit a körforgásos megoldások és a megújuló energiaforrások alkalmazására – mondta.
A körforgásos gazdaságra épülő működés jelenti az egyetlen hosszú távon fenntartható irányt Európa számára, és a kontinens versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlen ennek erősítése – vélekedett. Az előadást követő panelbeszélgetésen elmondta: Kínában úgy nőtt 50 százalék fölé a plug-in hibrid és tisztán elektromos járművek értékesítési aránya, hogy az ország nem tűzte ki célul a teljes elektrifikációt, és nem tiltotta be a belső égésű motorokat. Ehelyett célzott iparpolitikával, valamint a helyi gyártók és beszállítók támogatásával építette fel autóiparát. Ezzel szemben Európában jelenleg alig minden ötödik új jármű elektromos meghajtású, eközben szigorú szabályokat hoztak a teljes elektrifikáció eléréséhez – hívta fel a figyelmet.
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autósok: igazságtalan a dupla parkolási díj terve Budapesten
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMinden csepp számít: így tarthatjuk meg az esővizet a saját kertünkben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA debreceni CATL-gyár már az elektromos autók következő generációjára készül
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRendkívüli lépés az üzemanyagpiacon: stratégiai készleteket mozgósítanak
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta2040-re az áramtermelés 30 százalékát atomenergiából fedezné Horvátország
