Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kritikus a csapadékhiány, országos vízügyi védekezés kezdődött

A vízügy országosan összehangolja a vízhiány elleni munkát.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A vízügyi igazgatóságok vízhiány elleni feladatainak koordinációja érdekében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) elrendelte a vízhiány elleni központi védekezést, és megkezdte a működését az Országos Vízügyi Koordinációs Központ – közölte az alternativenergia.hu. Az intézkedés indoklásaként kifejtették: Magyarországon az elmúlt 5 év halmozott csapadékhiányának mértéke április végére elérte a 462 milimétert, a Tisza-völgy több térségben a 900 milimétert is meghaladja. A talajvízkészletek a közlemény szerint továbbra is tartósan az átlagos szintek alatt vannak, a talajvízszintek süllyedése a 30 éves átlaghoz viszonyítva az Alföld jelentős részén 1 és 2 méter közötti. A közlemény szerint az őszi-téli vízmegtartást a korábbi üzemrendek módosításával hajtották végre az érkező vizek megtartása és az öntöző csatornák téli feltöltése érdekében. A duzzasztott vízterekben, a csatornák medrében és a tározókban a megtartott víz mennyisége május elejére elérte a 615 millió köbmétert, ami 140 millió köbméterrel több az egy évvel korábbinál. A vízügyi igazgatóságok az elmúlt hónapokban ezekre a készletekre és a vízfolyások hozamára támaszkodva biztosították a vízpótlásokat. A továbbiakban az aszály miatt térségi megoldásokra van szükség, ezért Gajdos László élő környezetért felelős miniszter elrendelte, hogy csütörtöktől az Országos Vízügyi Koordinációs Központ fogja össze a vízhiány elleni védekezést.

A közleményben kiemelték: az elmúlt napokban lehullott, illetve a következő hat napra jelzett csapadék emelheti a vízszinteket, az első összehangolt intézkedések ezeknek a megtartását szolgálják. A további beavatkozások jelentős hányada vízvisszatartási célú, például a holtágak és a nem állami tulajdonú művek, belvízcsatornák feltöltése, ökológiai célú vízpótlások biztosítása. A “Vizet a tájba” program keretében elárasztások is lesznek, de vízépítési beavatkozásokra is szükség lesz – tették hozzá. Az OVF jelezte: a gazdálkodókkal egyetértésben bevezethetik az öntözési vízhasználat menetrendjét, ezzel az idén is elkerülhető lehet a mezőgazdasági vízfelhasználás korlátozása. Ebben jelentős szerepe lesz a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszernek is, amelynek kulcseleme a tiszalöki és kiskörei vízlépcső, valamint a Keleti-, a Nyugati és a Nagykunsági-főcsatorna. A vízügyi szakemberek folyamatosan a területen vannak, és készen állnak az aszály káros hatásainak enyhítésére – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál

A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.

A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.

A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.

Advertisement

Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák