Zöldinfó
Magyar dinnye: innováció és támogatás a fenntartható termelésért
Pályázatokkal, piacépítéssel és fogyasztásösztönzéssel támogatják a hazai dinnyetermelőket
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A magyar dinnyetermesztés fennmaradását segítik a vidékfejlesztési keretből finanszírozott kertészeti pályázatok, a támogatásokkal hatékonyabbá és biztonságosabbá tehető a gazdálkodás – írja az alternativenergia.hu. Hubai Imre üdvözölte, hogy a magyar termelők a rendkívüli melegben, tartós szárazság közepette is képesek kiváló minőségű dinnyét előállítani, ami – tette hozzá – azért is nélkülözhetetlen, mert ilyenkor különösen fontos friss zöldségekkel és gyümölcsökkel fedezni a folyadékszükségletet. Szabadföldi magyar dinnye immáron országszerte kapható, de a fóliasátras termesztés terjedésének köszönhetően már korábban is lehetett a belföldi kínálattal találkozni. Az államtitkár úgy látja, hogy a technológia fejlődésével és a fajtaválaszték bővülésével egyre szebb és jobb a termés, a hozamok növekedése biztos megélhetést jelent, miközben az értékesítés is könnyebb lett, a kínálat jobban illeszkedik a vásárlók igényeihez.
Magyarországon több mint 1300-an termesztenek dinnyét, közülük körülbelül 300-an sárgadinnyét is. Tavalyhoz képest görögdinnyével csaknem 10 százalékkal, sárgadinnyével 15 százalékkal foglalkoznak többen. A görögdinnye termőterülete nem változott jelentősen, idén megközelíti a 3600 hektárt, a sárgadinnyetermőterülete viszont mintegy 60 százalékkal nőtt, így már több mint 200 hektárra terjed ki. A behozatal tavaly jelentősen visszaesett, de a kivitel mennyisége és összértéke is csökkent némiképp, ezért az agrártárca szeretne segíteni abban, hogy javuljanak a termelők értékesítési lehetőségei. A beruházási igények alapján a gazdák komoly lehetőséget látnak a termelésben, a pályázati elbírálások nyáron is folyamatosak – mondta Hubai Imre, aki továbbra is Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát tekinti a magyar dinnyeexport legfontosabb célországainak.
A belföldi értékesítésben 60-65 százalék az áruházláncok aránya, a többit a piacok, a zöldségesek és a szabadba kitelepült árusítás adja. A rövid szállítási lánc és a közvetlen termelői értékesítés különösen előnyös, mert fenntarthatóbb, ráadásul a dinnye csomagolóanyagot sem igényel. A belföldi átlagos fogyasztás fejenként meghaladhatja a 10 kilogrammot, de lehetne még ennél is több, hiszen a magyar dinnye a környezeti adottságoknak és a szakszerű gazdálkodásnak köszönhetően kiváló összetételű, ízletes és egészséges – fogalmazott az államtitkár. Az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető-helyettese közölte, hogy az éves termés elérheti a 200 ezer tonnát, a dinnye ezzel a magyar kertészeti ágazat egyik legfontosabb gyümölcsfajtája.
Giczi Gergely hozzátette, hogy a 2016 óta évente megrendezett fogyasztásösztönző kampány idén kiterjed a közösségi médiára, emellett számos fővárosi és vidéki piacon, valamint az Erzsébet-Táborokban és a Tisza-tavi Ökocentrumban kóstolókat is tartanak. A FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szabadföldi zöldségtermesztésért felelős alelnöke kifejtette, hogy a klimatikus változások egész Európában meghatározzák a dinnyetermelők kilátásait.
Varga István közölte, hogy a magyar gazdák bizakodva kezdték az évet, de a tavaszi fagyok károsították az ültetvényeket, júniusban pedig szokatlan meleg és az aszály okozott gondokat. A kiszámítható hozamot ma már csak öntözéssel lehet biztosítani, de hatékony értékesítésre is szükség van ahhoz, hogy a termelési kedv megmaradjon – tette hozzá.
Zöldinfó
A természetvédelem újabb sikere: pingvinfióka született Szegeden
A gondozók nevelik a pápaszemespingvin-fiókát a Szegedi Vadasparkban.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A gondozók nevelik a pápaszemespingvin-fiókát (Spheniscus demersus) a Szegedi Vadasparkban, amely augusztus végén kelt ki, és a tervek szerint egy hónap múlva a madár már csatlakozhat az állatkert pingvincsapatához – írta az alternativenergia.hu. A fióka – amely szülei már a Szegedi Vadasparkban születtek – augusztus 27-én bújt ki a tojásból. Anyja elpusztult, és apja egyedül nem folytatta a gondozását, így az állatkert munkatársai vették át a fióka ellátását. A szülőktől való elválasztás egyébként is erre az időszakra esett volna, hiszen az állatkertben nevelt fiatal pingvineknek meg kell tanulniuk kézből elfogadni a táplálékot. Ez azért is fontos, hogy a gyógyszereket be lehessen adni nekik. A következő lépés a csapatba való beilleszkedés lesz. Ezt fokozatos összeszoktatás előzi meg, hogy a fióka és társai is megbarátkozhassanak egymással.
A Nemzetközi Fajmegmentési Program (EEP) keretében 2011 végén érkeztek az első pápaszemes pingvinek a Szegedi Vadasparkba, és egyből állatkert egyik legnépszerűbb lakóivá váltak. 2014-ben jött világra az első fióka, majd évente számítani lehetett a csapat gyarapodására, amely azt mutatja, hogy jól érzik magukat a szegedi otthonukban. A pápaszemes pingvinek hosszú távú monogám kapcsolatban élő gondos szülők, s ennek tanújelét adták az állatkertben is. A pápaszemes pingvineknél rendszerint mindkét szülő kiveszi a részét a költésből és a fiókanevelésből. A fiókák első, pihés tollruhája még nem vízhatlan, így az úszással várniuk kell, amíg kialakul a vízi élethez megfelelő tollazatuk. A fiókák tollazata szürkés színű, a felnőttekre jellemző fekete-fehér színű tollazat két év alatt alakul ki.
A pápaszemes pingvinek, melyek testhossza 40-60 centiméter, tömege 2-4 kilogramm nem sarkvidéki környezetben, hanem Dél-Afrika partvidékén élnek. Az egyetlen afrikai pingvinfaj magyar nevét a szeme fölött megfigyelhető csupasz, rózsaszínű bőrfelületről kapta, amely a testhőmérséklet szabályozásában játszik fontos szerepet. A hőmérséklet emelkedésével több vér jut ide – a bőr színe is élénkebbé válik ilyenkor – ami könnyebben lehűlhet.
Képesek akár 20 km/h sebességgel úszni és akár 30-70 km-t megtesznek egy út alatt. A táplálékért akár 30 méter mélyre is lemerülnek. Úszás közben fehér színű hasuk a vízi ragadozók, fekete színű hátuk a ragadozó madarak megtévesztésére szolgál. Veszélyt jelent rájuk az olajszennyezés, a táplálékuk megritkulása a halászat miatt, valamint a guanóbányászat, amely során a madarakat megzavarták és ez a létszámuk csökkenéséhez vezetett.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
