Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Magyar dinnye: innováció és támogatás a fenntartható termelésért

Pályázatokkal, piacépítéssel és fogyasztásösztönzéssel támogatják a hazai dinnyetermelőket

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyar dinnyetermesztés fennmaradását segítik a vidékfejlesztési keretből finanszírozott kertészeti pályázatok, a támogatásokkal hatékonyabbá és biztonságosabbá tehető a gazdálkodás – írja az alternativenergia.hu. Hubai Imre üdvözölte, hogy a magyar termelők a rendkívüli melegben, tartós szárazság közepette is képesek kiváló minőségű dinnyét előállítani, ami – tette hozzá – azért is nélkülözhetetlen, mert ilyenkor különösen fontos friss zöldségekkel és gyümölcsökkel fedezni a folyadékszükségletet. Szabadföldi magyar dinnye immáron országszerte kapható, de a fóliasátras termesztés terjedésének köszönhetően már korábban is lehetett a belföldi kínálattal találkozni. Az államtitkár úgy látja, hogy a technológia fejlődésével és a fajtaválaszték bővülésével egyre szebb és jobb a termés, a hozamok növekedése biztos megélhetést jelent, miközben az értékesítés is könnyebb lett, a kínálat jobban illeszkedik a vásárlók igényeihez.

Magyarországon több mint 1300-an termesztenek dinnyét, közülük körülbelül 300-an sárgadinnyét is. Tavalyhoz képest görögdinnyével csaknem 10 százalékkal, sárgadinnyével 15 százalékkal foglalkoznak többen. A görögdinnye termőterülete nem változott jelentősen, idén megközelíti a 3600 hektárt, a sárgadinnyetermőterülete viszont mintegy 60 százalékkal nőtt, így már több mint 200 hektárra terjed ki. A behozatal tavaly jelentősen visszaesett, de a kivitel mennyisége és összértéke is csökkent némiképp, ezért az agrártárca szeretne segíteni abban, hogy javuljanak a termelők értékesítési lehetőségei. A beruházási igények alapján a gazdák komoly lehetőséget látnak a termelésben, a pályázati elbírálások nyáron is folyamatosak – mondta Hubai Imre, aki továbbra is Csehországot, Lengyelországot és Szlovákiát tekinti a magyar dinnyeexport legfontosabb célországainak.

A belföldi értékesítésben 60-65 százalék az áruházláncok aránya, a többit a piacok, a zöldségesek és a szabadba kitelepült árusítás adja. A rövid szállítási lánc és a közvetlen termelői értékesítés különösen előnyös, mert fenntarthatóbb, ráadásul a dinnye csomagolóanyagot sem igényel. A belföldi átlagos fogyasztás fejenként meghaladhatja a 10 kilogrammot, de lehetne még ennél is több, hiszen a magyar dinnye a környezeti adottságoknak és a szakszerű gazdálkodásnak köszönhetően kiváló összetételű, ízletes és egészséges – fogalmazott az államtitkár. Az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető-helyettese közölte, hogy az éves termés elérheti a 200 ezer tonnát, a dinnye ezzel a magyar kertészeti ágazat egyik legfontosabb gyümölcsfajtája.

Advertisement

Giczi Gergely hozzátette, hogy a 2016 óta évente megrendezett fogyasztásösztönző kampány idén kiterjed a közösségi médiára, emellett számos fővárosi és vidéki piacon, valamint az Erzsébet-Táborokban és a Tisza-tavi Ökocentrumban kóstolókat is tartanak. A FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szabadföldi zöldségtermesztésért felelős alelnöke kifejtette, hogy a klimatikus változások egész Európában meghatározzák a dinnyetermelők kilátásait.

Varga István közölte, hogy a magyar gazdák bizakodva kezdték az évet, de a tavaszi fagyok károsították az ültetvényeket, júniusban pedig szokatlan meleg és az aszály okozott gondokat. A kiszámítható hozamot ma már csak öntözéssel lehet biztosítani, de hatékony értékesítésre is szükség van ahhoz, hogy a termelési kedv megmaradjon – tette hozzá.

Advertisement

Zöldinfó

A vízbiztonság, az energetika és a mesterséges intelligencia kerül a középpontba

A víz, az energiabiztonság és a fenntarthatóság jövőjéről tanácskoznak a budapesti Strategic Innovation Forum résztvevői.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A víz, az energiabiztonság és a fenntarthatóság jövőjéről tanácskoznak Budapesten november 24-25-én a magyar-izraeli Strategic Innovation Forum 2026 (Stratégiai Innovációs Fórum) nemzetközi résztvevői – közölte az alternativenergia.hu. A tanácskozás szakpolitikai, üzleti, tudományos és technológiai nézőpontokat kapcsol össze, a kihívások megvitatásától a gyakorlati megoldásokig és a jövő magyar-izraeli üzleti és intézményi partnerségig. A rendezvényt a Keren Kayemeth LeIsrael – Jewish National Fund (KKL-JNF) és Izrael Állam Magyarországi Nagykövetsége szervezi, az Institute of Directors Hungary (IoD Hungary) stratégiai partnerségével. A fórum a vízgazdálkodás, az átalakuló energiagazdaság és a mesterséges intelligencia kritikus infrastruktúrákban betöltött szerepét vizsgálja – közölték.

A rendezvénynek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) budai központja ad otthont. A magyar és az izraeli kormányzat magas szintű képviselői mellett a terület vezető vállalatai, egyetemei és kutatóintézetei is képviseltetik magukat. A fórum fővédnöke Gajdos László élő környezetért felelős miniszter. A felszólalók között lesz Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, Maya Kadosh, Izrael Állam magyarországi nagykövete, Sam Eisenberg, a KKL-JNF magyarországi és közép-európai elnöke, Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója és helyettese, Máté-Tóth István, valamint Hajdu Márton, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Az első, november 24-i plenáris nap a víz- és energiabiztonság, valamint a gazdasági ellenálló képesség kérdéseivel indul.

A program kitér a vízhiány és a vízbiztonság városi, mezőgazdasági és ipari összefüggéseire, az energiagazdaság átalakulására, valamint a mesterséges intelligencia vízügyi, energetikai és infrastrukturális alkalmazásaira. Kiemelt téma lesz a magyar víz- és energiabiztonsági igények és az izraeli szakértelem találkozása, az innovációk piaci bevezetésének útja, valamint az infrastruktúra 2035-ig várható fejlesztése.

Advertisement

A programban vezető izraeli vállalatok rövid technológiai bemutatói és egyetértési megállapodás tervezett aláírása is szerepel a tájékoztató szerint. November 25-én a résztvevők érdeklődési köre alapján előre egyeztetett vállalatközi és vállalati-kormányzati találkozókat rendeznek. A KKL-JNF 1901-ben alapított, nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező izraeli közhasznú szervezet. A fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, az innovatív mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás területén megvalósított fejlesztéseivel, kutatásaival és nemzetközi együttműködéseivel járul hozzá Izrael természeti erőforrásainak megőrzéséhez és hosszú távú fejlődéséhez.

Az IoD Hungary felsővezetőket, cégtulajdonosokat és igazgatósági szakembereket összefogó, független szakmai szervezet. A felelős, átlátható és professzionális vállalatirányítás kultúrájának erősítését, a stratégiai vezetői tudás fejlesztését és a hosszú távú vállalati értékteremtést szolgálja.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák