Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Már egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program

Zalaegerszeg három épületének tetején csapdákkal fogják be a galambokat a túlszaporodás miatt.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP) kifejtette: Zalaegerszeg forgalmas közterületein – tereken, parkokban, belvárosi épületek homlokzatán, lakóházak fedett erkélyein, tetőszerkezetein – nagy mennyiségben jelentek meg házi és parlagi galambok – írja az alternativenergia.hu. A galambállomány növekedésének okaként a szakértők a városias környezetben rendelkezése álló nagy mennyiségű táplálékforrást, vagyis a szemetesedényeket, az ételmaradványokat és a tudatos emberi etetést, továbbá a ragadozók hiányát és a kiváló fészkelési lehetőségeket sorolják fel. Az őszi betakarítási időszakban a város peremterületén működő gabonatároló környezetében, állattartó telepeken a galambok egész évben ezres nagyságrendben jelennek meg. Strandok, szökőkutak, de az emeletes házak lapos tetején megálló víztócsák is itatóhelyet jelentenek számukra.

A galambok jelenléte az emberek által sűrűn látogatott területeken azonban kiemelt közegészségügyi kockázatot jelent, a túlszaporodott állomány komoly kihívás a közterületek, erkélyek, ablakpárkányok folyamatos tisztántartása szempontjából is – mutatott rá. A városvezető kiemelte, hogy az elmúlt időszakban több lakossági és intézményi megkeresés érkezett a polgármesteri hivatalhoz a galambok által okozott kártételek köztisztasági és közegészségügyi kockázatával kapcsolatban. A túlszaporodott állomány okozta probléma megoldása érdekében az önkormányzat “humánus, az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó szabályoknak megfelelő módszert” alkalmaz.

Galambok befogásával és elszállításával foglalkozó galambász szakvállalkozót kerestek meg, akivel közösen elsőként három helyszínt jelöltek ki élve fogó csapdák kihelyezésére. A polgármesteri hivatal tetején, a Tudomány és Technika Háza tetején, valamint az AquaCity tornyán egy hónapra egy-egy élve fogó varsacsapdát helyeznek ki, amibe élelem és itató kerül. A csapdák a halfogó varsák elvén működnek: a madár egy billenő ajtón keresztül be tud menni, ki azonban már nem tud jutni. A csapdákat a vállalkozó folyamatosan ellenőrzi, üríti, a befogott galambokat átválogatják, a gyűrűs postagalambokat a városon kívül szabadon engedik, a többi befogott madarat pedig elszállítják.

Advertisement

Balaicz Zoltán kitért arra, hogy a szakemberek tapasztalatai alapján már egy hónap alatt látványos eredmény érhető el, akár több száz egyed is befogható ezzel a módszerrel, ami a város területén jelentős mértékű állománycsökkenést jelenthet.

Advertisement

Zöldinfó

2031-re újra természetközeli ligeterdő boríthatja a Nyáros-szigetet

Helyreállítja a táti Nyáros-sziget élőhelyeit a Pilisi Parkerdő.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Pilisi Parkerdő több mint 76 ezer őshonos facsemete kiültetésével, az inváziós növények folyamatos visszaszorításával, nyáron pedig tehenek legeltetésével állítja helyre a természetes erdőborítást a Táti-szigetcsoporthoz tartozó Nyáros-szigeten – közölte az alternativenergia.hu. Tájékoztatásuk szerint a csaknem 100 millió forintba kerülő projekt 2031-ig tart, ekkora ismét egy természetközeli, puhafás ligeterdő boríthatja a sziget korábban leromlott területét a parkerdő, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság együttműködésével. A Nyáros-sziget egy természetközeli dunai szigetcsoport része, amely érintett volt az egykori bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kialakításában.

A helyreállítással érintett részen korábban eltávolították a humuszos felső talajréteget, így egy erősen lepusztult, kavicsos felszín maradt vissza, ahol az őshonos növényzet visszaszorult, helyét pedig leromlott, inváziós fajokkal fertőzött növénytakaró vette át. A helyreállítás első lépéseként 2024-ben eltávolították a hulladékot, visszaterítették a humuszos talajréteget, és megkezdték az inváziós növényfajok visszaszorítását.

Az elmúlt két évben összesen 76 500 facsemetét ültettek el a területen, elsősorban a puhafás ligeterdők jellemző állományalkotó fajaiból. Így került a területre egyebek között fehér fűz, törékeny fűz, fekete nyár és szürke nyár. Az inváziós gyalogakác friss sarjait nyaranként szarvasmarhákkal legeltetik le, ez kiegészíti a mechanikai beavatkozásokat, amelyek segítenek megerősödni az őshonos fák csemetéit.

Advertisement

Mivel egy természetközeli élőhely helyreállítása éveken át tartó folyamat, a helyreállítás eredményét nem csak a facsemeték növekedése alapján vizsgálják. Minden májusban botanikai felvételezés készül a területen, így követhető növényzet összetételének változása, az egyes fajok reagálása a kezelésekre.

A Pilisi Parkerdő az ország egyetlen parkerdőgazdasága, 65 ezer hektárt kezel Pest és Komárom-Esztergom vármegyében a Gerecse, a Pilis, a Visegrádi- és a Budai-hegység, a Gödöllői-dombság, valamint a Csepeli-síkság területén. Évente 32 millió látogató keresi fel a területet, amelynek csaknem húsz százalékán nem folytatnak faanyagtermelést.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák