Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megduplázódó naperőművi kapacitás, szükség van Paks 2-re – klímavédelmi előadás Kapuváron

A népesség növekedése miatt a következő évtizedek a növekvő energiaigény kielégítéséről szólnak majd – emelte ki Áder János.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Áder János hangsúlyozta, alapvető fontosságú, hogy hogyan lehet ezt a növekvő energiaigényt alacsonyabb klímalábnyom mellett kitermelni – írja az alternativenergia.hu. Ebben fontos szerepe van az atomenergiának – tette hozzá. Elmondta, hogy a világon felhasznált energiamix 80 százaléka fosszilis energia, vagyis gáz, olaj és szén. A maradék húsz százalékon osztozik egyebek mellett az atom-, a víz-, a szél- és a napenergia. Magyarországnak egy működő szénerőműve van, a mátrai, amely a hazai villamosigény tíz százalékát állítja elő és a szén-dioxid-kibocsátás tíz százalékáért felel – mondta, hozzátéve, hogy döntés született arról, hogy ez ebben a formában megszűnik. Ugyanakkor ezt a tíz százaléknyi energiát elő kell állítani. Ennek érdekében napelemeket telepítettek, hamarosan épül egy gázerőmű és lesz egy biohulladékot és kommunális hulladékot hasznosító erőmű is. E három együtt ugyanazt a mennyiségű energiát fogja előállítani, mint a lignites erőmű.

Áder János beszélt arról is, hogy Magyarországon az elmúlt öt évben évente megduplázódott a naperőművi kapacitás, ami jelenleg 7000 megawatt és 12 ezerre fog növekedni. Kiemelte, hogy atomenergia nélkül a párizsi klímacélok, vagyis a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése nem érhető el, így szükség van Paks 2-re. Beszélt arról is, hogy ha nincs zsinóráram, akkor a lakossági és ipari igényeket nem lehet folyamatosan kielégíteni, mert a nap- és a szélerőművek erre nem alkalmasak. Példaként említette, hogy Magyarországon száz olyan nap van egy évben, amikor nem süt a nap és nem fúj a szél. Áder János szerint a világon mindenhol azon dolgoznak, hogy megoldják az energiatárolás problémáját. Kitért arra is, hogy míg 1950-ben 2,5 milliárd ember élt a földön, addig ma már 8 milliárdnál is több. Nőtt a fogyasztás is, ami növekvő klíma- és környezeti lábnyommal jár. A vízfogyasztás kétszer, az energiafogyasztás háromszor gyorsabban nő, mint a népesség.

Az energiaigényre kitérve Áder János azt mondta, hogy a lakások és az ipari felhasználás mellett a közlekedés, az élelmiszerhulladék, az internethasználat és ezzel párhuzamosan a szerverparkok működése is meghatározó. Utóbbiról azt mondta, hogy azok működése várhatóan meg fog duplázódni. Az elektronikai eszközökről szólva elmondta, hogy 2021-ben az akkor kidobott elektronikai eszközök mennyisége nagyobb volt, mint a kínai nagy  fal össztömege. A volt köztársasági elnök a diákoknak azt is mondta, hogy nemcsak globálisan kell várni a megoldásokra, hanem egyénileg is keresni kell azokat a megoldásokat, amelyekkel csökkenteni lehet az egyéni energiaigényt. Teremtett világunk megóvása fontos – szögezte le.

Advertisement

Zöldinfó

A Balaton is érintett: egyre sürgetőbb a tavak védelme

A tavak védelmében ma kell cselekedni a jövő érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tavak világnapjának legfontosabb üzente, hogy ma kell cselekedni a jövő érdekében – mondta az Országgyűlés elnöke a világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián Balatonfüreden – olvasható az alternativenergia.hu. Forsthoffer Ágnes felhívta a figyelmet az Európai Bizottság környezetvédelemért, vízminőségért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa, Jessika Roswall részvételére a balatoni rendezvényen, hangsúlyozva: ennek üzenete, hogy a tavak problémái, a klímaváltozás, az aszályok, a szélsőséges időjárás, a vízszintváltozás, a szennyezések, a biodiverzitás csökkenése közös európai kihívás. Ezekre közösen, európai és nemzetközi szinten, egymással együttműködve lehet csak válaszolni – tette hozzá. A házelnök a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség rendezvényén kitért arra is, egy ország hozzáállását megmutatja, milyen szinten foglalkozik a környezetvédelemmel. Megjegyezte, büszke arra, hogy május óta önálló minisztérium felelős az élő környezetért.

Rámutatott, hogy az unió tavakat is érintő stratégiája fontos irányt jelöl ki a vízi ökoszisztémák védelmében, a víz hatékonyabb használatában és a fenntartható vízgazdálkodásba történő beruházásoknál. Hangsúlyozta: a Balaton egyszerre ökoszisztéma, ivóvízbázis, gazdasági erőforrás, turisztikai célpont, élőhely és közösségi tér. “Ezért is nagy szorongással tölt el bennünket, amikor azt látjuk, hogy a tó esetleg nincs jól, amikor azzal szembesülünk, hogy a víz mennyire érzékeny rendszer” – fogalmazott. Forsthoffer Ágnes hangsúlyozta, nem akkor kell foglalkozni a tóval, amikor megtörtént a baj, védelme mindennapos feladat a költségvetésben, a környezetvédelmi intézkedésekben, a településvédelmi döntésekben.

Rámutatott arra is, hogy komoly kihívás ezekhez kellő forrást rendelni, és olyan hosszútávú döntéseket hozni, amelyek ma kerülnek pénzbe, de a gyerekeink jövőjét biztosítják. “Ebben szükségünk van az európai unióra, a nemzeti kormányunkra, az önkormányzatokra, a tudományra, a gazdasági szereplőkre, a civil szervezetekre, tehát mindannyiunk együttműködésére” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. A konferencián bemutatták Kazuhiko Takemoto, a Nemzetközi Tóvédelmi Bizottság (ILEC) elnökének videóüzenetét is. A japán vezető kifejtette, hogy a tavak egyre összetettebb és egymással szorosan összefüggő kihívásokkal néznek szembe.

Advertisement

Ebben a helyzetben a tudósok, döntéshozók, szakemberek és civil társadalmi szervezetek számára globális fórumot biztosító tavak világnapja is hozzájárulhat ahhoz, hogy világszerte nagyobb figyelmet kapjon a fenntartható tógazdálkodás, és erősödjenek a kihívások kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések – fogalmazott. A világ egyik legfontosabb tavának nevezte a Balatont, amelynek tudományos kutatása és fenntartó kezelését célzó gyakorlati intézkedései hosszú múltra tekintenek vissza.

Jessika Roswall kiemelte: a tavak az egyik legfontosabb erőforrásnak számítanak a Földön. Az unióban eközben minden tíz tó közül csak négynek megfelelő az ökológiai állapota, az utóbbiak közé sorolta a Balatont is. A tavak állapotában a nem fenntartható vízgazdálkodás okozza a problémát, és az, hogy végtelen erőforrásnak tekintik ezeket a vizeket – mondta. Az aszályokra is tekintettel különösen sürgősnek nevezte a tavak megvédését, amit szolgál az Európai Vízreziliencia Stratégia is – hangsúlyozta. Ismertetése szerint az unió fontos célja a vízkörforgás helyreállítása, amihez intézkedéseket dolgoztak ki. Első lépésnek a hatékony vízfelhasználás elérését nevezte, amelynek részeként 2030-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a vízfelhasználást. Mint mondta, fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is, ezért a tagálamokkal aszálykezelési terveket dolgoznak ki.

Advertisement

Második lépésnek nevezte a vízinfrastruktúrák javítását. Az Európai Befektetési Bank 2027 végén 15 milliárd eurót kíván biztosítani ezekre a célokra, a vízreziliencia projektekre pedig a bizottság nyújt további 3 milliárd eurós forrást – ismertette. A harmadik lépés a digitális eszközök használatának ösztönzése a kutatásban, innovációkban – tette hozzá. Megszülettek a megfelelő jogszabályok, de kellő elszántság kell a vizek ellenállóképességének javításához. Magyarország számára ez azért is fontos, mert vízkészletének 97 százaléka külföldről érkezik – jegyezte meg. Végül szót ejtett arról is, hogy egyre nagyobb a figyelem és a tudatosság a vizek védelmének ügyében, amelynek fontos állomása lesz az ENSZ decemberi konferenciája Abu Dhabiban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák