Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Megkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán

Szivattyúval és gravitációs bevezetéssel pótolják a vizet a gemenci és más dunai erdőtömbökben a Duna 400 cm feletti vízszintjét kihasználva.

Létrehozva:

|

Vízpótlás kezdődött a gemenci erdőben a Dunán levonuló, kisebb árhullámnak köszönhetően – közölte a Gemenc Erdőgazdálkodási Zrt. szerdán az MTI-vel. A társaság közleményében azt írta, a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság a bédai, az Alsó-Dunamenti Vízügyi Igazgatóság a karapancsai, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Sió melletti gógai és borrévi erdőtömb vízpótlását kezdte meg. A műveletet szivattyúval, illetve gravitációs vízbevezetéssel végzik, a vízpótlás feltétele a Duna 400 centimétert meghaladó vízszintje – tették hozzá. Kitértek arra, hogy a legértékesebb hullámtéri erdőterületeken, ahol a folyó szétterülése mindig többlet vizet jelent az élővilágnak, a víz visszatartására lenne szükség fenéklépcső, fenékküszöb, zsilipek kiépítésével. Ezekről egyeztetés kezdődött az Országos Vízügyi Főigazgatósággal. Azt írták, az egyre kiszámíthatatlanabb és ritkább dunai árvizek, a folyó alacsony vízállása, illetve az évek óta tartó, szélsőségesen száraz és forró időjárás miatt az erdők száradása nemcsak a Gemenc Zrt. által kezelt domb- és homokvidéki területeken, hanem a legértékesebb hullámtéri és ármentett területeken fekvő erdőkben is fokozottan jelentkezik. A vízpótlás a tulajdonosi jogokat gyakorló Agrárminisztérium által meghirdetett Vizet a tájba! program keretében végzik – közölte az erdőgazdaság.

Zöldinfó

Egyre nehezebb tervezni a dísznövénytermesztésben a változó piaci környezet miatt

Csökkent a dísznövénytermesztés területe 2025-ben, miközben mérsékelten nőtt az ágazat bevétele.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tavaly 1487 hektáron neveltek dísznövényeket, míg egy évvel korábban 1598 hektáron – írja az alternativenergia.hu. Ebből a szabadföldi terület 1399, illetve 1513 hektár volt, a fűthető üvegházi vagy fóliás termesztés 72 , illetve 70, a fűtetlen 16, illetve 15 hektár volt. Tavaly a teljes terület 3 százalékán vágott, 5 százalékán cserepes, balkonra szánt, hagymás dísznövényeket és virágokat termesztettek, a többit faiskolai célokra használták. A gazdaságok 16 százaléka foglalkozott vágott virágokkal, 20 százalék pedig cserepes, balkon- vagy hagymás növényekkel. A dísznövényágazat nettó árbevétele 20,1 milliárd forintról 20,8 milliárd forintra nőtt, ebből a faiskolai növények értékesítése 13,0 milliárd forinttal részesedett. A cserepes, kiültetésre szánt dísznövények 6,1 milliárd forintot, a vágott virágok és vágott zöldek 1,6 milliárd forintot hoztak a termesztőknek.

A magyar dísznövényexport felvevői túlnyomórészt európai országok voltak. Az öt legfontosabb külföldi piac Németország, Románia, Szlovákia, Csehország és Szerbia, ezek együttesen a kivitel 98,2 százalékát vásárolták meg tavaly, előtte a 97,6 százalékát. A behozatalt a holland és a dél-európai termelők kínálata uralja. A dísznövények kínálata az összefoglaló szerint változékony, folyamatosan divatirányzatok és kulturális szokások befolyásolják. A termelők a piaci kereslet, a termelési költségek és a támogatási lehetőségek függvényében döntenek a területeik hasznosításáról, de a termesztési szezon megtervezése az energiaárak, az infláció és a gyorsan változó gazdasági környezet miatt egyre nehezebb. Emellett az időjárási szélsőségek és a kártevők is sok gondot okoznak. Míg korábban egy-egy kiemelkedő válságtényező határozta meg a lehetőségeket, 2025-ben több piaci anomália együttesen alakította a piaci környezetet.

Az ágazatban összesen 2066 dolgozót foglalkoztattak tavaly, közülük 1128-at teljes munkaidőben – írták. A 2025-ös dísznövénytermesztési szakstatisztikához 375 szervezetet és gazdálkodót jelöltek adatszolgáltatásra, az adatszolgáltatási arány 67 százalék volt – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák