Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Megújuló energiát termel a „Nagy alma”

Létrehozva:

|

A 70 méter magas Tudás Fája elnevezésű óriási fa megújuló energiát termel piezoelektromos kristályszálakkal és mikro-szélturbinákkal. Egyetlen ilyen „almafa” száznál több otthont láthat el megújuló energiával.

A Tree of Knowledge (Tudás Fája) a 2014-es Land Art Generator Initiaitive tervpályázat egyik látványos projektje, mely a többi 300 megújuló energiát termelő művészi formatervezésű erőműhöz hasonlóan készen áll arra, hogy megépítsék és üzembe helyezzék, írja az Impress Magazin.

A hatalmas világító fa

A különleges világító fa két technológiát, a szélenergiát és piezoelektromosságot ötvözi. A piezoelektromosság elektromos jelenség, mely során kristály vagy kerámia anyagokon rezgés vagy összenyomás hatására elektromos feszültség keletkezik. A hatalmas alma több millió piezoelektromos alkotóelemet tartalmazó PVC csövekből áll, melyekben szintén elindul az elektromos áramtermelés a rezgés hatására.

Advertisement

Rejtett szélturbinák

A szélturbinák pedig a fa tetején és a szerkezet belsejében, rejtve helyezkednek el, csökkentve ezzel a környezeti zajterhelést. A tengerparton süvítő szél a talajon elhelyezett gyökereken keresztül behatol a szerkezet belsejébe, és felfelé halad a 70 méteres építmény tetejéig, ahol a szélturbinák áramot termelnek.

Advertisement

Az előzetes becslések szerint egyetlen megújuló energiát termelő almafa 102 otthont látna el elektromos árammal.

forrás: impressmagazin.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Megoldhatják a napelemes járdák a városi mobilitás és ellátás zöldítését?

Olyan modellt alkottak, amelyben ötvözik a napenergiát, a városi mezőgazdaságot és a 15 perces város koncepcióját.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A várostervezés során a napenergia, a városi mezőgazdaság és a 15 perces város koncepciója – ahol jószerivel bármely pont elérhető negyed óra alatt – gyakran különálló, de párhuzamos szempontnak tekinthető, ezekkel környezeti, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt növelhető a fenntarthatóság. A montreali Concordia Egyetem legfrissebb vizsgálata alapján ezeket összekapcsolva lehet a leghatékonyabban zöldíteni egy városon – írja az alternativenergia.hu.

Az új tanulmányban a zöld városi logisztika gerince a napenergia, amelyet a járdába beépített fotovoltaikus panelek révén hasznosul, és elektromos járművekkel működő szállítási hálózatokat lát el. A tetőket, kis telkeket és más hagyományos napenergia-helyszíneket inkább közösségi kertekké és növénytermesztési területekké alakítják.

Napelemes járdák gyártásával egyre több cég foglalkozik, közéjük tartozik a magyar Platio. A vállalat fotovoltaikus térburkolatainak különlegessége az energiatermelés mellett az, hogy elkészítésükhöz újrahasznosított műanyagot használnak fel.

Advertisement

A 15 perces városmodellben az élelmiszerboltok, a termelői piacok és a közösségi kertek egyenletesen oszlanak el, így a lakosok többsége egy kilométeren belül elérhet friss, egészséges élelmiszereket.  „Meg akarjuk vizsgálni, hogyan integrálhatjuk az energiát, a mobilitást, a földhasználatot és a társadalmi funkciókat, hogy a lakosok mindennapi szükségleteit közelebb hozzuk hozzájuk, így csökkentve a fosszilis tüzelőanyagot fogyasztó utazások számát” – nyilatkozta Caroline Hachem-Vermette, a csapat tagja.

A kutatók az ontariói Londonban található West 5 intelligens közösséget használták esettanulmányként annak értékelésére, hogy a tér, a kibocsátás, a gazdaságosság, a földhasználat és a napenergia-teljesítmény miként hatnak egymásra. A vizsgálatban főként a járdákba beépített napelemek hatására összpontosítottak, ezek 600-szor 600 milliméteresek és 15 százalékos hatékonysággal 100 watt energiát képesek termelni.

Advertisement

Az érintett környéken az éves napsugárzás átlagosan 3,69 kWh/m²/nap, ami 286 napsütéses napnak felel meg, így mindössze 98 m²-nyi napelemes járda elegendő energiát termel az egész városi mobilitási rendszer ellátásához, és 98 százalékkal csökkenti az emissziót.

További előny, hogy a tetőfelület 13,8, a homlokzatok 10 és a parkolók 15 százalékának zöldségtermesztésre való felhasználásával a városrész részben önállóvá képes válni. A gyakorlatban a modell szinte úgy működik, mint egy elosztott agrofotovoltaikus rendszer, amelyben a napelemek nem csupán épületekhez kapcsolódó erőforrások, hanem az energia, a mobilitás, a földhasználat és az élelmezésbiztonság összekötő elemei.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák