Zöldinfó
MEKH: európai összehasonlításban továbbra is kedvező áron juthatnak energiához a magyar fogyasztók
A meghatározott éves átlagfogyasztással rendelkező magyar háztartások európai összehasonlításban továbbra is kedvező áron juthatnak földgázhoz és villamos energiához – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az augusztusi nemzetközi ár-összehasonlítás alapján.
A MEKH nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott havi ár-összehasonlítása az európai fővárosok villamosenergia és földgáz árait mutatja be. Kiemelték, a rezsicsökkentett áron vásárolható földgáz Magyarországon a legolcsóbb, míg a villamos energiáért átlagfogyasztás esetén a második legkedvezőbb árat fizetik a magyar fogyasztók. A közleményben felidézik, hogy a kormány rendelkezéseinek értelmében 2022. augusztus 1-től az átlag feletti fogyasztás esetén úgynevezett piaci árat kell fizetnie a fogyasztóknak, ezért a villamos energia és a földgáz fogyasztói árait a MEKH szakértői kiegészítették egy hipotetikus árral. A villamos energiáért az augusztusi nemzetközi ár-összehasonlítás szerint a magyar fogyasztók – a rezsivédett árkategóriába tartozó átlagfogyasztás (2523 kWh/év) esetén – a második legolcsóbb árat, kilowattóránként (kWh) 9,36 eurocentet fizetnek. Az éves átlagfogyasztásnál 20 százalékkal többet fogyasztó háztartások kilowattóránként 10,78 eurocent áron juthattak villamos energiához, ami szintén a második legolcsóbb ár európai összehasonlításban. A földgázért augusztusban átalagfogyasztás (63 645 megajoule) továbbra is a magyar fogyasztók fizették a legalacsonyabb árat, 2,57 eurocentet kilowattóránként. Az átlagot 20 százalékkal meghaladó fogyasztás esetén a magyar háztartások 5,14 kilowattóránként eurocentért jutottak földgázhoz, amely európai összehasonlításban a második legkedvezőbb ár.
mti
Zöldinfó
Flamingók otthona kerülhet veszélybe: sürgős beavatkozásra van szükség Montenegróban
Veszélyben Európa egyik legfontosabb madárélőhelye, az ulcinji sólepárló.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Egyre sürgetőbbé válik a montenegrói Ulcinj egykori sólepárlójának megmentése, mivel a 2013-ban leállt sótermelés következtében folyamatosan romlik az Adria egyik legfontosabb vizes élőhelyének ökológiai állapota – közölte az alternativenergia.hu. Természetvédők szerint a terület megőrzésének kulcsa a vízgazdálkodási rendszer helyreállítása és a sótermelés újraindítása. Az Ulcinj melletti, mintegy 15 négyzetkilométeres sólepárló a Földközi-tenger egyik legjelentősebb madárélőhelye. A terület rózsás flamingók, gödények és több tucat más vonuló madárfaj számára nélkülözhetetlen pihenő- és táplálkozóhely.
A természetes lagúnából a XX. század elején alakították ki a sólepárlót. A mesterséges medencék és csatornák nemcsak a sótermelést szolgálták, hanem egy különleges ökoszisztémát is létrehoztak. A sótermelést végző vállalat 2013-as csődje után azonban leálltak a vízszintet szabályozó szivattyúk, megszűnt a medencék folyamatos tengervíz-utánpótlása, a területet benőtte a növényzet, csökkent a víz sótartalma, és romlani kezdtek a madarak, növények és rovarok életfeltételei. Zenepa Lika természetvédő szerint a sólepárló teljes egészében mesterségesen fenntartott rendszer, amelynek működéséhez folyamatos vízutánpótlás szükséges. Korábban másodpercenként mintegy 3000 liter tengervizet szivattyúztak a medencékbe egy 37 kilométeres csatornahálózaton keresztül, jelenleg azonban mindössze egy szivattyú működik. A szakember arra figyelmeztetett, hogy ha rövid időn belül nem kezdődik meg a rehabilitáció, néhány éven belül visszafordíthatatlanul megváltozhat a terület élővilága.
A sólepárlót 2019-ben természeti parkká nyilvánították, és felkerült a ramszári egyezmény által védett, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listájára is. A természetvédők szerint azonban a jogi védelem önmagában nem elegendő, mert a terület állapota tovább romlik, miközben az értékes tengerparti fekvése miatt az ingatlanfejlesztők érdeklődése sem csökkent. A montenegrói kormány és Ulcinj önkormányzata bejelentette, hogy négymillió eurós közös vállalatot hoznak létre a természetvédelmi terület kezelésére és a sótermelés fokozatos újraindítására. A projekt Podgorica európai uniós csatlakozási törekvéseinek is része: az Európai Bizottság a környezetvédelemről szóló 27-es tárgyalási fejezet keretében többször is sürgette a sólepárló helyreállítását.
Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a teljes rehabilitáció akár öt-tíz évet is igénybe vehet, és a korábbi becslések szerint a beruházás költsége elérheti a 20 millió eurót. A természetvédők szerint az ulcinji sólepárló megőrzése nem csupán montenegrói ügy: a terület a kelet-adriai térség egyik legfontosabb madárvonulási állomása, eltűnése pedig egész Európa biodiverzitására érezhető hatással lenne.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
