Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

MEKH: európai összehasonlításban továbbra is kedvező áron juthatnak energiához a magyar fogyasztók

A meghatározott éves átlagfogyasztással rendelkező magyar háztartások európai összehasonlításban továbbra is kedvező áron juthatnak földgázhoz és villamos energiához – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az augusztusi nemzetközi ár-összehasonlítás alapján.

Létrehozva:

|

A MEKH nemzetközi sztenderdek alapján kidolgozott havi ár-összehasonlítása az európai fővárosok villamosenergia és földgáz árait mutatja be. Kiemelték, a rezsicsökkentett áron vásárolható földgáz Magyarországon a legolcsóbb, míg  a villamos energiáért átlagfogyasztás esetén a második legkedvezőbb árat fizetik a magyar fogyasztók. A közleményben felidézik, hogy a kormány rendelkezéseinek értelmében 2022. augusztus 1-től az átlag feletti fogyasztás esetén úgynevezett piaci árat kell fizetnie a fogyasztóknak, ezért a villamos energia és a földgáz fogyasztói árait a MEKH szakértői kiegészítették egy hipotetikus árral. A villamos energiáért az augusztusi nemzetközi ár-összehasonlítás szerint a magyar fogyasztók – a rezsivédett árkategóriába tartozó átlagfogyasztás (2523 kWh/év) esetén – a második legolcsóbb árat, kilowattóránként (kWh) 9,36 eurocentet fizetnek. Az éves átlagfogyasztásnál 20 százalékkal többet fogyasztó háztartások kilowattóránként 10,78 eurocent áron juthattak villamos energiához, ami szintén a második legolcsóbb ár európai összehasonlításban. A földgázért augusztusban átalagfogyasztás (63 645 megajoule) továbbra is a magyar fogyasztók fizették a legalacsonyabb árat, 2,57 eurocentet kilowattóránként. Az átlagot 20 százalékkal meghaladó fogyasztás esetén a magyar háztartások 5,14 kilowattóránként eurocentért  jutottak földgázhoz, amely európai összehasonlításban a második legkedvezőbb ár.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon

Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.

A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.

A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák