Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

MEKH: júliusban is nőtt a napenergiából termelt villamos energia mennyisége

Júliusban 32,1 százalékkal több villamos energiát termeltek a napelemek, mint egy éve – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).

Létrehozva:

|

A júliusi primerenergia-termelés mennyisége 33,34 petajoule (PJ), növekedése 0,57 PJ tavalyhoz képest. Ezen belül az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 0,12 PJ-lal, a nukleáris forrásból származó energiatermelés 0,87 PJ-lal nőtt, míg az elsődleges fosszilis energiahordozóké 0,30 PJ-lal, az egyéb nem megújuló forrásokból származó 0,12 PJ-lal csökkent. A havi primerenergia-felhasználás elérte 71,82 PJ-t, az előző év azonos időszakához képest 5,03 PJ-lal csökkent. A karbonmentes energiaforrásokból származó felhasználás ugyanakkor 1,06 PJ-lal emelkedett, és minden fosszilis energiahordozó felhasználása csökkent, együttesen 4,92 PJ-lal. Az egyéb nem megújuló energiahordozók felhasználása 0,18 PJ-lal mérséklődött, valamint a villamosenergia nettó importja is csökkent 1,01 PJ-lal. A júliusi bruttó villamosenergia-termelés 3251 gigawattóra (GWh), éves növekedése 3,2 százalék. A nukleáris forrásból származó termelés 5,8 százalékkal, az egyéb forrásból származó 7,5 százalékkal, a megújuló forrásoké 16,2 százalékkal nőtt, a fosszilis alapú 10,4 százalékkal csökkent. A megújulók termelésének csaknem háromnegyedét, a teljes bruttó villamosenergia-mennyiség 20 százalékát napenergia biztosította, az ebből termelt villamos energia a mindenkori legnagyobb júliusi értéket eredményezte.

A hazai összes villamosenergia-felhasználás 4016 GWh, csaknem 4,3 százalékkal alacsonyabb 2021 azonos időszakához képest. A földgáz júliusi felhasználása 13,93 PJ-ra csökkent, a különbség 9,3 százalék tavalyhoz képest – olvasható a közleményben. Az energiastatisztikai összesítés a MEKH honlapján olvasható.

 

Advertisement

mti

 

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák