Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mesterséges viharok között tanulják a túlélést – egyedülálló képzési központ nyílt Kínában

Tájfun- és árvízszimulációval készítik fel a lakosságot Kínában.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A világ első, tájfunokat szimuláló képzési központja működik a kelet-kínai Hangcsouban, ahol mesterséges viharok és villámárvizek segítségével készítik fel a lakosságot a szélsőséges időjárási helyzetekre – jelentette a kínai állami média. A 2025 májusában megnyílt létesítményben óránként akár 165 kilométeres széllökéseket és özönvízszerű esőt idéznek elő – írja az alternativenergia.hu. A képzés díja napi 1599 kínai jüan (mintegy 75 000 forint), a résztvevők pedig védőruhában és védősisakban, oktatók felügyelete mellett sajátíthatják el a tájfunok és a villámárvizek idején követendő alapvető biztonsági szabályokat. A központban hegyvidéki villámárvizeket is modelleznek: csaknem 900 tonna vízzel idézik elő a hirtelen lezúduló áradást, egy másik gyakorlópályán pedig mesterséges városi környezetben szimulálják az elöntött utcákon való közlekedést.

A résztvevők szerint az utóbbi években egyre kiszámíthatatlanabbá vált az időjárás Kínában, ezért fontosnak tartják, hogy felkészüljenek a szélsőséges időjárási helyzetekre. Többen úgy vélték, hogy a közelmúltban pusztító Bavi tájfun is ráirányította a figyelmet arra, hogy a tájfunok nagyobb veszélyt jelentenek, mint azt korábban sokan gondolták.

A szakemberek szerint az éghajlatváltozás miatt Kína egyre gyakrabban szembesül pusztító időjárási jelenségekkel. A kínai Nemzeti Klímaközpont előrejelzése szerint júliusban a Csendes-óceán északnyugati térségében, valamint a Dél-kínai-tengeren várhatóan hat tájfun alakul ki, ami meghaladja a 3,8-as sokéves átlagot. Az elmúlt napokban a Bavi tájfun súlyos áradásokat okozott az ország több térségében, és emberek millióit kellett biztonságos helyre telepíteni.

Advertisement

A hangcsoui központ megnyitása óta több mint 160 ezer ember vett részt a képzéseken. Az üzemeltetők a következő három évben további öt hasonló létesítmény megnyitását tervezik, ahol a tájfunok mellett földrengések és tűzesetek szimulációjával is felkészítik majd az érdeklődőket. A központ vezető oktatója hangsúlyozta: tájfun idején a leghatékonyabb védekezés továbbra is az, ha az emberek lehetőség szerint otthon maradnak, és nem indulnak útnak a vihar alatt.

Advertisement

Zöldinfó

Intelligensebb villamosenergia-hálózat épül

Új transzformátor alállomást adott át az E.ON Szombathelyen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új, nagyfeszültségű transzformátor-alállomást, valamint a hozzá kapcsolódó hálózatfejlesztési beruházásokat adott át az E.ON Hungária Csoport szerdán Szombathelyen – írja az alternativenergia.hu. A 7,5 milliárd forint értékű fejlesztés a város és a környező ipari területek növekvő villamosenergia-igényeinek hosszú távú kiszolgálását segíti. Az új szombathelyi alállomás a 132 kilovoltos nagyfeszültségű hálózatból érkező villamos energiát 22 kilovoltos, illetve 11 kilovoltos középfeszültségre alakítja át, ahonnan az elosztóhálózaton keresztül jut el a fogyasztókhoz, a megépült két transzformátor együttes kapacitása 80 megavolt-amper (MVA). A létesítmény működtetéséhez kétrendszerű nagyfeszültségű távvezetéket, nagyfeszültségű összekötő kábelvezetéket, valamint középfeszültségű földkábelt is kiépítettek. Pethő Gergely, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója az átadóünnepségen elmondta: Szombathelyen és térségében az ipari beruházások, valamint a lakossági igények bővülése egyre nagyobb elvárásokat támaszt villamosenergia-hálózattal szemben. Ezzel párhuzamosan a megújulóenergia-termelés is dinamikusan növekszik, Vas megyében például a háztartási kiserőművek száma az elmúlt öt évben például megnégyszereződött.

“Mindez nagy kihívások elé állít bennünket, a hálózatnak egyszerre kell megfelelnie a növekvő ügyféligényeknek, a megújuló energia befogadásának és a megbízható energiaellátásnak” – mutatott rá a vezérigazgató. Pethő Gergely elmondta, hogy a beruházás a Danube InGrid magyar-szlovák intelligens hálózatfejlesztési program tizenkettedik, egyben utolsó alállomás-fejlesztése. A jövő évben hivatalosan lezáruló program több mint 110 milliárd forintnak megfelelő összegből gazdálkodott. Az E.ON által Magyarországon megvalósított fejlesztés tervezett értéke 46 milliárd forint.

A magyarországi beruházásokhoz 16 milliárd forint, a szlovákiai fejlesztésekhez 23 milliárd forint támogatást biztosít az Európai Unió Hálózatfinanszírozási Eszköze (CEF), a fejlesztések további részét a részt vevő vállalatok saját forrásból finanszírozzák. A program E.ON észak-dunántúli szolgáltatási területén 110 ezer ügyfél biztonságos energiaellátásához járul hozzá, az alállomások fejlesztésén túl 135 kilométernyi nagyfeszültségű hálózatot korszerűsítettek, 48 kilométernyi optikai hálózatot építettek ki, illetve 10 kilométernyi középfeszültségű hálózatot építettek át madárvédelmi okokból, valamint jelentős digitalizációs beruházásokat is végrehajtottak – sorolta a vezérigazgató.

Advertisement

Hozzáfűzte: fejlesztések eredményeként a hálózat kapacitása bővült, működése is intelligensebbé, jobban irányíthatóvá vált. A korszerű mérő- és érzékelő berendezések, valamint az automatizált rendszerek lehetővé teszik, hogy gyorsabban reagáljanak a változó hálózati viszonyokra és hatékonyan használják ki a rendelkezésükre álló infrastruktúrát. Horváth Attila, Szombathely alpolgármestere az átadóünnepségen kijelentette: a beruházás eredményeit a szombathelyiek a hétköznapokban tapasztalják majd meg, és akkor mondható sikeresnek a fejlesztés, ha “észre sem veszik” annak működését.

Az alpolgármester hangsúlyozta, Szombathely fejlődő város, a fejlődéshez pedig megfelelő infrastruktúrára van szükségük. A korszerű hálózat reményei szerint képes lesz kiszolgálni a növekvő igényeket, ami további fejlesztések előtt is megnyitja az utat. Kreiter Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti intézetének szakmai főigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a kivitelezés előtt zajló régészeti kutatás során 400 régészeti emléket azonosítottak a helyszínen, köztük vaskori temetkezések nyomait, római kori épületmaradványokat és egy különleges ezüstérmekincset. Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója bejelentette: terveik szerint a megtalált régészeti leleteket időszakos kiállítás keretében mutatják be a nagyközönségnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák