Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Meteorológiai szolgálat: az ország nagy részén már lehullott a decemberi átlagos csapadékmennyiség

Az ország északnyugati része kivételével már lehullott a decemberi átlagos csapadékmennyiség – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat a Facebook-olalán kedden.

Létrehozva:

|

Azt írták, az elmúlt időszakban mediterrán ciklonok sorozata alakította az ország időjárását, és ezek országszerte bő csapadékkal látták el a földeket. Hozzátették: a sokévi átlagos decemberi csapadékmennyiség kevéssel 40 milliméter felett van, “az északnyugati országrész kivételével azonban már az elmúlt tíz napban sikerült túlszárnyalni ezt a klímanormát”. A meteorológiai szolgálat szerint a hétvégi tartós esőzések következtében az Alföldön néhol egy nap leforgása alatt több mint egyhavi eső zúdult le. Hozzátették: az elmúlt 10 napban a mátrai Gyöngyössolymos-Nyírjes csapadékmérő állomáson regisztrálták a legnagyobb mennyiséget, 99,3 millimétert. Sopron-Kurucdombon ezzel szemben csak 7,9 millimétert.

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák