Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A WWF Magyarország megbízásából készült országos reprezentatív kutatás rávilágít egy súlyos ellentmondásra: miközben a tűzifát használó magyarok többsége határozottan kiáll a védett erdők megóvása mellett, a legtöbben nem rendelkeznek információval arról, hogy az általuk használt tűzifa honnan származik – pedig sokuk tüzelője egykor épp védett területek élővilágát gazdagította. Az EUKI BioJust projekt keretein belül készült felmérés szerint a tűzifát használók mindössze 20%-a az, aki tudja vagy tudni véli, hogy a felhasznált faanyag milyen típusú erdőből származik – ismertette az alternativenergia.hu. Ez azt jelenti, hogy a háztartások döntő többsége úgy fűt, hogy nincs információja a tűzifa eredetéről – arról sem, ha az történetesen nemzeti parkból vagy Natura 2000 védelem alatt álló területről származik. Így arról sincs tudomásuk, hogy bár akaratlanul, de hozzájárulnak a természeti értékek szükségszerűtlen pusztításához. Az információhiány különösen annak fényében jelent problémát, hogy a válaszadók értékrendje egyértelműen a természetvédelem irányába mutat. A többség egyetért azzal, hogy a védett területeken történő fakitermelést kizárólag természetvédelmi céllal lenne szabad engedélyezni, és ellenzi a tűzifa célú kitermelést ezeken a területeken. A tarvágást is csak kevesen tartják elfogadhatónak.

„A kutatás világosan rámutat, hogy a lakosság szándéka és gyakorlata között jelentős szakadék húzódik. Bár az erdők védelme fontos érték a tűzifával fűtők számára is, a megfelelő információk hiánya miatt ezek az elvek nem minden esetben tudnak érvényesülni a mindennapi döntésekben” – hangsúlyozza Mezei Janka, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője, az EUKI BioJust projekt koordinátora. További kihívást jelent, hogy a háztartások átlagosan mindössze 5 és fél hónapig szárítják a fát, amely nagyon távol áll az ideális 1,5-2 évtől – a nedves tűzifa használata pedig jelentősen fokozza a légszennyezést. Szociális támogatásban a háztartások 10%-a részesül, ugyanakkor további 50% érzi úgy, hogy szüksége lenne segítségre.

Ezenfelül az energiahatékonyságban is van hova fejlődni. Habár a 2022-es hasonló felméréshez képest növekedett a tűzifát felhasználó háztartások energiahatékonysága, az összkép továbbra is lehangoló: otthonaik mindössze 38%-án van homlokzati szigetelés, csupán 31%-ukon födém- vagy tetőszigetelés, a fűtési rendszert pedig csak 15%-uk korszerűsítette. Holott az energiahatékonyságban hatalmas potenciál van: számítások szerint, hogyha a tűzifát felhasználó családi házakat a jelenlegi minimum követelmények szerint újítanánk fel, háromnegyedével csökkenne a tűzifaigény, amely értelemszerűen a levegőminőséget is drasztikusan javítaná. A kutatás rávilágít arra, hogy a fenntartható tűzifahasználat nemcsak technológiai vagy anyagi kérdés, hanem az információ és a tudatosság hiányának problémája is. Ahhoz, hogy a lakosság valóban a saját értékrendje szerint tudjon dönteni, elengedhetetlen a tűzifa eredetének átláthatóbbá tétele és a fogyasztók megfelelő tájékoztatása.

Az EUKI BioJust projekt az energiaszegénység által érintett, tűzifától függő településeket támogatja Bulgáriában, Magyarországon és Romániában a környezetbarátabb fűtési módokra történő átállásban és az épületek energiahatékonyságának javításában. Magyarországon a Habitat for Humanity helyi irodájával karöltve Jánoshida településen az önkormányzat bevonásával készítettek helyi hőenergiatervet és létesítettek tűzifaudvart, ahol forgóalap működik. A kutatást a Coffee Break Consulting végezte az NRC online paneljén, a 18–70 éves, tűzifát használó magyar lakosság körében. Az adatfelvétel 2022-ben és 2026-ban 500 fős, 2024-ben 300 fős mintán készült.