Zöldinfó

MI a távközlésben: hatékonyabb hálózat és kevesebb energiafelhasználás

Jelentős energiát takarít meg az intelligens hálózatvezérlés a távközlésben.

Létrehozva:

2 hónap telt el a létrehozás óta

2026-08-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A mesterséges intelligencia (MI) a hálózat megtervezésétől és üzemeltetésétől kezdve az energiahatékonyság javításán át a szolgáltatásminőség fenntartásáig számos feladatban kap szerepet a távközlésben, az intelligens hálózatvezérlés pedig jelentős energiát takarít meg – ismertette a CETIN Hungary Zrt. független integrált telekommunikációs infrastruktúraszolgáltató az MTI-nek küldött közleményében. A szolgáltató a közelmúltban több mint 120 milliárd forint ráfordítással elvégezte több mint 4080 bázisállomásos hálózati infrastruktúrájának korszerűsítését – írja az alternativenergia.hu. Modernizált hálózatára új képességeket fejleszt folyamatosan, amelyek működésébe – az automatizációtól az energiafelhasználáson keresztül a hálózatmenedzsmentig – beépíti az MI által kínált legkorszerűbb lehetőségeket.

Koltai Balázs egyetemi oktató, digitális transzformációs vezető a közleményben ismertette: a távközlésben a fókusz teljesen áttolódott a kapacitásbővítésről és optimalizálásról a hálózati intelligenciára. A bázisállomások hosszabb távon elosztott MI-számítási adatközpontokká (Edge AI) válhatnak, így a hálózat közvetlenül a helyszínen tudja kiszolgálni a legújabb technológiák nulla-késleltetési igényeit. Az MI képes a hálózat használatából származó aggregált telemetriai adatok, valamint a felhasználói visszajelzések elemzésére. Ezek alapján pontosabban meghatározható, hogy egy-egy földrajzi területen hol és milyen kapacitásra – új bázisállomás építésére vagy a meglévő bővítésére – van szükség. Az így támogatott, cellaszintű okos hálózattervezés hozzájárulhat a jobb lefedettséghez és a felhasználói élmény folyamatos javításához – közölték.

Az MI az energiafogyasztási mintázatok folyamatos elemzésével képes azonosítani a várttól eltérő működést. Az ilyen anomáliák korai felismerése segíthet a rejtett hibák vagy rendellenességek gyorsabb beazonosításában, így támogatva a hatékonyabb üzemeltetést. A tájékoztatásuk szerint a hálózati terhelés előrejelzése alapján az egyes hálózati elemek működése is dinamikusan szabályozható. Alacsony forgalmú időszakokban az ügyfélélmény befolyásolása nélkül a fölösleges kapacitások ideiglenesen kikapcsolhatók vagy energiatakarékos üzemmódba állíthatók. Ez hozzájárulhat az energiahatékonyság javításához és a fenntarthatóbb működéshez.

A CETIN Hungary adatai szerint az intelligens hálózatvezérlés és power-saving funkciók alkalmazásával éves szinten mintegy 3 millió kWh energia takarítható meg, ami 1295 átlagos magyarországi háztartás éves villamosenergia-igényének felel meg. Célzott MI alapú támogatással további mintegy 20 százalékkal növelhető a megtakarított villamos energia mennyisége – ismertették.

A CETIN Hungary Zrt. független integrált telekommunikációs infrastruktúraszolgáltató vállalat, Magyarország egyik meghatározó országos mobil rádiós és átviteltechnikai hálózatának tulajdonosa és üzemeltetője több mint 4080 jelenléti ponttal, bázisállomással. Mintegy 230 szakemberrel tevékenységének fókusza a hálózattervezés, -építés és üzemeltetés, átviteltechnika, adatközpont, IT infrastruktúra és IT biztonsági szolgáltatások.

Zöldinfó

A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál

A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.

A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.

A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.

Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.

Tovább olvasom