Zöldinfó
Minden tengeri fürdőhely kiváló minősítést kapott Szlovéniában
Nincs rossz minősítésű fürdővíz Szlovéniában.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Szlovéniában továbbra sincs rossz minősítésű természetes fürdővíz, a kijelölt fürdőhelyek vízminősége évek óta stabil – közölte a szlovén környezetvédelmi ügynökség. Szlovéniában 49 kijelölt természetes fürdőhelyet tartanak nyilván: 28-at belvizeken, 21-et a tengeren – írja az alternativenergia.hu. A belvízi helyszínek között folyók, tavak és egyéb állóvizek szerepelnek, köztük a Soca (Isonzo), az Idrijca, a Nadiza, a Kolpa és a Krka, valamint a Bledi-, a Bohinji- és a Sobec-tó. A vízminőséget a fürdési idényben rendszeresen ellenőrzik. Bár az uniós szabályok havi mintavételt írnak elő, Szlovéniában kéthetente végeznek vizsgálatokat. A laboratóriumi elemzések a szennyvíz eredetű terhelést jelző baktériumok, köztük az Escherichia coli és az intestinalis enterococcusok jelenlétét mérik.
A tengeri fürdőhelyek 2025-ben is mind kiváló minősítést kaptak. A hatóság szerint ebben szerepe van annak is, hogy a tengervízben a sótartalom, a napsütés és a nagyobb öntisztuló képesség miatt általában kevesebb a szennyvíz eredetű terhelést jelző baktérium. A tavak és egyes állóvizek minősége évek óta kiváló, a folyóknál azonban nagyobb az ingadozás, mert jobban ki vannak téve a szennyvízterhelésnek, valamint az időjárási és vízjárási viszonyoknak. A 2025-ös adatok alapján a folyami fürdőhelyek egy része kiváló, más része jó minősítést kapott, rossz besorolású víz azonban nincs. A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a természetes vizek nem ivóvíz-minőségűek, ezért fürdés közben nem ajánlott vizet nyelni. A 2025-ben végzett kiegészítő molekuláris biológiai vizsgálatok más kórokozók mérsékelt jelenlétét is kimutatták.
Az ügynökség hangsúlyozta: az állami monitoring csak a kijelölt fürdőhelyekre terjed ki. Az úgynevezett vadfürdőhelyeken – például kavicsbányatavakban, tavacskákban, víztározókban vagy nem fürdésre kijelölt halastavakban – nem végeznek rendszeres ellenőrzést, ezeken a helyeken mindenki saját felelősségére fürdik. Szlovéniában 17 természetes fürdőhely működik kijelölt üzemeltetővel és vízimentő-szolgálattal: 13 a tengerparton, 3 a Bledi-tónál, 1 pedig a Sobec-tónál található. Emellett 32 olyan fürdőterületet tartanak nyilván, ahol a fürdés természetes környezetben, külön biztonsági felügyelet nélkül történik. A fürdőhelyekről, a vízhőmérsékletről, a mikrobiológiai minőségről és az esetleges figyelmeztetésekről az ügynökség online térképen ad tájékoztatást. A térkép a helyszíni információs táblák QR-kódjain keresztül mobiltelefonról is elérhető.
Zöldinfó
Új reményt adhat az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben egy szegedi felfedezés
Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak az SZBK kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Emberi sejtekhez kapcsolódó bakteriofágokat vizsgáltak a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai, felfedezésük, melyről a Nature Communications folyóiratban számoltak be, új lehetőséget nyithat többek között az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelemben – tájékoztatta a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet az MTI-t. A közlemény szerint a bakteriofágok baktériumokat fertőző vírusok, nem emberi kórokozók. Az SZBK kutatói azonban kimutatták, hogy egyes fágok mégis közvetlen fizikai kapcsolatba léphetnek az emberi sejtekkel: felszíni fehérjéik segíthetik a megtapadást, a sejtekbe jutást és a szervezetben való hosszabb jelenlétet. A kutatók olyan tapadást segítő fehérjemodulokat azonosítottak, amelyek molekuláris kapaszkodóként működnek, és segítik a fágokat abban, hogy megtapadjanak az emberi sejtek felszínén. Az azonosított fehérjék szerepét a kutatók kísérletesen is ellenőrizték: génsebészeti módszerekkel áthelyezték a “tapadófehérjéket” kódoló géneket egy olyan fágba, amely eredetileg nem rendelkezett ezzel a képességgel.
A kutatóközpontban széles körű összefogással elért eredmény egyértelmű volt: a módosított fágok hatékonyan kapcsolódtak emberi sejtekhez, bejutottak azokba, és egerek szervezetében is hosszabb ideig maradtak jelen a bélrendszerben. Az eredeti, nem módosított fágok ezzel szemben órákon belül kiürültek. Mint Apjok Gábor, a tanulmány egyik első szerzője kifejtette, a fágokra sokáig baktériumvadász vírusokként tekintettek, viszont úgy tűnik, a fágok ennél összetettebb szereplők: közvetlenül kapcsolódhatnak az emberi sejtek felszínéhez is. Nem emberi vírusokká válnak, hanem olyan molekuláris kapaszkodókat használnak, amelyek később akár célzottabb fágterápiák tervezésében is fontosak lehetnek.
A fágok ugyanakkor nem fertőzik meg az emberi sejteket, hiszen evolúciósan teljesen inkompatibilisek egymással. A folyamat és a kutatás lényege a fizikai kapcsolat. A fág megtapad a sejtfelszínen, majd a sejt saját anyagfelvételi mechanizmusai révén bekerülhet a sejt belsejébe. A sejt ilyenkor apró membránhólyagba csomagolja a hozzá kötődő részecskét, és befelé szállítja.
A sejten belüli útvonal a kutatás egyik legfontosabb megállapítása: sok kívülről felvett anyag a sejt lebontó rendszerébe kerül. A vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy a módosított fágok egy része nem kizárólag ilyen útvonalra jut, hanem a Golgi-készülék és az endoplazmatikus retikulum irányába is eljuthat. Ezek a sejt belső szállítási és feldolgozási rendszerei. Ezt a kutatók mikroszkopikus képelemzéssel is bizonyították: nemcsak láthatóvá tették a sejtekbe jutó fágokat, hanem számszerűen is megmérték, milyen arányban kerülnek be a sejtekbe, és mely sejten belüli állomásokhoz jutnak közel.
A felfedezés a baktériumok mellett vírusokban is gazdag mikrobiomról alkotott képet is árnyalja. A mostani eredmények szerint egyes fágok nemcsak a baktériumokkal, hanem közvetlenül a bélhám felszínével is kapcsolatba léphetnek. Az ilyen tapadást segítő géneket hordozó fágok több gyakori bélfágcsoportban is megtalálhatók. Az elemzések alapján egészséges emberek bélvírus-közösségében nagyobb arányban lehetnek jelen. Ez nem azt jelenti, hogy önmagukban egészséget okoznak, hanem azt, hogy egy ép, jól működő bélnyálkahártya környezetében stabilabban fennmaradhatnak akár indikátorként is szolgálva.
Az eredmények a – baktériumok ellen vírusokat használó – fágterápia szempontjából is fontosak. Ezek a vírusok természetes módon képesek felismerni bizonyos baktériumokat, bejutni a baktériumsejtbe, majd elpusztítani azt. Ez az antibiotikum-rezisztencia miatt különösen fontos irány, hiszen egyre több kórokozóval szemben válnak kevésbé hatékonnyá a megszokott antibiotikumok.
Kintses Bálint, a kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, a fágterápia célzott baktériumpusztító lehetőséget kínálhat az antibiotikum-rezisztencia korában, de ahhoz, hogy ezeket a vírusokat terápiásan is pontosabban tudják használni, meg kell érteni, hogyan jutnak el a megfelelő helyre, hogyan maradnak ott, és milyen kapcsolatba léphetnek az emberi szövetekkel.
Ha a szakemberek pontosabban megértik, mely fehérjék irányítják a fágok kötődését az emberi szövetekhez, később olyan fágokat tervezhetnek, amelyek célzottabban jutnak el a szervezet különböző pontjaira, és ott hosszabb ideig megmaradnak. Ez különösen fontos lehet olyan fertőzések kezelésében, ahol a baktériumok nehezen hozzáférhető szöveti környezetben, nyálkahártyák közelében vagy akár emberi sejtek belsejében maradnak fenn.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
