Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Mire képes egy napelemes autó?

A Red Bull Forma-1-es csapatának egykori menedzsere úgy véli, hogy a napelemek hozhatnak fordulatot az elektromos autóknál.

Létrehozva:

|

Egy ausztrál szakértő szerint a napelemes elektromos kocsik jelenthetik a megoldást az elektromos autók hatótáv-problémájára – számol be az ökodrive.hu. Richard Hopkins, az Új-Dél-Walesi Egyetem munkatársa és a Red Bull Forma-1-es csapatának korábbi menedzsere nincs meggyőződve róla, hogy az e-járművek esetében csupán az akkumulátortechnológia fejlesztésére van szükség. Több megközelítés kell, a megoldást pedig végül ezek kombinációja adhatja. A kutató úgy látja, a kulcs az igény lehet. „Nem feltétlenül azért választunk autót, mert tetszik a kinézete, hanem azért, mert megfelel az igényeinknek, a családunk szükségleteinek vagy a távolságnak” – mondta Hopkins. A szakértő szerint a tökéletes kombináció egy olyan jármű lehet, amely hidrogén-üzemanyagcellákat és napelemes akkumulátorokat egyaránt tud használni.

Hopkins ötletét a gyakorlatban is tesztelték: a közelmúltban egy hallgatók által épített elektromos jármű indult útnak, hogy felállítson egy új Guinness-rekordot. A Sunswift 7 feladata az volt, hogy egyetlen töltéssel a lehető leggyorsabban teljesítse az 1000 kilométeres távolságot egy Wensleydale-i kutatóközpontban. A piacon jelenleg egyetlen elektromos kocsi sem érhető el, amely egy töltéssel képes lenne 1000 kilométert megtenni. Igaz, 2021-ben a Toyota második generációs hidrogéncellás modelljének, a Mirainak sikerült a bravúr.

A Sunswift 7 esetében a fókusz nem a sebességen van, nem éppen egy gyors járműről van szó – 12 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100 kilométer per órára. A lényeg a hatékonyság: az autó tetején, motorháztetőjén és a csomagtartóján is találhatóak napelemek, a hátsó kerekeknél pedig 38 kilowattórás motorok helyezkednek el. A teljes rendszer hatékonysága 98 százalék, a kocsi pedig csupán 560 kilogrammos, szemben a Tesla Model S 2000 kilogrammjával. A Sunswift 7 a számítások alapján napelemeinek és motorjainak köszönhetően 1300 kilométert tehet meg. Bár megjelenését és teljesítményét nézve messze elmarad egy hagyomány elektromos kocsitól, tökéletes választás lehet a napos Ausztráliában, ahol sokszor óriási távolságokat kell megtenni.

Advertisement

Zöld Közlekedés

A vidéki megújuló energia hajthatja Budapest buszait – elindult az első Bio-CNG teszt

Tesztüzemre indul Budapesten az első biometánnal működő autóbusz.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tesztüzemre indul Budapesten a 132E vonalán az első, biometán (Bio-CNG) megújuló üzemanyaggal működő autóbusz, amelyet hétfőn mutattak be a fővárosban, a Mol székház előtt tartott sajtótájékoztatón – írja az alternativenergia.hu. A Mol Csoport kiemelt stratégiai célja, hogy okos és praktikus megoldásokkal támogassa a zöld átmenetet és a fenntartható városi közösségi közlekedést – hangsúlyozta a helyszínen tartott beszédében Halász Ambrus, a Mol Csoport vállalati kommunikációs vezetője. Hozzátette: a csoport üzemanyag-portfóliója folyamatosan bővül olyan elemekkel, amelyek egyszerre támogatják az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a zöld átmenetet. “Fontos mérföldkő az életünkben, hogy október 14-én átadtuk Szarvason az első biometán-operációnkat, így a jövőben képesek leszünk arra is, hogy bio-CNG-vel lássuk el a piacokat” – emelte ki, és üdvözölte, hogy a BKK és a BKV lehetővé tette a biometánnal működő busz tesztüzemét Budapesten.

Ez a pilot projekt azt szeretné bizonyítani, hogy a Magyarországon megtermelt fenntartható energiával el lehet látni budapesti tömegközlekedési célokat is, és a Mol a jövőben egyre nagyobb arányban lesz képes ilyen energiát biztosítani a tömegközlekedés és egyéb felhasználási profilok számára – mondta Horváth Ádám, a Mol Csoport Downstream Új és Fenntartható Üzletágak igazgatója. A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a jövő üzemanyag-portfóliója sokkal változatosabb lesz, ezért többfajta megoldásra lesz szükség. Bár sokáig a fosszilis üzemanyagok lesznek még a meghatározó energiaforrások, egyre több olyan megoldásra is szükség lesz, amely valós és fenntarthatóbb alternatívát biztosít az energiaszükségletekre – fejtette ki.

“Azért dolgozunk, hogy egyre zöldebbé tegyük a portfóliónkat, és a finomítóban egyre több alternatív alapanyagot dolgozunk be a kőolaj mellé” – mondta, hozzátéve, hogy a vállalat zöld hidrogénprojektekbe invesztál nem csak Magyarországon, de Horvátországban, és a tervek szerint a jövőben Pozsonyban is. Kiemelte: új irány és stratégiai cél, hogy felépítsenek egy komoly biometán jelenlétet a Mol Csoport keretein belül. Ennek fő motivációi azok az európai uniós szabályozások, amelyek között például a tiszta járművekről szóló irányelv is szerepel. Ez meghatározza, hogy a 2026 és 2030 között beszerzésre kerülő és a tömegközlekedésbe állított buszoknak több mint felének meg kell felelnie a tiszta jármű direktívának.

Advertisement

Ennek a célnak az elektromos meghajtás és a hidrogén mellett a sűrített földgáz is megfelel. A cégcsoport évente hétmillió köbméter biometánt táplál a regionális és országos gázhálózatba – mondta Horváth Ádám, aki azt is kiemelte, hogy a már meglévő infrastruktúrát használva, a gázhálózaton keresztül akár Budapestre is el lehet szállítani a vidéken előállított energiát.

Céljuk továbbá, hogy a biometán bizonyítsa, hogy számos környezeti és gazdasági előnnyel rendelkezik a közösségi közlekedésben is, és valós alternatívának számít a világban. A biometán a teljes életciklus költségeit figyelembe véve versenyképes lehet a dízel meghajtással, emellett alacsonyabb a nitrogénoxid- és a részecske-kibocsátása. Ezen kívül sokkal halkabb üzemmenetet biztosít a dízelmeghajtáshoz képest, miközben hasonló hatótávot biztosít, és tankolási időben is versenyképes.

Advertisement

A Bio-CNG busz november 4-ig fog közlekedni a 132E vonalán – közölte Bodor Ádám, a BKK vezérigazgatója. Elmondta, hogy Budapesten még mindig a közlekedés a felelős a szén-dioxid-kibocsátás harminc százalékáért, ezen belül a közösségi közlekedés három százalékot tesz ki. A budapestiek többsége ugyan metróval, villamossal, vagy trolival utazik, azonban a 2300 közösségi közlekedési járműből nagyjából 1100 busz, ezeknek a többsége dízel, így ezek elektromos változatra cserélése az egyik legnagyobb kihívás.

Hozzátette, hogy bár az elektromos eszközökre átállás fontos, van más technológia is, amely megoldást jelenthet a fenntartható közlekedés szempontjából. Véleménye szerint nagyjából 300 busz esetében hosszú távon is meg kell tartani a belső égésű motorokat, hogy ellátásbiztonság legyen Budapesten, de kiemelt jelentőségű, hogy kipróbáljanak új technológiákat, vagy már meglévő technológiák legújabb változatait. A BKV-nak 37 darab sűrített földgázzal (CNG-vel) működő busza van, ezeket azonban lassan cserélni kell majd a koruk miatt – fűzte hozzá. A tesztüzemben közlekedő busz a menetrendbe állítva, ingyenesen lesz használható.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák