Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Mutatjuk mekkorát emelkedik az elektromos autók töltése Magyarországon

Egyre emelkednek a tarifák a nyilvános hazai töltőpontokon.

Létrehozva:

|

Az energiaárak emelkedése Európa-szerte megnehezítheti az elektromos autók terjedését, Magyarországon viszont különösen súlyos a helyzet – számol be a Telex. A nyilvános hazai töltőpontokon tavaly tavasszal és ősszel is emelkedtek a tarifák, a tendencia pedig várhatóan hasonló lesz 2023-ban. Elsőként az MVM Mobiliti adta közre 2023. január 2-től érvényes díjtáblázatát, ez alapján 2023-ban bizonyos töltéstípusoknál oszloponként eltérő tarifákat alkalmaznak majd. Ez a szolgáltató szerint lehetővé teszi, hogy az az árakat folyamatosan felülvizsgálva a legkedvezőbb tarifát tudják biztosítani a felhasználók számára.

Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)

A Mobiliti hálózatán 2022 áprilisban percenként 120 forintra emelték a 100 kilowattnál nagyobb teljesítményű ultratöltés árát, novemberben pedig 150 forintra. 2023-ban a szolgáltatás percenként 415 forintba fog kerülni. A legolcsóbb, 22 kilowattos AC-töltési lehetőségért januártól kilowattóránként minimum 170 vagy akár 375 forintot kérnek majd, míg a köztes lépcsőfoknak tekinthető, minimum 40, maximum 50 kilowattos AC és DC villámtöltés ára percenként 140-240 forintba kerülhet.

A HVG számítása alapján így a kedvező, 100 kilométeren 16,7 kilowattórát fogyasztó Hyundai Kona electric modellnél közel 10 liter benzin árának megfelelő összegért lehet majd 100 kilométer megtételéhez elegendő elektromos áramot tölteni a leglassabb, 22 kilowattos Mobiliti oszlopoknál. Számos villanyautó esetében a benzines járművekét messze meghaladó költséget jelent majd az MVM töltőinek használata.

Advertisement

A nyilvános töltési lehetőségek országszerte drágulnak, több magyar településen pedig megszüntették a zöld rendszámos, tisztán elektromos vagy plug-in hibrid autók ingyenes parkolását. Mivel közben a visszatáplálási lehetőség szüneteltetésével a napelemes beruházásokat is ellehetetlenítették, a hálózatról vásárolt áram pedig drága, sok potenciális elektromos autós számára az otthoni töltés vonzereje is csökkent. Ennek ellenére az ilyen modellek továbbra is kevésbé szennyezőek, használatuk, karbantartásuk és javításuk pedig egyszerűbb és olcsóbb.

Advertisement

Zöld Közlekedés

A vidéki megújuló energia hajthatja Budapest buszait – elindult az első Bio-CNG teszt

Tesztüzemre indul Budapesten az első biometánnal működő autóbusz.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Tesztüzemre indul Budapesten a 132E vonalán az első, biometán (Bio-CNG) megújuló üzemanyaggal működő autóbusz, amelyet hétfőn mutattak be a fővárosban, a Mol székház előtt tartott sajtótájékoztatón – írja az alternativenergia.hu. A Mol Csoport kiemelt stratégiai célja, hogy okos és praktikus megoldásokkal támogassa a zöld átmenetet és a fenntartható városi közösségi közlekedést – hangsúlyozta a helyszínen tartott beszédében Halász Ambrus, a Mol Csoport vállalati kommunikációs vezetője. Hozzátette: a csoport üzemanyag-portfóliója folyamatosan bővül olyan elemekkel, amelyek egyszerre támogatják az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a zöld átmenetet. “Fontos mérföldkő az életünkben, hogy október 14-én átadtuk Szarvason az első biometán-operációnkat, így a jövőben képesek leszünk arra is, hogy bio-CNG-vel lássuk el a piacokat” – emelte ki, és üdvözölte, hogy a BKK és a BKV lehetővé tette a biometánnal működő busz tesztüzemét Budapesten.

Ez a pilot projekt azt szeretné bizonyítani, hogy a Magyarországon megtermelt fenntartható energiával el lehet látni budapesti tömegközlekedési célokat is, és a Mol a jövőben egyre nagyobb arányban lesz képes ilyen energiát biztosítani a tömegközlekedés és egyéb felhasználási profilok számára – mondta Horváth Ádám, a Mol Csoport Downstream Új és Fenntartható Üzletágak igazgatója. A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy a jövő üzemanyag-portfóliója sokkal változatosabb lesz, ezért többfajta megoldásra lesz szükség. Bár sokáig a fosszilis üzemanyagok lesznek még a meghatározó energiaforrások, egyre több olyan megoldásra is szükség lesz, amely valós és fenntarthatóbb alternatívát biztosít az energiaszükségletekre – fejtette ki.

“Azért dolgozunk, hogy egyre zöldebbé tegyük a portfóliónkat, és a finomítóban egyre több alternatív alapanyagot dolgozunk be a kőolaj mellé” – mondta, hozzátéve, hogy a vállalat zöld hidrogénprojektekbe invesztál nem csak Magyarországon, de Horvátországban, és a tervek szerint a jövőben Pozsonyban is. Kiemelte: új irány és stratégiai cél, hogy felépítsenek egy komoly biometán jelenlétet a Mol Csoport keretein belül. Ennek fő motivációi azok az európai uniós szabályozások, amelyek között például a tiszta járművekről szóló irányelv is szerepel. Ez meghatározza, hogy a 2026 és 2030 között beszerzésre kerülő és a tömegközlekedésbe állított buszoknak több mint felének meg kell felelnie a tiszta jármű direktívának.

Advertisement

Ennek a célnak az elektromos meghajtás és a hidrogén mellett a sűrített földgáz is megfelel. A cégcsoport évente hétmillió köbméter biometánt táplál a regionális és országos gázhálózatba – mondta Horváth Ádám, aki azt is kiemelte, hogy a már meglévő infrastruktúrát használva, a gázhálózaton keresztül akár Budapestre is el lehet szállítani a vidéken előállított energiát.

Céljuk továbbá, hogy a biometán bizonyítsa, hogy számos környezeti és gazdasági előnnyel rendelkezik a közösségi közlekedésben is, és valós alternatívának számít a világban. A biometán a teljes életciklus költségeit figyelembe véve versenyképes lehet a dízel meghajtással, emellett alacsonyabb a nitrogénoxid- és a részecske-kibocsátása. Ezen kívül sokkal halkabb üzemmenetet biztosít a dízelmeghajtáshoz képest, miközben hasonló hatótávot biztosít, és tankolási időben is versenyképes.

Advertisement

A Bio-CNG busz november 4-ig fog közlekedni a 132E vonalán – közölte Bodor Ádám, a BKK vezérigazgatója. Elmondta, hogy Budapesten még mindig a közlekedés a felelős a szén-dioxid-kibocsátás harminc százalékáért, ezen belül a közösségi közlekedés három százalékot tesz ki. A budapestiek többsége ugyan metróval, villamossal, vagy trolival utazik, azonban a 2300 közösségi közlekedési járműből nagyjából 1100 busz, ezeknek a többsége dízel, így ezek elektromos változatra cserélése az egyik legnagyobb kihívás.

Hozzátette, hogy bár az elektromos eszközökre átállás fontos, van más technológia is, amely megoldást jelenthet a fenntartható közlekedés szempontjából. Véleménye szerint nagyjából 300 busz esetében hosszú távon is meg kell tartani a belső égésű motorokat, hogy ellátásbiztonság legyen Budapesten, de kiemelt jelentőségű, hogy kipróbáljanak új technológiákat, vagy már meglévő technológiák legújabb változatait. A BKV-nak 37 darab sűrített földgázzal (CNG-vel) működő busza van, ezeket azonban lassan cserélni kell majd a koruk miatt – fűzte hozzá. A tesztüzemben közlekedő busz a menetrendbe állítva, ingyenesen lesz használható.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák