Zöldinfó
MVM: már igényelhetik a kedvezményes többlet-földgázmennyiséget a többgenerációs családi házban élők
Már igényelhetik a kedvezményes többlet-földgázmennyiséget a többgenerációs családi házban élők – közölte az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt..
A közlemény szerint a többgenerációs családi házaknál annyiszor lehet igénybe venni a rezsicsökkentett áron felhasználható 63 645 megajoule (MJ), legalább 1729 köbméter kedvezményes mennyiséget, ahány különálló lakás van az ingatlanban, de legfeljebb 4 lakás után. Hozzátették, a kormány döntése értelmében azok a többgenerációs családi házak, ahol a több külön lakás gázfogyasztását egy mérő méri, többletkedvezményt vehetnek igénybe, ennek feltétele, hogy a jegyző által kiállított hatósági bizonyítványt kell eljuttatni az MVM Next részére. Azt javasolták, hogy a bizonyítványt, illetve az ehhez kapcsolódó – az MVM Next honlapjáról letölthető – nyomtatványt a csaladikozosseg@mvm.hu e-mail-címre küldjék a minél gyorsabb ügyintézés érdekében. A dokumentumok benyújthatók a társaság ügyfélszolgálati irodáin személyesen időpontfoglalást követően vagy postai úton is. Kiemelték, nem jár visszamenőlegesen a kedvezményes többletmennyiség, azt az MVM Next a hatósági bizonyítvány benyújtását követő hónap elsejétől alkalmazza, időarányosan.
A közlemény szerint a kedvezményes többlet-földgázmennyiséget a tetőtér-beépítéssel vagy emeletráépítéssel létrehozott új lakásnál az új lakáshoz kapcsolódó lakáscélú állami támogatásról szóló támogatói okirat bemutatásával lehet igényelni, amelyet szintén az MVM Next honlapjáról letölthető nyomtatvánnyal együtt kell beküldeni. Arra is rámutattak, amennyiben utólag kiderül, hogy jogosulatlanul vették igénybe a kedvezményes többlet-földgázmennyiséget, azt az MVM Next a versenypiaci árakat tükröző ár másfélszeresével számolja el.
mti
Zöldinfó
Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban
Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.
Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.
Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.
Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.
Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRekordmeleg nyarak jöhetnek: így tehetik ellenállóbbá épületeiket a vállalkozások