Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nemkívánatos lakók a természetben, látványosság a Vadasparkban

Ócsa környékén befogott nutriák érkeztek a Szegedi Vadasparkba.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ócsa környékén befogott nutriák érkeztek a Szegedi Vadasparkba, a rágcsálok a szintén a Pest megyei település környékén talált mosómedvékkel osztják meg kifutójukat – közölte az alternativenergia.hu. A nutriák (Myocastor coypus), vagy más néven hódpatkányok nagytestű, 40-60 centiméteres rágcsálók, úszóhártyás lábakkal, jól látható, narancssárga fogakkal, barnás bundával és fehér foltos pofával. A legnagyobb rágcsálók közé tartozó, akár kilenc kilogrammosra is megnövő nutria eredetileg Dél-Amerika szubtrópusi és mérsékelt övi területein őshonos. Európába gazdasági céllal, a szőrmekészítés miatt telepítették be az 1900-as évek elején. A farmokról kiszökött állatok önfenntartó populációkat hoztak létre a természetben. Terjedésüknek kedveznek az enyhe telek, az üregeikben összebújva túlélik a mínuszokat is. Magyarországon a nutria kis- és nagyüzemi tenyésztése 1992-ben megszűnt, 2010 óta pedig tilos a tartása és tenyésztése. A jelenlegi vadállományok részben külföldről – folyóvizek mentén – érkezve, részben kiszabadult egyedekből alakultak ki.

A nutria szerepel a Természetvédelmi Világszövetség által létrehozott “a világ 100 legrosszabb” inváziós faját tartalmazó listán, ugyanis a partfalba és gátakba ásott hatalmas üregeik eróziót okoznak. Emellett a naponta akár testtömege negyedének megfelelő táplálékot is elfogyasztó nutria nagy területen képes elpusztítani a vízi, vízparti növényeket, amellyel az ott élő populációk fészkelő, rejtek- és táplálkozási helyét szünteti meg. Szívesen pihen a fészkekben, ezzel a fiókákat kitúrja, a tojásokat összetöri. Komoly gazdasági károkat okoz a szántóföldi növénytermesztésben és veszélyes betegségeket – például a toxoplazmózist – terjeszt. A mosómedvékhez (Procyon lotor) hasonlóan a nutriákat is a Pest megyei Ócsa környékén fogták be vadon a természetvédelmi szakemberek, majd a Szegedi Vadaspark fogadta be őket.

Advertisement

Zöldinfó

Egy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser

Eltűnt a Triglav-gleccser utolsó maradványa Szlovéniában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Eltűnt a Triglav-gleccser fő jégtömegének utolsó maradványa Szlovéniában, miután az idei rendkívül meleg nyár felgyorsította az évtizedek óta tartó olvadást – írta az alternativenergia.hu. A Triglav-gleccserből az elmúlt években már kevesebb mint egy hektárnyi jég maradt, a nyár végére pedig a fő jégtömeg utolsó darabja is mindössze néhány méteresre zsugorodott. A legfrissebb felvételek szerint ez a maradvány is teljesen elolvadt. Az Anton Melik Földrajzi Intézet kutatói már szeptemberben arra figyelmeztettek, hogy a gleccser utolsó része várhatóan még az idei olvadási időszak végéig eltűnik. Az intézet 1946 óta rendszeresen méri a jég kiterjedését, amely akkor még mintegy 14 hektár volt.

Történeti becslések szerint a 19. század közepén a Triglav-gleccser mintegy 40 hektárt borított be. Kiterjedése különösen gyorsan csökkent a 20. század második felében: 1983 és 2003 között területének mintegy 93 százalékát elveszítette. Matija Zorn, az Anton Melik Földrajzi Intézet igazgatója szerint a gleccser eltűnése tudományos veszteséget is jelent, mivel a jég hosszú időn át fontos adatforrásként és a klímaváltozás egyik jelzőjeként szolgált. Mint mondta, a kutatók évről évre számítottak a jég fogyására, annak üteme azonban még őket is meglepte.

Zorn felidézte, hogy amikor 2002-ben geokémiai vizsgálatokhoz mintát vettek a gleccserből, a jégréteg azon a ponton még mintegy öt méter vastag volt. Egy évvel később ugyanott már csupasz sziklát találtak. A gleccser eltűnése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a Triglav környékéről minden jég eltűnt volna. A hegy magasabb, árnyékosabb részein még maradt néhány kisebb, különálló jégfolt, és a gleccser visszahúzódásával szabaddá vált barlangokban is található állandó jég. Ezek azonban már nem részei annak az összefüggő jégtömegnek, amelyet Triglav-gleccserként tartottak számon.

Advertisement

Szlovénia másik, kisebb gleccsere az ország északi részén, a Kamnik-Savinja-Alpokban, a Skuta alatt található. Ez a jégtömeg is erősen visszahúzódott, árnyékosabb fekvése miatt azonban a kutatók szerint még néhány évig fennmaradhat. A Triglav Szlovénia legmagasabb, 2864 méteres hegye és az ország egyik legfontosabb nemzeti jelképe. A háromcsúcsú hegy stilizált képe a szlovén címerben és zászlóban is szerepel.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák