Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Nő a mezőgazdasági termelők jövedelembiztonsága a megemelt húsmarha-támogatásokkal

Újabb célzott támogatáshoz jutnak a szarvasmarhatartók.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Agrárminisztérium (AM) az idei, kihívásokkal teli évben is kiemelt stratégiai ágazatként kezeli az állattenyésztést – írja az alternativenergia.hu. Ezért a szarvasmarha-ágazat csaknem 6 ezer gazdálkodója számára tette lehetővé, hogy összesen 3,8 milliárd forintnyi hazai forrásból nyújtott támogatáshoz jusson, amely jelentősen hozzájárul a termelők jövedelembiztonságához – jelentette be Nagy István agrárminiszter a szaktárca közleménye szerint. A miniszter kiemelte, hogy a magyar állattenyésztők helyzetének megerősítése és a szarvasmarha-ágazat stabilitásának fenntartása érdekében a Magyar Államkincstár megkezdte a hízott bika, valamint a szarvasmarha-extenzifikációs átmeneti nemzeti támogatás kifizetését az érintettek részére. Az extenzifikációs kifizetés több mint 3 ezer, a hízott bika jogcím pedig közel 4 ezer gazda számára nyújt segítséget. Nagy István ismertette, hogy ez a két támogatás olyan nemzeti forrásból finanszírozott intézkedés, amely a meghatározott történelmi bázis alapján nyújt kompenzációt a húsmarhatartók számára.

A cél ugyanis az, hogy mérsékeljék a piaci környezet változékonyságból fakadó bizonytalanságot, a hazai hízottbika-előállítás versenyképességének megőrzése jegyében. A most folyósított kifizetés mértéke az elmúlt évihez képest jelentős emelkedést mutat, ami jelzi a szaktárca elkötelezettségét az ágazat termelői iránt. A hízott bika támogatás történelmi bázisjogosultságonként a tavalyi 10 ezer forint helyett 30 ezer forintban, az extenzifikációs támogatás pedig az előző évi szintén 10 ezer forint helyett, 15 ezer forintban került megállapításra, azaz a keretösszegek is mintegy 2 milliárd forinttal meghaladják az elmúlt évi támogatási összegeket. A húsmarhatartók likviditásának erősítése egyben az ágazat exportteljesítményét is fokozza, amire a mostani időszakban különösen nagy szükség van – tette hozzá a miniszter. A KAP Irányító Hatóság vonatkozó, 143/2025. számon megjelent közleménye az Agrárminisztérium tematikus weboldalán, a www.kap.gov.hu-n érhető el – tájékoztatott közleményében az AM.

Advertisement

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák