Zöldinfó
Ősi kőzetek árulták el: 410 millió éve vált oxigéndússá a Föld légköre
Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kutatást a kínai Csengtui Műszaki Egyetem vezette, és abban Matthew Dodd, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem (UWA) tudósa is részt vett – számolt be róla az alternativenergia.hu. A tudósok azt már korábban is sejtették, hogy az oxigénszint fokozatosan nőtt a Föld légkörében, de abban nem volt konszenzus közöttük, hogy ez a folyamat pontosan mikor zajlott, és hogyan befolyásolta az óceánok kémiai összetétele, valamint a biológiai evolúció. “A Föld légkörében az oxigénszint emelkedése alapvető fontosságú az oxigénnel lélegző komplex élet megjelenése, a bolygó lakhatósága és a létfontosságú természeti erőforrások kialakulása szempontjából” – idézte Dodd magyarázatát az UWA honlapja. A kutatók az ősi szulfátásványokban megőrzött, nagy felbontású oxigénizotóp-adatok elemzésével rekonstruálták a légköri oxigénszint emelkedését és annak dinamikus kölcsönhatását az óceánokkal.
“A több milliárd évre kiterjedő oxigénizotóp-adatok szisztematikus mintavételével és a korábban publikált tanulmányok adatainak felhasználásával létrehoztuk a legteljesebb oxigénizotóp-alapú rekonstrukciót az elmúlt hárommilliárd év oxigénevolúciójáról” – mondta el a tudós. A kutatás, amelyet a Csengtui Műszaki Egyetem honlapja szerint Li Csao professzor, az egyetem tudósa vezetett, megállapította, hogy a Föld légkörének oxigéntartalma 410 millió évvel ezelőtt érte el a modern szintet. Az oxigéngazdag légkör kialakulásának folyamata három lépcsőben zajlott le. Az 1. szakasz, 2,4 milliárd évvel ezelőtt előtt a csaknem oxigénhiányos állapot időszaka volt. A 2. szakaszban 2,4 milliárd és 410 millió év között viszonylag alacsony szintről dinamikus változásokkal fokozatosan nőtt az oxigénszint. A 3. szakaszban pedig 410 millió évvel ezelőtt stabil, oxigéndús állapot alakult ki – számoltak be róla a kínai egyetem honlapján.
A kutatók három fő légköri oxigénszint-növekedési epizódot tártak fel: a paleoproterozoikumban (2,5 milliárd évtől 1,6 milliárd évvel ezelőttig), a neoproterozoikumban (1 milliárd évtől 538,8 millió évvel ezelőttig) és a paleozoikumban (538,8 millió évtől 252 évvel ezelőttig). A neoproterozoikumban zajlott oxigénszint-emelkedést követően a Föld óceánjai, amelyek nagyrészt oxigénhiányosak voltak, időszakos oxidációs impulzusoknak voltak kitéve. Ezek az események több száz millió éven át egymással szinkronban zajló szén-, kén- és oxigénizotóp-eltolódásokat eredményeztek, ami arra utal, hogy a légköri oxigén mennyiségének növekedése többször is előidézte az óceánok átmeneti oxidációját – írta a tanulmányt ismertetve az ausztrál egyetem. “A felfedezések környezeti keretet nyújtanak a földi élet eredetének és fejlődésének megértéséhez, valamint annak megismeréséhez, hogy hogyan keletkeztek az ásványi lerakódások és alakultak ki a kőolajkészletek” – magyarázta a kutatás jelentőségét Dodd.
Zöldinfó
Átalakul a magyar környezetvédelmi hatósági rendszer: új csúcsszerv alakul
Új országos környezetvédelmi főhatóság jön létre.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új, országos illetékességű környezetvédelmi csúcsszerv, az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság jön létre 2027. január 1-jén – írja az alternativenergia.hu. A kormányrendelet értelmében a főhatóság az élő környezetért felelős miniszter irányítása alatt, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv lesz budapesti székhellyel. A szervezet a minisztériumból történő kiválással jön létre, és központi, valamint területi szervekből áll majd. A főhatóság feladatai közé tartozik a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, géntechnológiai, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, valamint vízügyi és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatok országos illetékességű ellátása. A rendelet célja az egységesebb szakmai gyakorlat kialakítása és a környezeti értékek védelmének megerősítése.
A szervezet kiemelt feladatot kap az akkumulátorgyártással, az ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel és létesítményekkel, valamint az akkumulátorhulladék kezelésével összefüggő környezetvédelmi engedélyezésben és felügyeletben. Ezek az ügyek országos illetékességgel kerülhetnek a főhatóság hatáskörébe, így az akkumulátoripar környezetvédelmi felügyeletéhez kapcsolódó szakmai tudás és hatósági fellépés egy szervezetben összpontosulhat. A rendelet indokolása szerint az akkumulátorgyártás minőségi és mennyiségi bővülése, valamint az ezzel együtt keletkező akkumulátorhulladék kezelése új környezetvédelmi feladatokat jelent. A főhatóság e területen együttműködik majd az akkumulátoripar felügyeletében érintett más állami szervekkel, köztük a mérésügyi és műszaki biztonsági, az iparbiztonsági, a tűzvédelmi, a piacfelügyeleti és a fogyasztóvédelmi hatóságokkal.
A főhatóság központi szerve mellett területi Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóságok működnek majd, amelyek a jogszabályban meghatározott illetékességi területen látják el feladataikat. A területi szervek környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, vízügyi és vízvédelmi ügyekben járhatnak el. A rendelet a hatósági jogorvoslati rendszerben is változást hoz. A területi hatóságok döntéseivel szemben, amennyiben a törvény fellebbezést tesz lehetővé, másodfokon a Központi Főhatóság jár el. A központi szervezet emellett szakmai irányítást is gyakorol, ellenőrzéseket végezhet, és egységes szakmai eljárásrendeket, útmutatókat dolgozhat ki.
A szervezeti átalakítás több lépcsőben valósul meg. A főhatóság és a Budapesti Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóság 2027. január 1-jén jön létre. A kormányhivatalok egyes, környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, erdészeti, vízügyi és más kapcsolódó feladatokat ellátó szervezeti egységei 2027. július 1-jén olvadnak be a főhatóság szervezetébe. A feladatok átvételével együtt az érintett munkavállalók jogviszonyai, a feladatellátáshoz kapcsolódó vagyoni jogok, ingó- és ingatlanállomány, valamint eszközök és infrastruktúra is átkerülnek a jogutód szervezethez.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
