Zöld Energia

Piacra dobták a hatékony napelemes tetőcserepet

A litván Solitek bemutatta a tetőbe integrálható, 435 W-os, 22,04%-os hatékonyságú, elegáns megjelenésű TOPCon technológiás napelemeket, melyek tartósak, újrahasznosíthatók, és 30 éves garanciával érhetők el.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2025-02-07

Szerző:

Vanessza

A litvániai székhelyű Solitek két új, 435 W-os, 22,04%-os hatékonyságú cellatechnológiával rendelkező, integrált napelemes tetőkre szánt modult mutatott be – írja a PV Magazine. A Solitek Solid Solrif tetőbe építhető termékcsaládja a svájci székhelyű Ernst Schweizer AG által gyártott rögzítő rendszerekkel együtt érhető el. A litván modul- és akkumulátorgyártó Solitek új terméke TOPCon (tunnel oxide passivated contact) technológiájú. A Solid Solrif D és Solid Solrif N panelek mérete 1767 mm x 1160 mm, és teljesen fekete vagy átlátszó kivitelben kaphatók. A tetőbe integrált napelemek belesimulnak a szerkezetbe, különösen elegáns megjelenést biztosítva. „Új teljesítményű és fejlett cellatechnológiával frissítettük a teljes modulportfóliónkat. Moduljaink mostantól a piacon a leghatékonyabbak közé tartoznak” – emelte ki Julius Sakalauskas, a Solitek vezérigazgatója. „Ez a rendszer egyszerre szolgál stílusos tetőként és nagy teljesítményű napelemes tömbként, megcáfolva azt a mítoszt, hogy az integrált napelemes tetők túl drágák” – tette hozzá. A Solid Solrif D 3,2 mm vastag üveggel és 4-es jégeső osztályú besorolással, míg a Solid Solrif N 2,0 mm-es üveggel és 3-as besorolással érhető el. Mindkét termék tükröződésgátló bevonattal és -0,30%/C teljesítmény-hőmérsékleti együtthatóval rendelkezik. A modulok úgy készültek, hogy hagyományos cserépfedésként szolgáljanak, amelyet az Ernst Schweizer AG, egy svájci napelemes tetőfedő rendszereket gyártó cég által készített megoldás tesz lehetővé.

A 30 éves termék- és hatékonysági garanciával értékesített modulok megküzdenek a szélsőséges időjárási körülményekkel, ellenállnak a hóterhelésnek, a víznek, a szélnek és a tűznek is. A nyitott áramköri feszültségük 38,92 V, rövidzárlati áramerősségük 13,80 A, és IP68-as védettségű csatlakozódobozzal rendelkeznek. A gyártó szerint az összes új Solitek modul megtartja ugyanazokat a fenntarthatósági jellemzőket, mint a korábbi változatok. A modulok 100%-ban megújuló energia felhasználásával készülnek, 98%-ban újrahasznosíthatóak, és 35%-ban tartalmaznak újrahasznosított üveget.

Zöld Energia

A napenergia mellé, atomenergia és szél is kell?

A zöldülő áramtermelés önmagában nem oldja meg a magyar villamosenergiarendszer ár- és biztonsági problémáit.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A zöldülő áramtermelés önmagában nem oldja meg a magyar villamosenergia-rendszer tartós ár- és biztonsági problémáit, azokhoz tárolókapacitásra, kockázatmegosztásra és az atomkapacitás megőrzésére is szükség van – állapította meg a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzésében. A magyar villamosenergia-rendszer kihívásait és kilátásait vizsgáló elemzés összefoglalójában kiemelték: tavaly a magyarországi áramfogyasztás több mint harmada (37 százaléka) importból érkezett, ráadásul jellemzően akkor, amikor a legmagasabbak voltak az árak – írja az alternativenergia.hu. Az elemzés szerint ez nem átmeneti állapot, a magyar termelési szerkezet és a hálózati adottságok tartós versenyhátrányt jelentenek.

A magyar áramtermelés 40 százalékát az atomenergia adta 2025-ben, a földgáz 20 százalékot, a leggyorsabban bővülő napenergia pedig a termelés negyedét tette ki. A termelés egyre inkább a megújulók felé tolódik, miközben a szén és az egyéb, nem gáz alapú fosszilis források súlya csökken – írták. A napenergia magyarországi éves termelése a 2020-as szintről öt év alatt több mint a négyszeresére nőtt. A szélenergia részaránya csak 1,5 százalék, mivel a beépített kapacitás 2016 óta érdemben nem változott. A kormány 2026-2030 közötti programja legalább 4000 megawatt (MW) új szélerőművi kapacitás kiosztását ígéri, de az első, 700 MW-os kör ütemezése alapján a szél érdemi szerepe inkább csak az évtized végétől várható – idézték fel.

Az áramimport a legmagasabb árú időszakokra összpontosul, miközben az export a naperőművek megugró termelése miatt az alacsony árú órákra. Az esti és reggeli árcsúcsokat a földgáz határozza meg, ilyenkor a drágább gázerőművek szabják meg az árat, az esti, 150 euró/MWh körüli szint főként a gáz és a szén-dioxid kvóta árát tükrözi. A GKI kitért arra is, hogy az európai ipar több mint kétszer annyit fizet az áramért, mint az amerikai, és csaknem 50 százalékkal többet, mint a kínai versenytársak, a magyar rendszer pedig a hálózati felár és a rezsicsökkentett lakossági árak keresztfinanszírozása miatt még az európai átlagnál is drágább.

A gazdaságkutató szerint a legnagyobb kockázat az atomenergia terén látható. Paks I. reaktorai 44 éve üzemelnek, engedélyeik 2032 és 2037 között futnak ki. A cél a mintegy 70 éves össz-üzemidő lehet, ehhez azonban környezetvédelmi engedélyezésre és jelentős műszaki beavatkozásokra lenne szükség. Mivel Paks II. megépítése bizonytalan, az üzemidő-hosszabbítás csúszása komoly energiabiztonsági kockázatot hordoz – jelezte a GKI. A megújulóknál a napenergia túlsúlya önmagában növeli a termelés ingadozását, ezért fontos a szélesebb diverzifikáció (kockázatmegosztás) és a 4000 MW-os szélprogram mellett a tárolókapacitás kiépítése. Az elektrifikáció előrehaladtával a fogyasztás tovább nő, így a hosszú távú önellátáshoz a megújulók mellett az atom- és a gázerőművek szerepe is fontos maradhat – hangsúlyozta a gazdaságkutató.

Tovább olvasom