Zöldinfó
Rekordalacsony vízállás okozott gondot Budapesten: be kellett avatkozni a Lágymányosi-öbölben
A Duna rekordalacsony szintje miatt a Lágymányosi-öböl kotrásával biztosították a Kelenföldi erőmű vízellátását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Duna rekordalacsony szintje miatt a Lágymányosi-öböl kotrásával biztosították a Veolia Csoporthoz tartozó Budapesti Erőmű Zrt. (BERT) Kelenföldi Erőművének vízellátását, a válsághelyzet megelőzésére 20 millió forintot fordítottak – közölte az alternativenergia.hu. Felidézték: az erőmű szakemberei rekordgyorsasággal, 2 nap alatt előkészítették és augusztus első hetében a Lágymányosi-öböl 50 méteres partszakaszán kotrással, 50-100 centiméterrel mélyítették a medret, a megfelelő technológia mellett, jogszabályi előírásoknak megfelelően. A kitermelt 300-400 köbméternyi hordalékot a partélen terítették szét a tájékoztatás szerint. Az erőmű több mint 110 éves történetében még nem volt arra példa, hogy az üzemvitel biztonsága és az öböl élővilágának megtartása érdekében kotrást kelljen alkalmazni.
A Kelenföldi Erőmű a villamosáram-termeléshez szükséges vizet a Lágymányosi-öbölből kapja, berendezéseinek biztonságos és zavartalan működéséhez elengedhetetlen a folyamatos hűtő-és nyersvíz utánpótlása, ennek hiányában súlyos üzemzavarok léphetnének fel, ami a termelést is veszélyeztetheti. Kettős kihívást kellett az erőmű szakembereinek rövid idő alatt megoldaniuk: egyrészt a Duna rekordalacsony vízszintje miatt kialakuló üzembiztonsági vészhelyzetet elhárítani, másrészt biztosítani a folyamatos villamosenergiatermelést, hiszen az extrém kánikula miatt az országos energiaigény is megugrott – írták.
Az erőmű Budapest legrégebbi városi erőműve. Nyáron közel 41 ezer lakás és 1800 közület számára biztosít használati melegvizet, télen pedig a távfűtésért is felel. A nyári időszakban a lakossági melegvíz-ellátás teljesen zavartalan maradt, és a munkavégzés idején arra is figyeltek, hogy a munka zaja ne zavarja a környéken élőket és dolgozókat.
Közölték, hogy az üzemi vészhelyzet megelőzése az energiatermelés mellett az élővilág túlélését is támogatta, mert a vízkivétel folyamatos áramlást biztosít, így mesterségesen cseréli és oxigénnel dúsítja az álló vizet, ami segít megóvni és fenntartani az öböl élővilágát.
A Veolia Magyarország a magyarországi energia-, víz- és hulladékgazdálkodási piacon vezető szereplő. Több mint 63 állami és önkormányzati intézményt, 42 egészségügyi és szociális intézményt és 40 ipari telephelyet lát el energiával, és 17 városban több mint 400 ezer távfűtéses lakás és közintézmény fűtését biztosítja. Vízüzleti leányvállalatai évente 16 millió köbméter ivóvizet szállítanak lakossági fogyasztóknak, 21 millió köbméter szennyvíz és csapadékvíz elvezetéséről és kezeléséről gondoskodnak, 360 ezer lakost kiszolgálva.
Zöldinfó
A jövő épületei már nemcsak fenntarthatóak lesznek, hanem a környezetet is regenerálhatják
Kinevezték az ország első fenntartható építészetet képviselő egyetemi tanárát a PTE MIK-en.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Dr. Reith András építész, a regeneratív és fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel foglalkozó kutató, az ABUD – Advanced Building & Urban Design – ügyvezetője egyetemi tanári kinevezést vehetett át a Pécsi Tudományegyetem tanévnyitó szenátusi ülésén, így az országban elsőként kapta meg ezen a területen szakember ezt a címet. A kinevezés túlmutat egy szakmai elismerésen: azt is jelzi, hogy a fenntartható és regeneratív építészet ma már nem csupán a tervezői gyakorlat egyik lehetséges megközelítése, hanem olyan tudományos és oktatási terület, amelynek meghatározó szerepe lehet az épített környezet jövőjének alakításában – írja az alternativenergia.hu.
A 2026-os nyár szélsőséges hőhullámai ismét rámutattak arra, hogy az épített környezet és a klímaváltozás kérdése ma már elválaszthatatlan egymástól. A következő évtizedek építészetének nem csupán az energiafelhasználást kell csökkentenie és a változó körülményekhez alkalmazkodnia: olyan épületekre és városokra van szükségünk, amelyek képesek pozitívan hatni a környezetünkre, támogatni a természeti rendszereket és javítani az életminőségünket. Ezt foglalja magában a regeneratív építészet, amely az épületet és a várost társadalmi-ökológiai rendszerként kezeli, és amelynek képesnek kell lennie az élő rendszerek megújulását támogatni. A „regeneratív” nem csupán egy címke, hanem a fenntarthatósági gyakorlat helyalapú, kölcsönös és mérhető továbbfejlesztésének az iránya. Dr. Reith András egyetemi tanári kinevezése a regeneratív építészet és a fenntartható városfejlesztés hazai térnyerésének fontos mérföldköve.
Közel harminc éve a fenntartható építészet szolgálatában
A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) oktató építész-kutató 1998 óta foglalkozik a fenntartható építészet és az energiahatékony épített környezet kérdéseivel. Szakmai pályája az épületszerkezeti és homlokzati kutatásoktól fokozatosan vezetett az energiahatékonyság, a fenntartható építészet, majd a regeneratív épület- és várostervezés felé. Munkásságának egyik meghatározó eleme a különböző léptékek mérhető összekapcsolása: az épületszerkezetektől és -homlokzatoktól az épületen át a városrészekig és a teljes városi rendszerekig vizsgálja, hogyan alakítható az épített környezet energia- és erőforrás-hatékonyabbá, ellenállóbbá és élhetőbbé. Kutatási fókusza ma elsősorban a regeneratív várostervezéshez kapcsolódik, ezen belül a digitális ikerpárok, a pozitív energiamérlegű városrészek, az energiaközösségek és a természetalapú megoldások kutatásához. Kutatási eredményeinek gyakorlati alkalmazását több nemzetközi K+F projekt is segíti: Reith András összesen 25 hazai, európai uniós és nemzetközi finanszírozású kutatási projektet vezetett vagy vezet jelenleg is. Emellett építésztervezőként is aktívan hozzájárult számos hazai és külföldi épület és városfejlesztési projekthez az elmúlt évtizedekben. Ezekben az energiahatékonyság, a környezeti teljesítmény és a komplex rendszerszemlélet már a tervezés korai szakaszában meghatározó szerepet kapott.
Az egyetemi térben válhat rendszerszintűvé a fenntarthatósági tudás
„A fenntartható építészet nem egy szűk szakmai terület ügye. Az épületeink, a városaink egyszerre hatnak az erőforrásaink felhasználására, vagy a klímára, a természeti rendszerekre és ezen keresztül az emberek életminőségére. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy a következő építészgenerációk már rendszerszinten gondolkodjanak ezekről a kérdésekről” – véli a PTE frissen kinevezett egyetemi tanára. A fenntartható és regeneratív építészet mind határozottabban jelenik meg a hazai akadémiai gondolkodásban, és mind nagyobb szerepet kaphat abban is, hogy milyen épületeket, városokat és közösségeket tervezünk a következő generációk számára. Az épített környezet előtt álló kihívások egyre összetettebbé válásával elengedhetetlen a regeneratív szemlélet rendszerszintű gondolkodásmódja, így az egyetemi oktatásban való megerősödése hosszú távú jelentőséggel bír. Ennek elsajátításával a következő generációk építészei, mérnökei és várostervezői már olyan tudással lépnek majd a pályára, amelyben a fenntarthatóság nem kiegészítő szempont, hanem a tervezés alapvetése. Dr. Reith András egyetemi tanárrá való kinevezésével a fenntartható és regeneratív építészet egy olyan professzori szintű szakmai és tudományos képviseletet kap a Pécsi Tudományegyetemen, amely egyszerre épít a kutatásra, az oktatásra és a gyakorlati tapasztalatra.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaSzennyezés az akkumulátorgyárnál: függetlenül vizsgálják az iváncsai kutak vizét
