Zöldinfó
Rekordlétszámú tűzoltói készenlétet rendelt el az Európai Unió
Rekordszámú tűzoltót és légi eszközt mozgósít az EU a nyári szezonra az erdőtüzek elleni védekezésre.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Bizottság rekordvolumenű erdőtűzvédelmi készenléti intézkedéseket jelentett be a 2026-os nyári szezonra; az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében 777 tűzoltót, 22 tűzoltórepülőgépet és öt helikoptert helyeznek készenlétbe a fokozottan veszélyeztetett térségekben – közölte az alternativenergia.hu. A bizottság közleménye szerint a 14 európai országból érkező tűzoltókat Cipruson, Görögországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában helyezik készenlétbe. A program 2022-es elindítása óta ez a legnagyobb létszámú részvétel. Az Európai Bizottság hangsúlyozta: a klímaváltozás hatására az erdőtüzek szezonja egyre hosszabbá válik, korábban kezdődik és súlyosabb károkat okoz, ezért az unió megerősített kapacitásokkal támogatja a tagállamokat.
A tűzoltási műveleteket az Európai Unió 24 órás veszélyhelyzet-reagálási koordinációs központja felügyeli, amely meteorológiai és tudományos elemzések alapján követi a kockázatokat és koordinálja a segítségnyújtást. A munkát az uniós erdőtűzinformációs rendszer valamint a Kopernikusz műholdas program térképezési és földrajzi információs szolgáltatásai is támogatják. A bizottság azt is bejelentette, hogy 2026-ban új regionális európai tűzoltóbázist hoznak létre Cipruson. A létesítmény hat repülőgép befogadására lesz alkalmas, emellett képzéseknek és gyakorlatoknak is helyet ad majd az európai és a dél-mediterrán térség polgári védelmi szakemberei számára. Az Európai Bizottság emlékeztetett arra, hogy a polgári védelmi mechanizmus lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kapacitásaik kimerülése esetén gyors nemzetközi segítséget kérjenek. Az uniós katasztrófavédelmi tartalék, a RescEU pedig további repülőgépekkel, helikopterekkel és egyéb vészhelyzeti eszközökkel egészíti ki a nemzeti erőforrásokat.
A testület márciusban mutatta be az erdőtüzek integrált kockázatkezeléséről szóló új stratégiáját, amely a megelőzés, a felkészülés, a reagálás és a helyreállítás területén egyaránt erősítené Európa ellenállóképességét a gyakoribbá és intenzívebbé váló tüzekkel szemben.
Zöldinfó
Új korszak a földeken: a szárazság miatt egyre többen váltanak napraforgóra
Magyarországnak stratégiai előnye van a kalászos növények termesztésében, erre kell építeni.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Petőházi Tamás, a Gabonakutató Nonprofit Kft. országos kalászos fajtabemutatóján elmondta, a 2022-es hatalmas aszály hozott fordulópontot a hazai mezőgazdaságban, a csapadékhiány tavaly megismétlődött, és úgy tűnik, az idén is – írja az alternativenergia.hu. A klímaváltozásra adott termelői válasz eredményeként 800 ezer hektár fölé emelkedett a napraforgó vetésterülete ezzel megelőzte a kukoricáét. Eközben a búza egymillió hektár fölötti vetésterülete érdemben nem változott. A tapasztalatok azonban azt mutatják, a napraforgó nem tudja kiváltani a kukoricát, tavaly Csongrád megyében 1,6 tonna volt a napraforgó hektáronkénti terméseredménye – hangsúlyozta a szakember. Petőházi Tamás trendfordulóra számít, a várakozások szerint a világ gabonatermése a mostani szezonban csökkenni fog, kisebb lesz, mint a felhasználás. A világpiaci árak erre reagálva már emelkedésnek indultak, ez Magyarországon a forint erősödése miatt nem érezhető.
Az elnök ismertette: az Európai Unió kukoricából rekordmennyiségű importra fog szorulni az idei szezonban, és a magas kőolajárak miatt a szállítási díjak rendkívüli módon megemelik a költségeket. Hozzátette: bár Kína kukoricából és búzából megpróbál önellátóvá válni 2030-ra, a szójaimportja azonban emelkedik, és a beszerzéseit politikai szempontok is befolyásolják, ez pedig a takarmányköltségeken keresztül komoly hatással lehet az európai állattenyésztésre. Pugris Tamás, a Gabonakutató Nonprofit Kft. agrotechnikai osztályvezetője azt mondta, a gabonatermesztők problémáit három klimatikus stressz okozza: a tavaszi fagy, a tavaszi szárazság, valamint a nyári aszály és a hősokk.
A szakember közölte, a kutatóintézet munkatársai az ország több pontján széles időintervallumban elvégzett vetéssel, nagyon eltérő talaj- és csapadékviszonyok között végeztek fajtakísérleteket. Az eredmények azt mutatják a vetési időt egyre kevésbé érdemes naptárhoz igazítani, kulcsfontosságú a talajnedvesség megtartása, a jó szerkezetű magágy kialakítása, a legfontosabb pedig, hogy a vetőmag és a fajta szerepe felértékelődik.
Tóth Tibor, a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, a rendkívüli aszály során a cég fajtái bizonyították, alkalmazkodó és ellenálló-képességük egyedülálló. A valódi teljesítmény nem a jó körülmények között mutatkozik meg: a magyar alföldön nemesített fajták képesek olyan körülmények között is termést adni, amilyenek között más fajták nem.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
