Zöld Energia
Romániában állami támogatást kapnak a szén, fűtőolaj, vagy biomassza alapú távhőszolgáltatást működtető önkormányzatok
Romániában állami támogatásban részesülnek a 2022-2023-as fűtési szezonban a szén, fűtőolaj, vagy biomassza alapú távhőszolgáltatást működtető önkormányzatok.
Erről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára döntött csütörtökön a bukaresti kormány – tudatta az RMDSZ. “A családoknak segítünk ezáltal, hogy ne őket terhelje a megemelkedett energiaárak miatt drágább fűtésszámla” – idézte Cseke Attila fejlesztési minisztert az RMDSZ közleménye. A támogatás keretösszege 250 millió lej (20,9 milliárd forint), az önkormányzatoknak pedig a minisztériumtól kell igényelniük a fűtésszámla egy részének megtérítését. Tavaly télen a bukaresti fejlesztési minisztérium 360,9 millió lejt utalt ki a megdrágult fűtésszámlák kifizetésére azoknak az önkormányzatoknak, ahol gázzal fűtött kazánházakkal működtetik a távfűtési rendszert. Mivel a gáz maximális árát kormányrendelet szabályozza, idén télen a fejlesztési minisztérium azokat az önkormányzatokat támogatja, ahol szénnel, fűtőolaj vagy biomasszával fűtött kazánházakkal oldják meg a távfűtést. A támogatásra 16 önkormányzat jogosult, közöttük Temesvár, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely és Bánffyhunyad – mutat rá az RMDSZ közleménye. A bukaresti kormány tájékoztatása szerint a csütörtökön elfogadott sürgősségi rendelet alapján a távhő előállítására 2022 októbere és 2023 márciusa között elhasznált fűtőanyag beszerzési költségének felét térítik meg a kérvények beérkezésének sorrendjében a fejlesztési minisztérium költségvetéséből.
Zöld Energia
Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul
4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.
A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.
A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.
Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.
Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
