Zöld Energia
Romániában állami támogatást kapnak a szén, fűtőolaj, vagy biomassza alapú távhőszolgáltatást működtető önkormányzatok
Romániában állami támogatásban részesülnek a 2022-2023-as fűtési szezonban a szén, fűtőolaj, vagy biomassza alapú távhőszolgáltatást működtető önkormányzatok.
Erről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) javaslatára döntött csütörtökön a bukaresti kormány – tudatta az RMDSZ. “A családoknak segítünk ezáltal, hogy ne őket terhelje a megemelkedett energiaárak miatt drágább fűtésszámla” – idézte Cseke Attila fejlesztési minisztert az RMDSZ közleménye. A támogatás keretösszege 250 millió lej (20,9 milliárd forint), az önkormányzatoknak pedig a minisztériumtól kell igényelniük a fűtésszámla egy részének megtérítését. Tavaly télen a bukaresti fejlesztési minisztérium 360,9 millió lejt utalt ki a megdrágult fűtésszámlák kifizetésére azoknak az önkormányzatoknak, ahol gázzal fűtött kazánházakkal működtetik a távfűtési rendszert. Mivel a gáz maximális árát kormányrendelet szabályozza, idén télen a fejlesztési minisztérium azokat az önkormányzatokat támogatja, ahol szénnel, fűtőolaj vagy biomasszával fűtött kazánházakkal oldják meg a távfűtést. A támogatásra 16 önkormányzat jogosult, közöttük Temesvár, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely és Bánffyhunyad – mutat rá az RMDSZ közleménye. A bukaresti kormány tájékoztatása szerint a csütörtökön elfogadott sürgősségi rendelet alapján a távhő előállítására 2022 októbere és 2023 márciusa között elhasznált fűtőanyag beszerzési költségének felét térítik meg a kérvények beérkezésének sorrendjében a fejlesztési minisztérium költségvetéséből.
Zöld Energia
Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer
Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.
A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.
Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.
Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó21 óra telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
