Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szénhidrogén eredetű szennyezést tártak fel a Környei Ipari Park területén

Jelentős szénhidrogén eredetű szennyezést tártak fel a Környei Ipari Park területén – közölte a UBM Holding Nyrt. szerdán a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

Létrehozva:

|

Valószínűsíthetően az ingatlan felszíne alatt található használaton kívüli tartályokból, vagy az ezekhez kapcsolódó vezetékekből származik a szennyezés, amely az ipari park környékén található további területeket is érinti – ismertették. Az UBM Holding Nyrt. leányvállalata, az UBM Feed Zrt., valamint a cégcsoportba tartozó további társaságok sem az ingatlan tulajdonjogának megszerzését megelőzően, sem azt követően nem folytattak olyan tevékenységet a területen, amelyből a szennyezés származhatna. A szennyezés észleléséig nem is volt tudomásuk az ingatlanon található tartályokról – írják a tájékoztatásban. A szennyezés pontos mértékének megállapítására, a szennyezésért felelősök beazonosítására a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya eljárásán fog sor kerülni – jelezte az UBM Holding Nyrt. Az UBM Holding Nyrt. részvényeit a Budapesti Értéktőzsde standart kategóriájában jegyzik, a papír 27 600 forinton zárt szerdán, árfolyama egy év alatt 24 000 forint minimumot és 29 200 forint maximumot ért el.

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák