Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Szénhidrogén eredetű szennyezést tártak fel a Környei Ipari Park területén

Jelentős szénhidrogén eredetű szennyezést tártak fel a Környei Ipari Park területén – közölte a UBM Holding Nyrt. szerdán a Budapesti Értéktőzsde honlapján.

Létrehozva:

|

Valószínűsíthetően az ingatlan felszíne alatt található használaton kívüli tartályokból, vagy az ezekhez kapcsolódó vezetékekből származik a szennyezés, amely az ipari park környékén található további területeket is érinti – ismertették. Az UBM Holding Nyrt. leányvállalata, az UBM Feed Zrt., valamint a cégcsoportba tartozó további társaságok sem az ingatlan tulajdonjogának megszerzését megelőzően, sem azt követően nem folytattak olyan tevékenységet a területen, amelyből a szennyezés származhatna. A szennyezés észleléséig nem is volt tudomásuk az ingatlanon található tartályokról – írják a tájékoztatásban. A szennyezés pontos mértékének megállapítására, a szennyezésért felelősök beazonosítására a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztálya eljárásán fog sor kerülni – jelezte az UBM Holding Nyrt. Az UBM Holding Nyrt. részvényeit a Budapesti Értéktőzsde standart kategóriájában jegyzik, a papír 27 600 forinton zárt szerdán, árfolyama egy év alatt 24 000 forint minimumot és 29 200 forint maximumot ért el.

Zöldinfó

Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást

Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.

Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.

Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák