Zöldinfó

Társadalmi egyeztetés indult a vadállatok cirkuszi tilalmáról

Társadalmi egyeztetés indult bizonyos vadállatok cirkuszi szerepeltetésének megtiltásáról.

Létrehozva:

3 hét telt el a létrehozás óta

2026-06-28

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Társadalmi egyeztetés indult a bizonyos vadállatok cirkuszi szerepeltetését megtiltó kormányrendelet-tervezetről – írja az alternativenergia.hu. A cirkuszi menazsériák (állatsereglet) engedélyezési szabályaival kapcsolatos dokumentumok a kormány honlapján olvashatók. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium által jegyzett, vasárnap közzétett, a cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet módosítását június 29-ig lehet véleményezni. A tervezet alapján a cirkuszi menazsériában tilossá válik bizonyos vadállatfajok beszerzése, szaporítása, tartása, betanítása, bemutatása és cirkuszi előadás keretében való szerepeltetése. A tilos lesz a cirkuszban szerepeltetni egyebek mellett zsiráfféléket, vízilóféléket, fókákat, medveféléket, kenguruféléket, elefántféléket, illetve különösen és közepesen veszélyes állatnak minősített hüllőket. Kivételt képeznek a háziasított tülkösszarvúak, a házi sertés, a kutya, a házimacska, a házi görény, a háziló és a szamár. A tervezet indoklása szerint a szabályozás nem érinti a papagájokat, illetve néhány egyéb cirkuszokban gyakran használt fajt, mint például a lámákat, vagy a struccokat, így az állatszámok egy része továbbra is megmarad a cirkuszokban.

Magyarország jelenleg Közép-Kelet-Európa egyetlen olyan országa, amely csupán részleges tilalmat alkalmaz a vadállatok cirkuszi szerepeltetésére – olvasható az indoklásban. A szaktárca szerint a tiltás hiánya azt eredményezi, hogy Magyarország olyan szervezetek célpontjává válik, amelyek a szigorúbb európai szabályozások elől ide menekítik az állataikat. Ezért is fontos a többi uniós tagállamhoz hasonló szabályok mielőbbi bevezetése, mert már most tisztán látható, hogy sokan Magyarországra jönnek állataikkal, vagy csak az állatokat adják bérbe itthoni cirkuszi menazsériáknak – érvelnek.

A hatályos kormányrendelet azt tartalmazza, hogy újabb elefánt, orrszarvú és főemlős cirkuszi előadás céljára nem szerezhető be, nem tanítható be és nem szerepeltethető. A mostani módosítás azt is tartalmazza, hogy a rendelet hatálybalépésekor már jogszerűen birtokolt állatok a tulajdonosoknál maradhatnak életük végéig. Az indoklásban kitértek arra is, kevés olyan magyarországi cirkuszi vállalkozás van, amelyik közvetve vagy közvetlenül érintett lehet az új szabályozás által, az érintettség mértéke viszont eltérő, mivel a társulatok egy része már most is önkéntesen átállt a tisztán állatmentes vagy kizárólag háziállatokat szerepeltető műsorokra. A rendelet a tervek szerint a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter május 11-i parlamenti bizottsági meghallgatásán beszélt arról, Európában utolsóként betiltják az elefántok, úszólábúak, nagymacskák, és főemlősök szerepeltetését a cirkuszokban. Lovak, háziállatok, tevefélék vagy papagájok továbbra is használhatók lesznek.

Kapcsolódó tartalom:állatvédelem cirkusz cirkuszi állat

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2026-07-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom