Zöldinfó
Természet, klímavédelem és közösségépítés a Magyar Nemzeti Parkok Hetén
Megnyílt a Magyar Nemzeti Parkok Hete.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megnyílt a Magyar Nemzeti Parkok Hete, a 20. alkalommal megrendezett országos programsorozat az év legnagyobb ökoturisztikai eseménye, amelyen mind a 10 magyarországi nemzeti park igazgatóság bemutatkozik a nagyközönség előtt Budapesten – írja az alternativenergia.hu. A nyitó hétvégén a Vajdahunyad vár udvarán interaktív programok, játékok várják a látogatókat. A rendezvényt megnyitó sajtótájékoztatón pénteken Budapesten Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter kiemelte, a mai nap sokkal több mint egy rendezvénysorozat kezdete, ez a természet ünnepe. Annak a természeti örökségnek az ünnepe, amelyhez szinte mindenki ezer szállal kötődik. Hozzátette: a természet és a minket körülvevő környezet védelme és szeretete nélkül hosszú távon nem sokra jutunk. A hazai változatos természeti örökség mellett kitért a kulturális örökségre is, amelyről úgy fogalmazott: “a Hortobágy végtelen pusztája, a Balaton világa a nádasokkal, folyóink és erdeink nem csak a tájat formálták, hanem a magyar gondolkodást és identitást is”.
A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a természet ezeknél is többet jelent, a mindennapi életünk alapja is egyben. Hiszen tiszta víz, levegő, termékeny talaj vagy beporzó rovarok nélkül nincs egészéges élelmiszer, sőt emberi élet sem képzelhető el ezek nélkül a Földön. Az élővilág változatossága, más néven a biológiai sokféleség és az általa biztosított szolgáltatások védelme “nem valami féle hóbort, hanem saját életminőségünk és a jövőnk záloga, amely biztosítja életfeltételeinket” – mutatott rá. Hozzátette: ez különösen igaz mostanában, amikor az emberek egyre gyakrabban tapasztalják meg a klíma változás hatásait, hiszen az aszályok, a hőhullámok, a villámárvizek már nem távoli jelenségek, hanem a mindennapi élet részei.
Gajdos László elmondása szerint az egészéges természeti környezet ilyenkor úgy működik, mint az emberi szervezet immunrendszere: az erdők, a gyepek, a vizes élőhelyek, a folyók természetes rendszerei csökkentik a szélsőséges időjárási események hatásait. Ráadásul kutatások bizonyítják, hogy a zöld környezet a stressz egyik legfőbb ellenszere, a mentális jóllétünk alapja.
Közölte, Magyarország nemzeti parkjai a szabadban eltöltött időt is számtalan módon támogatják, például vannak vezetett gyalogos és vízi túrák, ahol elhivatott szakemberek mutatják be “az elénk táruló táj titkait”. Gajdos László – az Élő Környezetért Felelős Minisztériumra utalva – elmondta, az új környezeti tárca létrehozása önmagában is erős politikai üzenet, amely a társadalomban erősödő környezeti igényekre, konfliktusokra is reagál.
Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták – legyen szó aszályról, a hazai erdők állapotáról vagy éppen a környezetet érintő beruházások körüli vitákról -, hogy a magyar emberek számára egyre fontosabb az őket körülvevő környezet állapota, és joggal várják el a felelős, átlátható, jövőbemutató döntéseket. Személyes elköteleződése, hogy olyan minisztériumot építsen, amely képes megfelelni ezeknek a társadalmi elvárásoknak és a 21. század környezeti kihívásainak – fogalmazott Gajdos László, hozzátéve, olyan minisztériumot kíván építeni, amely partnerként tekint a helyi közösségekre, az önkormányzatokra, a civil szervezetekre, a tudományos világ szereplőire és minden magyar emberre, aki tenni akar a környezet megőrzéséért.
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöld Közlekedés1 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
