Zöldinfó

Tiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen

A Balaton-parti állami ingatlanok tervezett privatizációja ellen tartottak demonstrációt Balatonalmádiban.

Létrehozva:

2 hónap telt el a létrehozás óta

2026-05-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton-parti állami ingatlanok, köztük a Balatonalmádi Postás Üdülő tervezett privatizációja ellen tartottak demonstrációt vasárnap Balatonalmádiban civil szervezetek – írja az alternativenergia.hu. A “kiállás” célja az volt, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. állítsa le a Balatonalmádi Postás Üdülő és egyéb, közösségi célú felhasználásra alkalmas állami tulajdonú ingatlanok értékesítését – hangsúlyozta a helyszínen tartott beszédében a Városunkért Közösen Egyesület elnöke. Benedict András a balatoni egyesületek, civil szervezetek közös állásfoglalásaként megfogalmazott levelet idézve hangsúlyozta: felszólítják a vagyonkezelőt, hogy “széleskörű társadalmi egyeztetés eredményeképp dolgozzon ki olyan gyakorlatot és eljárásrendet valamennyi jelenlegi és a jövőben értékesítésre szánt állami tulajdonú ingatlanra nézve, amely biztosítja az alkotmányos alapelvek érvényesülését.”

Álláspontjuk szerint ugyanis a jelenlegi értékesítési gyakorlat több ponton sérti a közérdek érvényesülését, valamint ellentétes a közvagyon kezelésére, a környezet védelmére és a jövő nemzedékek érdekeinek figyelembevételére vonatkozó alkotmányos és törvényi követelményekkel. Hozzátette: az állami tulajdonú ingatlanokat oly módon értékesítik, hogy az nélkülözi a helyi önkormányzattal, a helyben élőkkel való előzetes egyeztetést, az értékesítések sora a szabadstrandok, közhasználatú parti szakaszok, a közfunkciókra alkalmas területek csökkenéséhez vezethet, ezáltal sérti a közérdeket. A Balaton térségére vonatkozóan szükség lenne egy egységes, fenntarthatósági szempontokat elsődlegesen érvényesítő állami stratégiára, amelynek hiányában az egyedi értékesítések rövid távú gazdasági érdekek mentén történnek – fűzte hozzá.

A nagy léptékű fejlesztések jelentős terhelést rónak a helyi infrastruktúrára, közlekedésre és környezetre, miközben a hasznok sok esetben nem a helyi közösségeknél jelentkeznek. A Balaton nem csupán turisztikai térség, hanem Magyarország egyik legfontosabb ökológiai rendszere. A part menti területek beépítése, privatizációja közvetlen hatással van a vízminőségre, a nádasokra, valamint a tó természetes öntisztuló képességére. A visszafordíthatatlan beavatkozások kockázata különösen magas – hangsúlyozta.

Tudomásunk van arról, hogy a Balatonalmádi Postás Üdülő értékesítése folyamatban van, ami április 30-án zárul, ezért kérjük, hogy nyolc napon belül írásban adjanak választ és függesszék fel a folyamatban lévő értékesítéseket, így a postás üdülő értékesítését is – idézte Benedict András a nyílt levelet, melyet elküldtek a Magyar Nemzeti Vagyon kezelő Zrt. és Magyar Posta Zrt. részére. Másolatot kapott a négy új, megválasztott Balaton-parti országgyűlési képviselő, valamint az érintett miniszterjelöltek is. Benedict András elmondta azt is, hogy az üdülő 12 ezer négyzetméteren fekszik, a 4 ezer négyzetméteres épületnek 36 szobája van, és 1,4 milliárd forintról indult az árverés.

László Zsolt, a városfejlesztési bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy a jövőben az épület közöségi felhasználása lenne a cél, a tervek között említette egy idősotthon vagy egy gyógyszálloda megvalósítását. Rettich Tamás a Kék Ernyő Egyesületek a Balatonért képviseletében kiemelte, hogy munkahelyteremtés szempontjából is lényeges lenne a postás üdülő közösségi hasznosítása. Bercsényi László, Balatonfüred független polgármestere felszólította Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy állítsa le az ingatlan értékesítését, hozzátéve, hogy a Tisza-kormány felül fogja vizsgálni az ingatlanértékesítéseket. Molnár Ibolya a Városunkért Közösen Egyesület képviseletében felszólította a lehetséges befektetőt, hogy álljon el a vételi szándékától, mivel az üzlet létrejötte nem a közösség érdekeit szolgálná.

Zöldinfó

Magyar kutatók fontos felfedezést tettek a sejtek belső működéséről

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-16

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra. Az FEBS Letters című szakfolyóiratban megjelent felfedezés közelebb vihet az akut hasnyálmirigy-gyulladás megértéséhez és hatékonyabb kezeléséhez is. Az élő sejtek folyamatosan döntéseket hoznak arról, hogy az általuk termelt anyagokat milyen módon használják fel, azaz kiürítsék vagy lebontsák azokat. Az ELTE Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszékének kutatói, valamint a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének kutatói közös munkájukban azt vizsgálták, hogyan “dönt” egy mirigysejt a benne képződő váladékszemcsék sorsáról – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében. A mirigysejtek a szervezet számára hasznos anyagokat állítanak elő, amelyeket úgynevezett váladékszemcsékben (szekréciós granulumokban) raktároznak. Ezeknek a szemcséknek a beltartalma ezt követően a sejtből kiürülhet, és fontos szerepet játszhat például a nyálkahártyák védelmében vagy az emésztés megindításában.
A folyamat során azonban gyakran keletkezik a szükségesnél több váladék vagy olyan szemcse, amely nem megfelelő minőségű, kiürítésre alkalmatlan. A sejtek ezeket a citoplazmában tartják, majd egy közel 60 éve ismert folyamat, a krinofágia útján lebontják: a szemcsék közvetlenül összeolvadnak a sejt emésztőrendszereként működő lizoszómákkal. Bár a jelenséget régóta ismerik, molekuláris szabályozása sokáig kevéssé volt feltárt.

Az ELTE, valamint az SZBK kutatói arra keresték a választ, mi határozza meg, hogy egy adott váladékszemcse belép-e ebbe a lebontási útvonalba, vagy inkább kiürítésre kerül. A vizsgálatokhoz az ecetmuslica (Drosophila melanogaster) fiatal bábjainak nyálmirigyeit használták modellrendszerként, amelyek a bábozódás előtt rendkívül nagy mennyiségű ragasztófehérjét termelnek a báb rögzítéséhez. A túltermelés miatt jelentős mennyiségű váladékszemcse marad a sejtek citoplazmájában, amelyeket a szervezet fejlődési programja automatikusan a lebontási útra irányít. Ez ideális környezetet biztosított a krinofágia tanulmányozásához.

Fluoreszcens jelölési technikák segítségével a kutatók kimutatták, hogy az ubiquitin nevű molekula jelenik meg azoknak a váladékszemcséknek a felszínén, amelyek kiürülés helyett lebontásra kerülnek. Ez a fehérje a sejtekben általánosan ismert “jelölőként” működik: számos lebontási folyamatban szolgál a célpontok degradációs címkéjeként. A frissen publikált eredmények alapján az ubiquitin a váladékszemcsék esetében is hasonló szerepet tölt be, vagyis egyfajta “jelzést” ad arra, hogy az adott granulum a kiürülés helyett lebontásra kerül.

A szakemberek azonosították a folyamatért felelős molekulát is: a Cnot4 nevű ubiquitin ligáz enzim képes az ubiquitint a szekréciós granulumok membránjára helyezni. A rendszer működésének fontosságát mutatja, hogy a Cnot4 gátlása megzavarta a lebontást, míg az enzim túltermelése idő előtti granulum-lebomlást idézett elő. A közlemény szerint a magyar kutatók eredményei az alapkutatási jelentőségen túlmutatva a klinikai orvoslásban is fontosak lehetnek. A krinofágia szabályozásának zavara ugyanis számos betegségben, így az akut hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásában is kulcsszerepet játszhat. A hasnyálmirigyben tárolt emésztőenzimek idő előtti, sejten belüli aktiválódása súlyos gyulladást okoz.

A frissen közölt eredmények új szempontokat adnak annak megértéséhez, hogyan működik a sejtek belső “minőségellenőrző” és szortírozó rendszere. A váladékszemcsék sorsának ilyen típusú szabályozása alapvető jelentőségű a sejtek egészséges működése szempontjából, és hosszabb távon hozzájárulhat olyan terápiás megközelítések kidolgozásához, amelyek célzottan befolyásolják ezt a folyamatot.

Tovább olvasom