Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több mint ötszáz katalán településen vezetnek be vízkorlátozást a szárazság miatt

Létrehozva:

|

Több mint ötszáz katalán településen, köztük Barcelonában vezetnek be vízkorlátozást, mert az idén tapasztalt rendkívüli szárazság miatt jelentősen megcsappantak a vízkészletek – közölte az El País című újság szerdán.

A döntés nem érinti a lakosság ivóvízfogyasztását, de csökkentik a mezőgazdasági öntözést 25 százalékkal, míg az állattenyésztőknek 10, az ipari felhasználóknak 5 százalékkal kell mérsékelniük a fogyasztást. Barcelonában az önkormányzat bejelentette: elzárja az ivóvízzel működő köztéri szökőkutakat és csökkenti az utcák tisztítására használt víz mennyiségét. A magánkertek öntözése csak heti két alkalommal engedélyezett, és arra kérnek mindenkit, hogy törekedjen a tudatos vízhasználatra, például ne zuhanyozzon öt percnél hosszabb ideig. A katalán fővárosban 2008 óta nem volt szükség hasonló intézkedések elrendelésére. Rubén del Campo, a spanyol meteorológiai szolgálat (Aemet) szóvivője az El Paísnak elmondta: szeptember óta több mint 25 százalékkal esett kevesebb csapadék az ilyenkor szokásosnál. Mivel lényegében a tavalyi tél vége óta meteorológiai aszály van az országban, a tározókban a kapacitás 32,9 százalékára csökkent a vízmennyiség – tette hozzá. Az eső néhány helyen ugyan enyhített a szárazságon, például Galiciában, Valenciában vagy a Kanári-szigeteken, ahol a Hermina nevű trópusi vihar hozta el a várt nagy mennyiségű esőt, de a déli és észak-keleti országrészekben már elhúzódó a csapadékhiány.

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák