Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Több zöldáram, kevesebb ingadozás – 4 milliárdos tárolófejlesztés valósult meg Kelet-Magyarországon

Négy újabb hálózati integrált energiatárolót helyeztek üzembe.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Négy újabb hálózati integrált energiatárolót helyeztek üzembe az OPUS TITÁSZ Zrt. ellátási területén, a csaknem 4 milliárd forintos fejlesztés lehetővé teszi, hogy a hálózat még több megújuló alapú energiatermelésből származó villamos energiát tudjon fogadni – írja az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a növekvő villamosenergia-igények és az egyre jelentősebb részarányt képviselő időjárásfüggő termelői kapacitások hatékony összekapcsolása érdekében az OPUS TITÁSZ Zrt. folyamatosan fejleszti villamosenergia-hálózatát. Ilyen fejlesztés a jelenlegi, hálózatba integrált villamosenergia-tárolók telepítése is, amely a kis- és középfeszültségű elosztóhálózatokra decentralizáltan kapcsolódó, időjárásfüggő, megújuló alapú energiatermelés-felhasználás hatékonyságának növelése érdekében történt. Az új hálózati integrált tárolókat Rakamaz (2,75 MWh), Aranyosapáti (3,65 MWh), Csenger (6,9 MWh) és Nyírlugos (2,58 MWh) területén telepítették az OPUS TITÁSZ szakemberei. Az egységek teljes teljesítménye 4,5 megawatt (MW), névleges villamosenergia-tárolási kapacitásuk 15,88 megawattóra (MWh). A tárolók egyenként legalább két középfeszültségű hálózatra csatlakoztathatók, ezzel is növelve a kiegyenlítésben játszott szerepüket. Egy megawattóra kapacitás nagyságrendileg 160 háztartást lenne képes ellátni egy órán keresztül.

A közlemény szerint a telepített tárolók térségében tovább stabilizálódott a közép- és kisfeszültségű hálózat energiaforgalma, jelentősen csökkentek a hálózati feszültségproblémák is. A projekt mintegy 3,99 milliárd forintból, az Energiaügyi Minisztérium támogatásával, a Modernizációs Alapból valósult meg. A villamosenergia-hálózatba telepített akkumulátoros tárolók tervezetten 10 évig biztosíthatják a hálózat kiegyenlítését, és képesek megszüntetni a hálózaton keletkezett feszültségingadozásokat – emelte ki a közleményben Péli Balázs, az OPUS TITÁSZ Zrt. áramhálózati vezérigazgató-helyettese.

Advertisement

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

Advertisement

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák