Zöld Energia

Tovább bővíti napelemes rendszereit a BKV

50 kW-os napelemes rendszert alakított ki a BKV a Baross kocsiszínben, amellyel a vállalat újabb lépést tett az energiatakarékos és fenntartható működés és fejlődés felé.

Létrehozva:

6 hónap telt el a létrehozás óta

2026-03-11

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Ezzel már a társaság tíz telephelyén valósult meg napelemes beruházás – ismertette az alternativenergia.hu. A zöldenergiával évi több millió forinttal is csökkenhet a telephely villanyszámlája. A Baross kocsiszín két épületére, a járműmosó csarnok, valamint az öltöző épület tetejére összesen 112db, egyenként 615 Wp névleges teljesítményű napelem panelt helyeztek el, a rendszer névleges teljesítménye 68,8 kWp. A számítások szerint a rendszer éves szinten 67 076 kWh áramot termel majd, amit a telephelyen a csarnokok világítására, illetve egyéb elektromos berendezések működtetésére használnak fel. Ennek köszönhetően a Baross kocsiszín éves villamosenergia-költsége 5,2 millió forinttal csökken. A beruházás várható megtérülési ideje mindössze 2,3 év. A fejlesztés az Európai Fejlesztési Bank által folyósított hitelből a főváros és a BKV közötti fejlesztési megállapodás keretében valósult meg.

Folyamatos fejlesztéssel a fenntartható, zöld és környezetbarát működésért

A BKV hosszú ideje aktívan dolgozik a fenntarthatóságot célzó és zöld beruházások bővítésén, ennek a munkának fontos eleme, hogy 2018 óta folyamatosan bővül a cég által üzembe helyezett napelemes rendszerek száma.

A társaság az első napelemes rendszert 2018 nyarán telepítette az Akácfa utcai székház tetejére, majd 2020 októberében a Kelenföldi Divízió területén egy 200,8 kWp névleges teljesítményű napelemes rendszert adott át, ami a telephely energiaigényének csaknem 9 százalékát fedezi. A következő lépésben 2023-ban a Hungária villamos kocsiszínben egy 43,2 kWp-os és a Cinkotai autóbuszgarázsban egy 100,3 kWp , majd 2024-ben Zugló villamos kocsiszínben egy 59,3 kWp névleges teljesítményű rendszert helyezetek üzembe. 2025 áprilisában a Fogaskerekű kocsiszín árnyékmentes tetőszerkezetén 50,8 kWp, decemberben pedig a Jászai Mari téren a 10-es kikötőben elhelyezkedő felépítményes ponton tetejére egy kisebb, 14,7 kWp névleges teljesítményű napelemes rendszert telepített a társaság. A fejlesztés tovább folytatódik: az engedélyeztetési eljárás sikeres lezárulta után a Zách utcai trolibuszgarázsban 2 beruházásból hamarosan összesen egy 114,8 kWp névleges teljesítményű kiserőmű támogathatja az áramellátást.

Energiatudatosság: zöldebb jövő, gazdaságosabb üzemeltetés

Az energiatudatos működés iránti elkötelezettség jegyében a BKV Zrt. 2014-ben csatlakozott a Virtuális Erőmű Programhoz (VEP), amelynek célja, hogy a részt vevő vállalatok minél nagyobb energiamegtakarítással járuljanak hozzá egy virtuális erőmű „felépítéséhez”. A BKV a VEP által meghirdetett Energiahatékonysági Kiválósági Pályázaton több alkalommal is elismerésben részesült: elnyerte az „Energiatudatos Vállalat” címet (2014., 2017., 2018., 2019., 2020., 2022., 2023.), valamint az „Energiahatékony Vállalat” díjat (2016., 2025.). Az energiatudatos üzemeltetés egyszerre járul hozzá a vállalat ökológiai lábnyomának csökkentéséhez és a működési költségek mérsékléséhez, így a hatékonyságnövelés mellett jelentős környezetvédelmi előnnyel is bír.

A BKV napelemes rendszerei éves szinten több tízmillió forintos költségmegtakarítást eredményeznek a társaság számára, emellett pedig környezeti hatása sem elhanyagolható, hiszen több ezer fa szén-dioxid-elnyelésének megfelelő szinten csökkentik a vállalat szén-dioxid-kibocsátását.

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2026-09-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Tovább olvasom