Zöldinfó
Túlszaporodás miatt emelnék a medvék kilövési keretet
Első házként elfogadta a román szenátus a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta megduplázását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által beterjesztett törvénytervezet a korábbi 426 helyett évi 859 barnamedve kilövését írja elő megelőzési céllal – ismertette az alternativenergia.hu. A román parlament felsőháza által elfogadott jogszabálytervezet a sürgősségi kilövések számát is az eddigi kétszeresére – 55 helyett 110-re – emeli évente. Ezt olyankor alkalmazzák, amikor az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására nincs más mód. A törvénytervezetet a 136 tagú szenátus jelen lévő tagjai közül 70-en támogatták, 10-en ellenezték, és 17-en tartózkodtak – írta az Agerpres. Az RMDSZ MTI-nek küldött közleményében Tánczos Barna miniszterelnök-helyettest, szenátort idézte, aki hangsúlyozta: az arányos kilövési kvóta része kell legyen annak az intézkedéscsomagnak, amellyel a bukaresti kormány a medvék szaporulatát kezeli. Bukarest ezáltal kontroll alatt tartja a medvepopulációt, védi az emberi életet és a mezőgazdasági tevékenységet. A korábbi környezetvédelmi miniszter emlékeztetett, hogy a szövetség következetesen az emberi élet és javak védelme mellett foglalt állást.
Hangsúlyozta, hogy a kilőhető medvék számának megduplázását a nagyvadak genetikai felmérésére alapozva kezdeményezték. Az újabb kvóta a szakemberek által, súlyozott képlet alapján lett megállapítva. Ennek alapján több, mint 500 olyan vadászterületen válik lehetővé az állományszabályozó kilövés, ahol a védett nagyvad előfordul. Az RMDSZ közleményében emlékeztetett, hogy a szövetség tavaly decemberben terjesztette be a román parlamentbe a kilövési kvóta megduplázására vonatkozó törvénytervezetét, miután a medvepopuláció genetikai felmérésének eredményei igazolták a medvék veszélyes túlszaporodását. Eszerint a Romániában élő medvék száma 10 419 és 12 770 között van. A kvóta kiszámolásához használt, szakemberek által meghatározott képlet a genetikai populációfelmérés eredményeit, a mintavételek számát, az elmúlt két év állománybecsléseit és a vadkárok számát is figyelembe veszi. Ez alapján határozták meg azokat a vadászterületeket, ahol legalább egy barnamedve kilőhető. A megemelt kvóta a faj védelméről szóló rendelkezésekkel is összhangban van – hangsúlyozta az RMDSZ.
A törvénytervezetet a szenátus után a képviselőháznak is jóvá kell hagynia, ezt követően lép életbe. A román képviselőház 2024 júliusában rendkívüli ülésen fogadott el törvénymódosítást a túlszaporodott medveállomány ritkítását célzó vadászati kvótákról. A rendkívüli ülésszakot azt követően hívták össze, hogy egy héttel korábban egy medve népszerű turistaösvényen ölt meg egy 19 éves lányt. A román sajtó többször is arról cikkezett, hogy bár a törvényi keret megvan, a gyakorlati alkalmazása kívánnivalót hagy maga után: sok vadászterületen tavaly őszre csupán a kvóta felét sikerült teljesíteni. Maros megyében például a környezetvédelmi igazgatóság korábbi közlése szerint a 2025-os évre 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá, de október közepéig csupán 20-at lőttek ki.
A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztják le a romániai megyék között, eddig a legtöbb állat kilövését Hargita, Kovászna és Brassó megyében engedélyezték. Romániában a településekre bejáró medvék nemcsak tetemes anyagi károkat okoznak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és tucatnyinál több haláleset is történt.
Zöldinfó
A magas európai gázárak és az energiaellátás bizonytalansága Magyarországot is sújtja
Magyarországra is vonatkozó megállapításokat tett időközi gazdasági jelentésében az OECD.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az energiapiaci feszültségek, a magas európai gázárak és az ezekből fakadó inflációs nyomás tekinthető Magyarország szempontjából a legnagyobb rövid távú kockázatnak az OECD időközi gazdasági jelentése alapján – írja az alternativenergia.hu. A szervezet általában is a költségvetési fegyelem erősítését, a célzott energiatámogatásokat, az energiafüggőség csökkentését és a humán tőkébe való beruházásokat tartja a legfontosabb szakpolitikai feladatnak. A jelentés nem tartalmaz külön országfejezetet Magyarországról, ezért a Magyarország szempontjából releváns megállapítások elsősorban az euróövezetre, Európára, az energiahelyzetre, az inflációra és a szakpolitikai ajánlásokra vonatkozó részekből vezethetők le.
Az OECD szerint Európa különösen kitett a közel-keleti konfliktus nyomán kialakult energiapiaci zavaroknak. Az európai földgázárak jelentősen emelkedtek, miközben az uniós tárolók töltöttsége az év ezen időszakában több mint 15 éve nem látott mélypontra süllyedt. Ez Magyarország számára is fokozott ellátásbiztonsági és inflációs kockázatot jelent. Az euróövezet gazdasági növekedése 2026-ban és 2027-ben egyaránt 1,0 százalék lehet. A magasabb energiaárak és kamatok visszafogják a gazdasági aktivitást, ugyanakkor a védelmi beruházások növekedése és az energiaárak későbbi mérséklődése támogatást nyújthat. Mivel Magyarország gazdasága erősen kapcsolódik az euróövezethez, különösen Németországhoz, ez a mérsékelt növekedési pálya a magyar exportkilátások szempontjából is fontos.
A jelentés kiemeli, hogy az európai gazdaságokat különösen sérthetik a tartós energiapiaci zavarok és az esetleges ellátási hiányok. Az OECD szerint az alacsony európai gázkészletek növelik annak kockázatát, hogy a kontinens nehezebben alkalmazkodik az elhúzódó energiaválsághoz. Az OECD arra figyelmeztet, hogy a magas államadósság, az emelkedő kötvényhozamok és az energiatámogatások költségei egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a költségvetésekre. A kormányoknak javítaniuk kell a kiadások hatékonyságát, erősíteniük kell a bevételi oldalt, és hiteles, többéves konszolidációs stratégiákat kell kialakítaniuk.
Az energiadrágulás ellensúlyozását célzó állami intézkedéseknél az OECD célzott támogatásokat javasol. A támogatásoknak a leginkább rászoruló háztartásokat és a pénzügyileg életképes kis- és középvállalkozásokat kell segíteniük, miközben fenn kell tartaniuk az energiatakarékossági ösztönzőket és egyértelmű kivezetési mechanizmussal kell rendelkezniük. A szervezet sürgeti az energiaforrások diverzifikálását és az energiahatékonyság javítását. Az OECD szerint ezek a lépések növelik a gazdaságok ellenálló képességét a jövőbeli kínálati sokkokkal szemben. Ez különösen releváns Magyarország számára, amely jelentős energiaimportőr.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
