Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Túrázás, várak, botanikus kertek, ezek a legnépszerűbb tavaszi programok

A magyarok fele havonta legalább egyszer kirándul tavasszal.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

a legkedveltebb programok között a túrázás és a városnézés, valamint a várak és botanikus kertek látogatása szerepel – közölte a Visit Hungary a Csodásmagyarország.hu 5554 fő részvételével 2026 márciusában készült online felmérésének eredményét az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a válaszadók tizede hetente, 40 százaléka ritkábban mozdul ki, és két százalék azok aránya, akik egyáltalán nem nyitottak erre a tevékenységre – ismertette az alternativenergia.hu. A 30-45 évesek 14 százaléka kirándul hetente, ez az arány a 18-29 éves korosztályban 11 százalék, a 46-65 éveseknél 8 százalék, míg a 65 év felettieknél 6 százalék és a ritkábban kirándulók aránya az életkor előrehaladtával növekszik. Fő motivációként a válaszadók 30 százaléka az éledő természetet nevezte meg, míg négyből egy válaszadó a kikapcsolódásért, minden ötödik a közös élmények miatt szívesen kirándul. Az aktív pihenés és mozgás a válaszadók 16 százaléka számára meghatározó, míg a kulturális érdeklődés és az egészségmegőrzés egyaránt 4-4 százalék esetében jelenik meg fő szempontként, utóbbi elsősorban az idősebb korosztályt jellemzi.

A felmérés alapján a legnépszerűbb tavaszi kirándulóprogramok között a túrázás és a városnézés szerepel az élen, előbbit 15 százalék, utóbbit 12 százalék választotta. Tizenegy százalék jelölte meg a kastély- és várlátogatást, valamint az arborétumokat és botanikus kerteket. A tavaszi programok között szerepelnek még az állatkertek és vadasparkok, az erdei kisvasutazás, virágzási események, kerékpározás, piknikezés és barlanglátogatás is. Továbbá a válaszadók kisebb arányban még a skanzenek és szabadtéri múzeumok, valamint a kalandparkok és élményparkok látogatását említették, valamint a vízi programokat.

Advertisement

Zöldinfó

Egy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser

Eltűnt a Triglav-gleccser utolsó maradványa Szlovéniában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Eltűnt a Triglav-gleccser fő jégtömegének utolsó maradványa Szlovéniában, miután az idei rendkívül meleg nyár felgyorsította az évtizedek óta tartó olvadást – írta az alternativenergia.hu. A Triglav-gleccserből az elmúlt években már kevesebb mint egy hektárnyi jég maradt, a nyár végére pedig a fő jégtömeg utolsó darabja is mindössze néhány méteresre zsugorodott. A legfrissebb felvételek szerint ez a maradvány is teljesen elolvadt. Az Anton Melik Földrajzi Intézet kutatói már szeptemberben arra figyelmeztettek, hogy a gleccser utolsó része várhatóan még az idei olvadási időszak végéig eltűnik. Az intézet 1946 óta rendszeresen méri a jég kiterjedését, amely akkor még mintegy 14 hektár volt.

Történeti becslések szerint a 19. század közepén a Triglav-gleccser mintegy 40 hektárt borított be. Kiterjedése különösen gyorsan csökkent a 20. század második felében: 1983 és 2003 között területének mintegy 93 százalékát elveszítette. Matija Zorn, az Anton Melik Földrajzi Intézet igazgatója szerint a gleccser eltűnése tudományos veszteséget is jelent, mivel a jég hosszú időn át fontos adatforrásként és a klímaváltozás egyik jelzőjeként szolgált. Mint mondta, a kutatók évről évre számítottak a jég fogyására, annak üteme azonban még őket is meglepte.

Zorn felidézte, hogy amikor 2002-ben geokémiai vizsgálatokhoz mintát vettek a gleccserből, a jégréteg azon a ponton még mintegy öt méter vastag volt. Egy évvel később ugyanott már csupasz sziklát találtak. A gleccser eltűnése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a Triglav környékéről minden jég eltűnt volna. A hegy magasabb, árnyékosabb részein még maradt néhány kisebb, különálló jégfolt, és a gleccser visszahúzódásával szabaddá vált barlangokban is található állandó jég. Ezek azonban már nem részei annak az összefüggő jégtömegnek, amelyet Triglav-gleccserként tartottak számon.

Advertisement

Szlovénia másik, kisebb gleccsere az ország északi részén, a Kamnik-Savinja-Alpokban, a Skuta alatt található. Ez a jégtömeg is erősen visszahúzódott, árnyékosabb fekvése miatt azonban a kutatók szerint még néhány évig fennmaradhat. A Triglav Szlovénia legmagasabb, 2864 méteres hegye és az ország egyik legfontosabb nemzeti jelképe. A háromcsúcsú hegy stilizált képe a szlovén címerben és zászlóban is szerepel.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák