Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Új kvantumszenzorokon dolgoznak magyar kutatók

Extrém körülmények között működő kvantumszenzorokat fejlesztenek a HUN-REN Wigner kutatói.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói a nemzetközi SensExtreme projekt keretében olyan gyémántalapú kvantumszenzorok fejlesztésében vesznek részt, amelyek szélsőséges fizikai környezetben is nagy pontosságú mérésekre alkalmasak – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Gali Ádám által vezetett magyar csoport elméleti számításokkal és számítógépes modellezéssel támogatja a nemzetközi együttműködést. A kutatás fókuszában a gyémánt kristályszerkezetében található, úgynevezett színcentrumok állnak. Ezek olyan pontszerű hibák, ahol a hiányzó szénatomok helyére idegen atomok kerülnek, lehetővé téve a precíziós méréseket extrém alacsony hőmérsékleten, nagy nyomáson vagy erős mágneses térben is. Mint írták, a kvantumtechnológia gyors fejlődésével egyre nagyobb szerepet kapnak a rendkívül pontos mérések elvégzésére alkalmas szenzorok. Különösen ígéretesek a szilárdtest-alapú kvantumszenzorok, amelyek speciális anyagokon, például gyémánton alapulnak. Az ipari és kutatási alkalmazások szempontjából kulcsfontosságú, hogy ezek a kvantumrendszerek szélsőséges körülmények között is megbízhatóan működjenek, például nagyon alacsony hőmérsékleten, nagy nyomáson vagy erős mágneses térben.

A HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói a nemzetközi projekt keretében ezen a területen dolgoztak együtt francia, német, litván és svájci kutatókkal. A kutatás olyan új típusú kvantumszenzorok kifejlesztésére irányult, amelyek a gyémántban található úgynevezett színcentrumok segítségével extrém környezetben is pontos méréseket tudnak végezni. A projekt során a kutatók a gyémántalapú kvantumszenzorok teljesítményének növelésén dolgoztak. Azt vizsgálták, hogyan viselkednek a gyémántban létrehozott kvantumhibák, például a szilícium- és ón-vakancia színcentrumok különböző anyagi és környezeti feltételek mellett. Emellett azt is tanulmányozták, miként lehet nagy mágneses tereket mérni rendkívül alacsony hőmérsékleten és nagy nyomáson, ami elengedhetetlen az új típusú kvantumszenzorok fejlesztéséhez.

“A célunk az volt, hogy pontosan megértsük, miként lehet ezeket a kvantumállapotokat atomnyi pontossággal stabilizálni, és hogyan hasonlíthatók össze a különböző tulajdonságaik. Így a mérendő fizikai mennyiségek, például a nyomás, a hőmérséklet vagy a mágneses tér egymáshoz kalibrálhatók” – magyarázta a közleményben Gali Ádám, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatóprofesszora. Az elméleti számítások azt is lehetővé teszik, hogy nagyon alacsony hőmérsékleten vagy extrém nagy nyomáson is lehessen kis térbeli felbontással mágneses tereket mérni, ami új anyagok, például szupravezetők fejlesztéséhez is hozzájárulhat. Az eredmények a kvantumtechnológia fejlődése mellett hosszabb távon energiahatékony ipari alkalmazások előtt is új lehetőségeket nyithatnak, a magyar részvétel hozzájárult ahhoz is, hogy Európa – és benne Magyarország – a jövőben meghatározó szereplője legyen a kvantumtechnológia jövőbeni fejlesztéseinek – írták a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

2029-ig meghosszabbította együttműködését az MVM az amerikai energetikai kutatóintézettel

Az MVM csoport meghosszabbította tagságát az amerikai villamosenergia-ipari kutató intézetben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MVM csoport meghosszabbította tagságát 2029-ig az amerikai villamosenergia-ipari kutató intézetben, az együttműködési megállapodást a cégcsoport és az Electric Power Research Institute-tal (EPRI) 2026. október 24-én írta alá – közölte a cégcsoport az MTI-vel. Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint az MVM csoport 2015-ben csatlakozott az Amerikai Egyesült Államok kongresszusának felhatalmazásával megalapított Electric Power Research Institute (EPRI) villamos-energia kutatóintézet nukleáris programjához, ettől kezdve nyílt lehetőség a kutatóintézetben meglévő tudás felhasználására Magyarországon, a szakmai eredményt a paksi atomerőmű hasznosítja. Az EPRI-tudás következetes hasznosítása érdekében az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2016-ban létrehozta az EPRI Technológia Transzfer Központot (TTK), amelyet ma már több mint 200-an használnak, a letöltött és alkalmazott dokumentumok száma pedig meghaladta a 2500-at – írták a közleményben.

Hangsúlyozták, az EPRI az elmúlt években jelentős műszaki és szakmai támogatást nyújtott a paksi atomerőmű számára az üzemidő-hosszabbítás, a berendezés-megbízhatóság, a kockázatelemzés és a korszerű vizsgálati technológiák területén. Az EPRI a világ egyik vezető energetikai kutatóintézete, független, non-profit szervezet, munkájához a sajátja mellett a társult intézetek, és számos egyetem kutatási erőforrásait is használja. A szervezetnek tagja az összes észak-amerikai atomerőmű-üzemeltető, a világ nukleáris energetikai blokkjainak 80 százaléka, köztük a magyar atomerőmű, a cseh CEZ, és a szlovák Slovanské Elektrárne is.

Az EPRI tudásmegosztáson alapuló filozófiája lehetőséget biztosít a tagok számára a villamosenergia-ipar felgyorsult fejlődésével való lépéstartásra, a nemzetközi jó gyakorlatok megismerésére, a meglévő flották versenyképességének, biztonságának és környezeti fenntarthatóságának fejlesztésére – tájékoztatott az MVM csoport.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák