Zöldinfó
Újabb mérföldkő a Kárpátok ökológiai helyreállításában: útnak indul a keselyű-visszatelepítési program
A Romániából 70 éve eltűnt fakó keselyűk visszatelepítését célzó programot indítanak a Fogarasi-havasokban.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A faj a XX. század közepén tűnt el Romániából: vadászták, lelőtték, megmérgezték, mert károsnak tartották, a tojásokat összeszedték, ezek magángyűjteményekbe kerültek – írja az alternativenergia.hu. A fakó keselyűk újbóli visszatelepítése több szakaszban történik, román és nemzetközi szakértők bevonásával, tudományos kutatások és európai szabályozás alapján. Az első keselyűpéldányokat a Vulture Conservation Foundation (VCF) támogatásával Spanyolországból hozzák a Fogarasi-havasokba, ahol a keselyűfajok bemutatására szolgáló látogatóközpontot is létesítenek. Az európai szervezet nagy tapasztalattal rendelkezik a keselyűk védelmezésében és visszatelepítésében. Az első példányok a következő hónapokban érkezhetnek Romániába. A fiatal madarak hat hónapos akklimatizációs időszakon mennek keresztül a Rucar környékén, Arges megyében kialakított különleges röpdében. Az akklimatizációs időszak után a keselyűket fokozatosan engedik szabadon természetes élőhelyükön. A VCF tapasztalata szerin a madarak általában a kiengedés helyének közelében maradnak, és rendszeresen visszatérnek az etetőhelyekre.
A keselyű a döglött állatok elfogyasztásával hozzájárul a természetes környezet tisztán tartásához és a betegségek terjedésének megakadályozásához. Jelenléte egészséges és kiegyensúlyozott környezetet jelez, kiterjedt élőhelyekkel és gazdag állatvilággal. Ezek a madarak nem jelentenek veszélyt sem a háziállatokra, sem az emberekre, kizárólag dögevők – mutatott rá az alapítvány. A keselyű visszatelepítése új szakaszt jelent a Conservation Carpathia Alapítvány 2020-ban indított széleskörű ökológiai helyreállítási programjában, amely már eddig is valós előnyöket hozott a Fogarasi-havasok környékén élők számára. A bölények visszatelepítése után az állatok a helyi identitás egyik elemévé váltak – emlékeztetett a Maszol.ro portál.
Zöldinfó
Hétezer fa, milliónyi látogató: Európa legjobb nagyparkja lett a Városliget
A Városliget lett idén Európa legjobb nagyvárosi parkja.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Azt írták, a Városliget fenntartása Magyarország egyik legösszetettebb parküzemeltetési feladata. A különlegességét a mérete és funkcionális sokszínűsége adja: a több mint 200 éves nagyparkban a természet, a sport és a játszóterek mellett olyan intézmények működnek, mint a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Millennium Háza.

Kiemelt figyelmet igényel a Nagyjátszótér, a Sportcentrum, a Piknikkert, a Mőcsényi Mihály botanikus kert, a Vakok kertje, valamint a Városligeti-tó rendszere. Ezek a területek nemcsak látogatottságuk miatt érzékenyek, hanem azért is, mert eltérő fenntartási technológiát, eltérő ellenőrzési gyakoriságot igényelnek – ismertették.
Hozzátették, a hatalmas látogatóforgalom mellett folyamatosan gondoskodnak a zöldterületről, azon belül mintegy hétezer fáról, az intézményrendszerről, a parkberendezésekről, a burkolatokról, az infrastruktúráról és a 60 ezer négyzetméteres Városligeti-tó állapotáról. A parkban kihelyezett mintegy 400 hulladékgyűjtő, a 35 ivókút és a játszóterek állapota folyamatos ellenőrzés alatt áll. A növényzet gondozását talajnedvesség-mérők optimalizálják, a tó vízminőségét szenzorok figyelik.

Kitértek arra is, hogy a Városliget Zrt. megbízásából az Inspira Research Group által a parkban megkérdezett ezer ember véleményén alapuló kutatás szerint a válaszadók 99 százaléka elégedett a megvalósult fejlesztések színvonalával.

Ugyancsak 99 százalékuk előnyösnek tartja, hogy a Városligetben egy helyen találhatók meg a sportolás, a kikapcsolódás, a családi programok és a kulturális élmények lehetőségei.A megkérdezettek 99 százaléka úgy látja, hogy a Városliget az elmúlt évtizedben jobb, rendezettebb hellyé vált, 98 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy a parknak ma már felelős gazdája van.

A Liget népszerűségét a rendszeres használat is jelzi, a válaszadók közel háromnegyede legalább hetente egyszer felkeresi a parkot, 41 százalékuk pedig hetente több alkalommal is – olvasható a sajtóanyagban.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöld Energia14 óra telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
