Zöldinfó

VIP-belépő helyett önkéntesnek állt: különleges történetek a Sziget kulisszái mögül

Több mint 1000 kilométert bicikliztek, hogy önkéntesek legyenek a Szigeten – Különleges történetek a fesztivál másik oldaláról.

Létrehozva:

53 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mi késztet valakit arra, hogy több, mint 1000 kilométert biciklizzen azért, hogy önkéntes legyen egy fesztiválon? És miért dönt úgy valaki, hogy a már megvásárolt belépőjegye ellenére is inkább a szervezőcsapatot erősíti? Az idei Szigeten ezekre a kérdésekre egészen különleges történetekben találtuk meg a választ – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az önkéntesek között ugyanis nemcsak fiatal kalandorokat, hanem palacsintát sütő nyugdíjasokat, több országból érkező bringásokat és olyan embereket is találhattunk, akik számára a Sziget jóval többet jelent egy zenei fesztiválnál. A Fesztivál Önkéntes Központ több, mint 15 éve szervezi a Sziget önkéntes programját, amely évről évre egyre sokszínűbb közösséget vonz. Az idei történetek pedig különösen jól mutatják, hogy az önkéntesség nem csupán segítségnyújtás, hanem közösségi élmény, kaland és sokszor életre szóló kapcsolat is.

Tandemmel Toulouse-ból Budapestre: egy fesztiválon született barátság története

A Sziget önkéntes csapata nem ismer földrajzi határokat, amit a legjobban egy olasz és egy francia páros hihetetlen utazása bizonyít. A történet évekkel ezelőtt kezdődött a Balaton Soundon, ahol a fiatalok önkéntesként találtak egymásra. A barátság tartósnak bizonyult: a tavalyi Szigeten újra találkoztak, és a fesztivál semmihez sem fogható hangulatától megihletve elhatározták, hogy a következő évben szintet lépnek, és egy igazán kalandos formában térnek vissza.

Amikor 2025 novemberében megkapták az önkéntes szerződéseiket, eldöntötték, hogy júliusban elindulnak, és két keréken fogják megtenni az utat. Az olasz Giuseppe és társa Olaszországból vágott neki a távnak hagyományos kerékpárral, míg a francia Mathis és barátnője a dél-franciaországi Toulouse-ból indult el egy tandem biciklivel. Az olaszok 14 napon keresztül, míg a franciák 28 napig haladtak a cél felé. Útjuk Bolzanóban keresztezte egymást, ahol egyesítették erőiket, és innen már együtt tekertek tovább egészen Budapestig, több mint 1000 kilométert hagyva maguk mögött.

A csaknem egy hónapos túra során számos akadállyal – többek között kilyukadt gumikkal és még gyalogosan is nehezen átkelhető útszakaszokkal – kellett megküzdeniük, de a motivációjuk mindvégig töretlen maradt. Még érdekesebbé teszi a történetet, hogy a csapatot nem is az aktuális fellépők névsora vonzotta: azért választották a Szigetet, mert az önkéntes csapatba történő jelentkezési folyamat egyszerű és gördülékeny volt, a közösségbe könnyen be tudtak illeszkedni, és sok pozitív tapasztalatot szereztek az elmúlt években is önkéntesként. Megérkezésüket követően munkába is álltak: a négyfős társaságból hárman a Vándor Vurstli forgatagában segédkeztek, míg Giuseppe a Walkabouts önkéntes csapatát erősítette.

Nemcsak a húszéveseké a világ – palacsintát sütő nénik és bácsik a Szigeten

Az önkéntesség iránti lelkesedés azonban nem ismer korhatárt. Erre tökéletes példa az a kézzel írt levél, amely egy egyszerű papírcetlin érkezett Gerendai Károlyhoz. A levelet egy 60 év feletti hölgyekből álló társaság írta, akik felajánlották a segítségüket a fesztiválon. Azt is megemlítették, hogy korábban már több helyen önkénteskedtek, és – ami talán a legfontosabb – mesterien tudnak palacsintát sütni.

A szervezők örömmel fogadták a rendhagyó jelentkezést, így végül három néni és egy bácsi is csatlakozott az önkéntesek közösségéhez. Bár hivatalosan mindössze egy napot töltöttek a Szigeten, munkájuk felejthetetlen nyomot hagyott: fáradhatatlanul sütötték a palacsintákat a fesztivál háttérmunkásainak, bebizonyítva, hogy a segíteni akarás valóban nem kor kérdése.

VIP belépő helyett az önkéntességet választotta

Azt, hogy mekkora belső motiváció hajtja az önkénteseket, egy másik különleges történet is jól mutatja. Csaba, az idei Sziget egyik önkéntese a születésnapjára egy heti bérletet kapott a Sziget Fesztiválra, ráadásul SkyVIP kiegészítéssel. Amikor azonban az egyik ismerősénél látta, hogy ott lesz a Szigeten önkéntesként, felébredt a kíváncsisága: mindig is érdekelte, hogyan dolgoznak az önkéntesek egy ekkora rendezvényen, így megérdeklődte, hogyan működik a program. Annyira megtetszett neki, hogy végül annak ellenére, hogy már rendelkezett – nem is akármilyen – belépőjeggyel, nem a felhőtlen szórakozást választotta, hanem az önkéntességet és segítségnyújtást.

Az akciócsapat tagjaként a fesztivál egyik legdinamikusabb részlegében dolgozott: ott segített, ahol éppen a legnagyobb szükség volt rá, és a legkülönfélébb feladatokban vett részt, aminek köszönhetően sosem volt két ugyanolyan napja. Elmondása szerint a munka végeztével jutott ideje arra is, hogy kikapcsolódjon, meglátogassa barátait, és új kapcsolatokat tudjon építeni. Kifejezetten tetszett neki az a légkör és hangulat, ami napról napra fogadta az önkéntes bázison, és a fesztivál végére az a gondolat fogalmazódott meg benne, hogy az önkéntesek bázissátora bizony sosem alszik.

Néha láthatatlanok, de annál fontosabbak

Az önkéntesek munkája sokszor észrevétlen marad a látogatók számára, pedig a fesztivál szinte minden pontján jelen vannak. A Sziget több száz fős önkéntes csapata nap mint nap azon dolgozik, hogy minden gördülékenyen működjön a rendezvényen.

A Stewardok például folyamatosan figyelik a fesztivál területét, és szükség esetén azonnal jelzik, ha valahol segítségre van szükség. A Binfluenszerek a szelektív hulladékgyűjtést segítik, mások tolmácsként vagy tömegirányítóként dolgoznak, míg az akciócsapat tagjai ott avatkoznak be, ahol éppen a legnagyobb szükség van rájuk.

A tandemes bringások, a palacsintát sütő nyugdíjasok és a már megvásárolt jegye ellenére is önkénteskedő Csaba történetei jól mutatják, hogy a Sziget sokkal több, mint egy zenei fesztivál. A színpadok és a koncertek mögött egy olyan közösség működik, amelyet a segíteni akarás, az összetartozás és a közös élmények kötnek össze.

Ha te is kipróbálnád a Sziget önkéntes programját, a 2027-es jelentkezés már elérhető a Fesztivál Önkéntes Központ oldalán.

Kapcsolódó tartalom:bicikli fesztivál önkéntes sziget történet

Zöldinfó

Kevesebb búza teremhet a jövőben Magyarországon a változó éghajlat miatt

A búza eddig jól bírta a klímaváltozást, de egyre több gyenge év jöhet.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A legnagyobb területen vetett hazai szántóföldi növényünk, a búza eddig viszonylag jól helytállt a felmelegedéssel szemben – írja az alternativenergia.hu. Ugyanakkor a terméshozamot jelentősen befolyásolja, hogy a növekedés beindulása és az érés közötti időszakban mikor érkezik csapadék. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói azt vizsgálták, hogyan változhat a búza hazai termeszthetősége a jövőben.

A búza hazánk legnagyobb területen termesztett szántóföldi gabonanövénye, vetésterülete az utóbbi években megközelíti az egymillió hektárt. Az őszi búzát jellemzően októberben vetik, érése pedig többnyire júniusban van. A 2015 és 2024 közötti időszakban az országos termésátlag hektáronként mintegy 5350 kg volt, ugyanakkor az egyes évek között jelentős különbségek adódtak: 2022-ben például mindössze 4450 kg termett hektáronként. Az idei év ennél is gyengébben alakult: az előzetes, 2026. augusztusi operatív adatok szerint az őszi búza országos termésátlaga mindössze 4300 kg/ha, ami 2012 óta a legalacsonyabb érték. Ennek oka valószínűleg az, hogy nem érkezett a szárbaindulás után elegendő csapadék. A túl sok nedvesség azonban szintén problémát okozhat: a nedves és meleg időszakok a gombás betegségek (például a rozsdafertőzések) kialakulásának kedveznek. Mindezek miatt nemcsak az számít, mennyi csapadék hullik tavasszal és nyár elején, hanem az is, hogy mikor.

Előrébb tolódó fejlődési fázisok

A felmelegedés minden mezőgazdasági növény esetén korábbra tolja a vegetációs időszak kezdetét és ezzel együtt persze az azt követő fejlődési fázisokat is. Ezért a fix naptári időszakokhoz vagy hónapokhoz kötött módszerek nem alkalmasak a búza termeszthetőségének vizsgálatára. A hazai és nemzetközi kutatásokban a 15 °C-os napi középhőmérséklet fontos küszöbérték a búza szárbaindulás-virágzás-érés időszakának időjárásfüggő jellemzésére. Ezért mi is a 15 °C feletti hőösszeg alapján határoztuk meg a fejlődési időszakot a hazai szántóterületeken. Amikor a számított hőösszeg elérte a 200 °C-ot, azt tekintettük érési időpontnak. A mutató jól egyezett a búza megfigyelt hazai fejlődési fázisaihoz tartozó dátumokkal. Így tehát a minden évben állandónak tekintett dátum helyett egy olyan naptári időszakot vizsgáltunk, amelyet mindig az adott év hőmérsékleti viszonyai határoznak meg, s ezáltal évről évre változik.

Az eredmény látványos: az évek közötti jelentős ingadozás ellenére az általunk meghatározott érési időpont 1971 és 2024 között átlagosan mintegy három héttel került korábbra, július 10. környékéről június 20. környékére. Az egyes évek között persze nagyok a különbségek: 2018 nagyon meleg tavasza és kora nyara különösen korai, 2020 hűvös tavasza pedig jóval későbbi időpontot eredményezett a szokásoshoz képest.

Nem mindegy, mikor érkezik a csapadék

A kutatás során többféle időjárási mutatót is megvizsgáltunk, de a terméshozammal a csapadékos napok száma mutatta a legszorosabb kapcsolatot. Ezen belül a legmegfelelőbb indikátor kiválasztásához számos kezdő- és végpont kombinációját megvizsgáltuk a hőösszeghez kötött periódusok közül. Két időszak rajzolódott ki egyértelműen: a fejlődés korábbi szakaszában, a szárbaindulás után a több csapadékos nap magasabb terméshozammal járt együtt, az érés előtt viszont éppen fordított volt a kapcsolat. Vagyis számszerűen igazoltuk, hogy a búzának szárbaindulás után szüksége van a megfelelő vízellátásra, míg az éréshez közeledve a nedves időjárás kedvez a gombás fertőzések kialakulásának, ezáltal rontja a terméshozamot.

Az elmúlt tíz évben általában magasabb terméshozamok fordultak elő, mint korábban, ami valószínűleg a technológia fejlődésének is köszönhető. Jól látszik ugyanakkor az időjárás szerepe: 2003-ban a különösen alacsony termésátlag nagyon kevés szárbaindulás utáni csapadékos nappal, és ennél is több érés előtti csapadékos nappal párosult. Az ideális helyzet ennek épp az ellenkezője: 2021-ben, amikor az időszak legmagasabb termésátlagát kaptuk, sok volt a csapadékos nap a szárbaindulás után, és nagyon kevés közvetlenül az érés előtt.

A két csapadékindikátort egyetlen termeszthetőségi mutatóvá kombinálva erős lineáris kapcsolatot kaptunk az 1990–2024 időszak hazai terméshozamaival. Ezzel a viszonylag egyszerű modellel a terméshozam évek közötti változékonyságának mintegy felét tudtuk leírni.

Jövő: nagyobb változékonyság és inkább csökkenő terméshozamok

A jövőre vonatkozóan egy közepes, reálisnak tekinthető forgatókönyvet vizsgáltunk, amely 2040-től számol az üvegházgázok jelentősebb kibocsátáscsökkentésével. Ez a pálya nagyságrendileg közel áll ahhoz a becsült felmelegedéshez, amely felé a jelenlegi klímavédelmi vállalások teljesítése esetén haladhatunk.

A klímamodellek szerint a téli csapadék várható növekedése sem feltétlenül ellensúlyozza a vegetációs időszak kedvezőtlenebb csapadékviszonyait: a modellünk szerint a búza terméshozamai a jövőben inkább csökkenő tendenciát mutatnak. Különösen 2030 és 2070 között nőhet az évek közötti változékonyság. Ebben az időszakban a legutóbbi, megfigyelt húsz évnél jóval alacsonyabb hozamú évek is előfordulhatnak majd.

Eredményeink összhangban vannak a nemzetközi kutatásokkal, annak ellenére, hogy modellünkben például a hőségnapok okozta közvetlen stresszt nem vettük figyelembe. Korábbi vizsgálatok szerint minden további 1 °C-os melegedés mintegy 6%-kal csökkentheti a búza globális terméshozamát, amennyiben nem számolunk az alkalmazkodással és a technológiai fejlődéssel.

Fontos ugyanakkor, hogy jelen elemzés során a jövőre vonatkozóan is a jelenlegi szántóterületekkel számoltunk, és nem vettük figyelembe sem a termőterületek esetleges áthelyeződését, sem újabb búzafajták alkalmazását. A technológiai fejlődéssel, illetve azzal sem számoltunk, hogy a megfelelően időzített öntözéssel hogyan javítható a terméshozam. Alkalmazkodás nélkül tehát még a kukoricánál és a burgonyánál jelenleg kedvezőbb helyzetben lévő búza termeszthetősége is romolhat, miközben gyakoribbá válhatnak a terméshozam szempontjából gyenge évek. Az alkalmazkodást ezért fel kell gyorsítani, amihez időre és megfelelő forrásokra is szükség van.

Köszönjük Dr. Anda Angéla (MATE Georgikon, Agronómiai Tanszék) szakmai hozzájárulását és tanácsait!
Köszönet illeti az ökoszisztéma alaptérképért (NÖSZTÉP) az Agrárminisztériumot, az ellenőrzött, rácsra interpolált hazai megfigyelésekért a HungaroMet Nonprofit Zrt-t, a regionális modelleredményekért az Euro-CORDEX konzorcium modellező intézeteinek tagjait, míg a termésadatokért a KSH-t.

Tovább olvasom