Zöldinfó
Visszakapcsolják éjszakára az autópályák világítását Szlovéniában
A szlovén autópálya kezelő vállalat (DARS) úgy döntött, visszakapcsolja éjszakára az autópályák világítását Szlovéniában, mert túl nagy az energiatakarékosság kockázata – közölte szerdán a szlovén köszszolgálati televízió.
A DARS az energiaválság enyhítése céljából kapcsolta le az éjszakai világítást három hónappal ezelőtt azokon az autópálya-szakaszokon, ahol ezt a törvény lehetővé tette. A lámpák 60 százalékát kapcsolták le az autópályák és gyorsforgalmi utak le- és felhajtóin, valamint nyílt szakaszain. Az alagutakban, a csomópontokon, a fizikailag elválasztott sávos utak kereszteződéseiben és a pihenőhelyeken pedig a minimális követelményekhez igazították.
A cél az volt, hogy évi 2000 megawattóra villamosenergiát takarítsanak meg, vagyis a szokásos fogyasztás tíz százalékát. A DARS közlése szerint a vállalatnak 700 000 eurót sikerült megspórolnia az elmúlt időszakban. A szlovén autó és motorkerékpár szövetség (AMZS) azonban arra figyelmeztetett, hogy az ilyen energiamegtakarítás túl nagy kockázattal jár. Tavaly magasabb volt az autópályákon a halálos áldozatok száma, mint az elmúlt években, ezért ott nem szabad kísérletezni a világítással- idézte az AMZS-t a 24ur.com című szlovén internetes portál.
Bojan Kumer infrastrukturális miniszter a portálnak úgy nyilatkozott: tavaly október óta valóban változott a helyzet. “Akkoriban a két legnagyobb erőművet lekapcsolták a hálózatról, bizonytalan tél elé néztünk, és talán mások voltak a körülmények, mint ma” – mondta. A DARS-nak most eltökélt szándéka, hogy más módon takarítson meg energiát, ideértve a LED-es világításra való átállást is – közölte a vállalat.
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöld Közlekedés14 óra telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
